
Kinccsé vált a víz Árvátfalván – legalábbis annak egy részében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Még számos bürokratikus munkát kell elvégeznie a felsőboldogfalvi önkormányzatnak, amíg elkezdhetik az árvátfalvi ivóvízhálózat kiépítését. Jó eséllyel nem lesz elegendő a beruházáshoz a pályázaton nyert összeg, hiszen jelentősen megdrágultak az energiaárak, akárcsak az építkezési anyagok. Ez egyébként már nem is újdonság: ezzel szembesül fél éve minden önkormányzat.
2022. szeptember 13., 08:582022. szeptember 13., 08:58
2022. szeptember 13., 12:092022. szeptember 13., 12:09
Többen is felkeresték lapunkat az elmúlt években, arra panaszkodva, hogy még kisebb szárazságok idején is előfordul, hogy a közigazgatásilag Felsőboldogfalvához tartozó Árvátfalva portáinak jó része ivóvíz nélkül marad. Míg a falu egyik részén locsolnak a kertekben, másoknak a központi ivókúthoz kell járniuk vízért. A helyiek nem voltak tétlenek, hiszen számos gyűlés megszervezése után még petíciót is írtak a felsőboldogfalvi polgármesteri hivatalnak a helyzet orvoslása érdekében, ez azonban nem sokat ért.
Néhány éve új vezetőséget választott a község, amely a megoldást keresve ellenőriztette a már meglévő vezetékeket egy szakemberrel. Mint kiderült, azok megrongálódtak az évek során, ugyanakkor eleve nem voltak megfelelőek.
Ekkor új terveket készíttettek a Székelyudvarhelyen üzemelő rendszerre való csatlakozásért, amely szerint egyebek mellett három kilométernyi vezetéket kell a földbe helyezni, pumpaházat kell építeni és egy új, nagy kapacitású víztározóra is szükség lesz. A beruházás értékét 3,8 millió lejben határozták meg.
Zsombori Levente felsőboldogfalvi polgármester lapunknak kifejtette, most készülnek a projekt kivitelezési tervei, csak ezt követően írhatják alá a nyertes pályázat finanszírozási szerződését. Gondot jelent azonban, hogy az emelkedő energia- és építkezésianyag-árak miatt időközben a beruházás értéke is jócskán nőtt. Utóbbival kapcsolatban nem tudott pontos összeget mondani az elöljáró, hiszen még aktualizálniuk kell a dokumentumokat.
– fogalmazott. Mint mondta, bízik abban, hogy sikerül költségvetés-kiegészítést kérni a kormánytól a többletköltségek fedezésére, hiszen ezt helyi forrásokból nem tudják előteremteni. Megjegyezte, az említetteken kívül azon is dolgoznak, hogy új helyszínt találjanak a projektben szereplő víztartály elhelyezésére, hiszen kiderült, hogy a korábban elképzelt terület erre nem megfelelő.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!