Lehet-e hatékony segítőnk a mesterséges intelligencia a mindennapokban?

Gondoljunk csak bele: egy nagyon magasan képzett, jól dolgozó munkaerő, egy adott feladatot mondjuk 6 óra alatt végez el 110 százalékos hatékonysággal. Egy kevésbé képzett, de a mesterséges intelligenciát jól használni tudó munkaerő pedig ugyanazt a 6 órás feladatot 3 perc alatt végzi el 80 százalékos hatékonysággal. Melyik a jobb?

– Említette, hogy az lesz „veszélyes” a munkaerőpiaci versenyben, aki jól tudja használni a mesterséges intelligenciát. Hogyan kell jól használni?

– A mesterséges intelligencia nagy előnye, hogy emberi nyelven, nem programkód formájában kommunikálhatunk a számítógéppel, így a „gép” magas szintű irányítása mára már nemcsak a programozók kiváltsága, hanem az átlag ember számára is elérhetővé vált. Ezt

A mesterséges intelligenciát utasítanunk kell, az általunk kívánt műveletek végrehajtására, ez az úgynevezett promptolás, aminek számos fortélya van. A mesterséges intelligencia – legalábbis a Chat GPT – tippeléses alapon működik. Ő megtippeli az értelmét az általunk betáplált promptnak, és arra létrehoz akár több ezer választ is, majd megtippeli, hogy melyik a legjobb közülük. Jól promptolni úgy tudunk, ha minél kevesebb helyet hagyunk a tippelésnek. Vagyis

és pontosabb, használhatóbb a mesterséges intelligencia által adott válasz.

– Tehát tulajdonképpen mi irányítjuk, és ha jól irányítjuk hatékonyan tudjuk használni is. De mi van, ha nem? Mik lehetnek a mesterséges intelligencia használatának veszélyei hosszútávon?

– Minden technológiai változásnak – legyen az atomenergia felfedezése, a gőzgép, vagy akár a puskapor feltalálása, stb. – volt egy negatív hatása is. A mesterséges intelligencia használatának is vannak ilyen negatív jellegű felhasználási lehetőségei, gondolok itt mindenféle deepfake videókra, amelyek nagyon jó példák arra, hogy hogyan lehet rosszul használni. (A deepfake technikát képek, videók vagy akár hanganyagok készítésére használják, leggyakrabban híres, sokak által ismert emberekről hamis felvételek vagy álhírek készítéséhez, de előfordul, hogy csalás során alkalmazzák – szerk. megj.)

Emellett, nyilvánvalóan lesz olyan társadalmi hatása is, hogy munkahelyek fognak miatta megszűnni, mert egyszerűen

Balogh Petya (angyalbefektető, Cápa) fogalmazta meg nagyon közérthetően, hogy eddig az volt a paradigmánk, hogy gondolkodni nehéz és fizikai munkát végezni könnyű. Most hirtelen gondolkodni könnyűvé vált, ezért az olyan munkakörök, amelyekben sokat kell gondolkodni, veszélybe fognak kerülni. Viszont mint minden ipari forradalomkor, itt is az lesz, hogy

Gondoljunk csak arra, hogy amikor megjelent az autó, akkor hirtelen nem volt már szükség lovászokra, istállómesterekre stb., viszont létrejöttek új munkahelyek, és megjelentek a sofőrök, autószerelők, sofőriskolai oktatók, stb. A mesterséges intelligencia megjelenése is ezt hozza, hamarosan új munkahelyeket teremt.

Rövid távon biztosan lesz baj a munkahelyek megszűnése miatt, de végül minden ki fog alakulni, és jóra fog fordulni.

Emellett társadalmi szinten lesz még nagyon sok érdekesség. Meglátásom szerint érdekes társadalmi probléma lehet abból, hogy már létezik az a technológia, amelynek révén videót hozhatunk létre promptból, s noha most még nem elérhető, nagyon hamar azzá fog válni. Ha ezt a technológiát esetleg összekötjük az okos órákkal, amelyek a pulzust, a stressz-szintet és testhőmérsékletet is képesek mérni, akkor gyakorlatilag a néző hangulatának megfelelő videót (virtuális valóságot) tudunk generálni. Ha ezt összerakjuk a VR-szemüvegekkel, akkor ez a társadalom kevésbé művelt rétegeinél valószínűleg fog okozni érzékelési- és értékrendbeli problémákat – például: ha felrakja valaki ezt a VR-szemüveget, és ott például létrejön egy valósnak tűnő de virtuális lány/fiú akibe szerelmes lesz, majd ha az „elhagyja”, abból lelki problémája lehet, amivel foglalkozni kellhet –, de nem föltétlenül kell ettől az egésztől megijedni.

Így lesznek olyan alkalmak – ahogy most is vannak nap mint nap, hiszen a legkülönfélébb online csalások világát éljük –, amikor

– A személyes adataink mennyire vannak biztonságban, ha használjuk a mesterséges intelligenciát?

– A mesterséges intelligencia a vele megosztott adatok milyenségéből tanul, nem a konkrét adatot fogja megtanulni. Egyébként még az OpenAI-nál nem volt nagy adatlopás. Most már többségünk használ Google Drive-ot, nagyjából az a szintű adatvédelem van az OpenAI-nál is. Nem jelent nagyobb veszélyt. De nyilván,

(Az OpenAI egy mesterséges intelligencia kutatólaboratórium, amely az OpenAI LP profitorientált vállalatból és anyavállalatából, a nonprofit OpenAI Inc.-ből áll – szerk. megj.)

– Ön szerint el tudunk oda jutni, hogy a hétköznapi életben olyannyira mindennapivá valljon a mesterséges intelligencia használata, mint mondjuk most a Google-é?

– Amikor az internet megjelent, akkor az interneten való keresés az a fórumokon való kereséssel jelentett egyet. Utána jött a Google, akkor már az interneten való informálódás a Google-en való keresést jelentette. Aztán megjelent a YouTube, a TikTok, azóta ott nézegetjük a tutorialvideókat. Most a következő lépés a Chat GPT, én gyakorlatilag azt használom, amióta lehet. Másfél-két év távlatából azt látom, hogy az én gondolkodásom teljesen átalakult ennek megfelelően:

Ahogy ez mindenkiben megfogalmazódik és ahogy mindenki megbarátkozik a technológiával, onnantól kezdve

– Hogyan lehet/érdemes használni a hétköznapi életben?

– Én például múltkor annak néztem utána a segítségével, hogy az általam szedett gyógyszer okozhat-e kábaságot mellékhatásként. De – egy kis túlzással – jól promptolva bármire tudsz releváns választ kapni.

– Vállalkozásokba beépítve hogyan lehet hasznos?

– Vállalkozások életében kissé összetettebb a helyzet. Van a mesterséges intelligencia és vannak a mesterséges intelligenciaként emlegetett nagy nyelvi modellek, mint például a Chat GPT – a kettő nem teljesen fedi egymást. A nagy nyelvi modell promptok alapján a tudásbázisából tud új szöveget létrehozni és választ adni. Míg a mesterséges intelligencia megoldásai sokkal távolabbra mutatnak, mint a Chat GPT, például adatelemzés, összefüggések keresése stb. – tehát rengeteg felhasználási területe van.

De ha a Chat GPT-nél maradunk a vállalkozások életében, elmondható, hogy alkalmas gyors információ szerzésre – egy adott piacról nagyon gyorsan képes képet kialakítani, megadni, hogy kik a főbb szereplők stb, hasznos lehet akkor is, ha a piac egy szereplőjéről, mondjuk egy vezetőről szeretnénk gyorsan információt összeszedni és felkészülni, hogy könnyebben meggyőzhessük ezáltal.

Emellett a cégek életében humánerőforrás-menedzsmentben is hasznos segítség lehet, hiszen nagyon alkalmas a toborzási feladatokra, és a jelentkezők szűrésére, kielemzésére és rangsorolására is. De hasznosak az ügyfélszolgálati Chatbotok is. Például kiváló chatbotok építhetők szállodai ügyfélszolgálatra és foglalási rendszerek működtetésére is. Vállalati felhasználásnál pedig kimondottan alkalmas nagy adathalmazok elemzésére, trend előrejelzésre, és a pénzügyek optimalizálására is.

– Félelmetesen sok dologra képes, de vajon helyettesítheti az embert is?

– Bizonyos részfeladatokban helyettesíteni fogja az embert ez egész biztos, de teljes egészében mégsem tudja, több okból sem. Először is az ember számos olyan adatból von le következtetéseket és szerez információt, amelyek az MI számára még nem észlelhetők, például mimika, gesztusok, szagok stb. A másik, hogy az embernek van egy nagyon gyors helyzetfelismerő készsége, van keze amivel fog, érez hideget, meleget, valamint az ezzel járó idegi érzékelést is megtapasztalja. Ameddig az MI mindezt nem tudja megtapasztalni, addig nem tudja teljes mértékben kiváltani az embert. Tudom, hogy most még ismeretlen, ezért sokaknak félelmetes is. Viszont ha elkezded használni és megérted a működését, rájössz arra is, hogy

amit a saját céljaid elérésére és a hatékonyságod növelésére használhatsz egészséges keretek között.