
Székely Lajos
Fotó: Haáz Vince
A Csitszentivánra látogatók lépten-nyomon találkoznak a helyi fafaragókör munkáival. A településen már 17 éve tanítják a kicsiket és nagyokat faragni, így alig akad olyan helybéli gyermek, aki ne fogott volna vésőt a kezébe. A faragókör vezetőjét, Székely Lajos tanár urat a kezdetekről, a munkáikról és a nemrég zárult alkotótáborról kérdeztük.
2018. augusztus 02., 15:022018. augusztus 02., 15:02
2018. augusztus 02., 16:052018. augusztus 02., 16:05
A faragókör tevékenysége 2002-ben kezdődött, amikor Bandi Dezső iparművész elindított egy tanfolyamot Csittszentivánon, hogy megismertesse a helyi gyermekekkel a fafaragás technikáját.
„Bandi Dezső szívesen eljött közénk és látva a gyermekek kitartását, hozzáállását, érdeklődését, rendszeresen kijárt, oktatta őket 2005-ig. Halála után tovább folytattuk ezt a tevékenységet, úgy gondoltuk, hogy tovább kell vinnünk a fáklyát, és
Egy egyesületet hoztunk létre, amelynek keretén belül pályázni tudtunk, és mivel az utolsó település volt ahol elkezdte az oktatást, Bandi Dezsőről neveztük el. A fafaragó tevékenység heti rendszerességgel működik nem csak helyi, de környékbeli gyermekeknek is. A faragásba minden helyi gyermek belekóstol és aztán vannak akik maradnak” – emlékszik vissza a kezdetekre Székely Lajos.
A mintakincset amiből a csittszentiváni faragók dolgoznak még Bandi Dezső gyűjtötte élete során. Ezek visszaköszönnek a kis mesterek munkáiról is. Hogy csak Szentivánon maradjunk, az ők keze munkáját dicsérik a faluban látható kültéri padok, a két világháborúban hősi halált halt helyi lakosok tiszteletére készített emlékmű, a már elhunyt tanárok emlékére faragott kopjafa és a település első írott említésének ünnepélyére állított emléktábla. „A gyermekek a Dezső bácsitól tanult mintákat próbálják megfaragni. Ez által úgy gondolom, hogy a művészetet is jobban értékelik és a munkát is tisztelik.
– állítja a kis faragók mestere.
Több meghívásnak is eleget tesznek a csittszentiváni faragók évente, más települések eseményein vesznek részt, ahol a nagyobbak már oktatóként szerepelnek és megpróbálják tovább adni a népi mesterségnek ezt a formáját. Helyi szinten az idén már a 16. kézműves fafaragótábort szervezték meg, ahová olyan gyermekeket hívták meg a környező településekről, akik szintén művelik ezt a szép foglalkozást.
Fotó: Haáz Vince
„Minden év júliusának első hetében szervezzük a tábort, ebben az évben nagy volt az érdeklődés, 60 gyermek vett részt. Az idén kivételes év volt mert csak fafaragó tábor zajlott, jelen volt Bálint József faszobrász Magyarországról, és Szatmárnémetiből Kóter László láncfűrészes-fafaragó, akik kültéri alkotásokat készítettek arra gondolva, hogy a nagyobb gyermekek talán kedvet kapnak hozzá és megtanulják ezt a faragási technikát.
– tudtuk meg a faragókőr vezetőjétől.
Székely Lajos elmondta még, hogy egyforma arányban vesznek részt a faragótanfolyamokon lányok és fiúk, vakációban és téli időszakban nem csak a heti kijelölt két alkalommal de többször is találkoznak. A fiatalok vágynak az ilyen közösségre és ez egy jó közösségformáló tevékenység számukra.
Sokan a tanítványok közül elvégezték a faipari szakközépiskolában az asztalos szakmát vagy a faragási szakot. Van aki kitart ezen a téren és hobbiként otthon folytatja, különböző használati tárgyakat
készítenek és azokat olyan népművészeti motívumokkal díszítenek, amiket a körön tanultak. Készítenek kulcstartókat, csillárokat, polcokat és egyebeket, a kicsik a munkáikat ajándékba adják szüleiknek, nagyszüleiknek, rokonaiknak.
„A helyi önkormányzat messzemenően támogatja ezt a tevékenységet, kiállításokat szervez
helyiséget-, faanyagot biztosít.
Az itt készült alkotásokat évente többször is kiállítják Marosvásárhelyen, és tagjai vagyunk a Maros-mezőségi Művésztelepnek is, Mezőmadarason, Mezőbándon, Mezőbergenyében, Mezőpanitban szerveznek művésztáborokat ahol mi is megjelenünk. Nagy előny, hogy miután megalapítottuk az
egyesületet pályázni tudunk – zárta gondolatait Székely Lajos.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat.
Változékony marad az időjárás a következő két hétben: többfelé hűvös éjszakák várhatók, miközben egyes térségekben napközben a hőmérséklet eléri a 22–23 Celsius-fokot is. Április végén és május elején gyenge csapadékra is számítani lehet.
Tizennyolc megye 72 településén és a fővárosban okozott károkat az elmúlt 24 órában a viharos szél, a legsúlyosabb incidens Vaslui megyében, Huși városban történt, ahol egy épületről lesodort tetőszerkezet rázuhant egy férfira, aki életét vesztette.
Cseke Attila fejlesztési miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem szavazza meg a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Egy héttel az első aggasztó jelek után sem javallott a vezetékes víz fogyasztása Kézdivásárhely több utcájában. Hétfőn délben még nem álltak rendelkezésre a legutóbbi (pénteki) mintavétel laboratóriumi vizsgálatának eredményei.
Április 30-án, a magyar film napján lesz 125 éve, hogy bemutatták az első magyar filmként számon tartott A táncz című alkotást, ebből az alkalomból 125 produkció látható ingyen a Filmión április 27-e és május 10-e között.
Marosvásárhelyre indult szombaton a 39 éves, mezőbodoni férfi Pal Ionel Silviu, aki a mai napig nem tért vissza otthonába – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a hazai hangszeres népzenei mozgalom és a táncházmozgalom egyik alapítója.
A marosvásárhelyi diáknapokat idén május 27–30. között rendezik meg a Vibe-fesztivál helyszínén, de a város számos tere otthont ad a rendezvénynek, amely nemcsak az egyetemistákat szólítja meg.
Az év első negyedévében 33.966 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével – tájékoztatott hétfőn az intézmény.
szóljon hozzá!