A 250 oldalas kiadvány társszerzője egyúttal jelezte, „amikor Kurkó János Györgynek bekattant a múlt értékeinek begyűjtése és jövőbe való átmentésének a késztetése, akkor egy olyan pillanatot éltünk és élünk, amikor nemhogy a 24. órában vagyunk, hanem már az éjfélt is elütötte az óra.”

Múzeum helyett néprajzi emlék- és élménypark

„Az elmúlt időszakban valóban keveset beszéltem a tervemről, ennek azonban oka volt: nem akartam olyant mondani, amit fél év múlva vissza kell vonnom, mert időközben kiderült, hogy változtak a dolgok” – jelezte a húzódozásának okát Kurkó János György, majd részletekbe menően beszámolt az 5,8 hektáros néprajzi emlék- és élménypark ötletének megszületésétől számított első tíz évről (a bemutatott könyv is ezt az időszakot öleli fel).

„Semmi közöm a múzeumépítéshez, képesítésem sincs ehhez, mindössze évtizedek óta érdekelnek a régi tárgyak. Évekkel ezelőtt a bukovinai Andrásfalván lovakat szerettem volna vásárolni, amikor felfigyeltem arra, hogy az ottani házak nagyon hasonlítanak a felcsíki települések épületeihez. A helyszínen még magyarul beszélőkkel is szóba álltam, majd később egy ottani épületet megvásároltam, vagyis megmentettem az enyészettől, és Csíkba szállítottam. Minden ezzel kezdődött.”

Mint megindokolta, azért nem múzeumépítésben gondolkodott, hanem néprajzi emlék- és élményparkban, mert „előbbi kialakítása annyira bürokratikus folyamatokkal jár, hogy azt nem vállaltam. Egy enyészettől megmenteni kívánt korabeli fafeldolgozó és gyapjúfésülő megvásárlása miatt még feljelentésekkel is szembesültem”.

A csíksomlyói Várdomb panzió melletti néprajzi emlék- és élményparknak három fő egysége lesz: a 19. századi és 20. század eleji város; a 19. századi és 20. század eleji falu; a falu határaiban végzett tevékenységek (pásztorkodás, mész- és szénégetés stb.)

A faluközpontban a bözödújfalusi egykori unitárius templomot és iskolát építik újjá (ezek a faluromboláskor víz alá kerültek), ugyanakkor megépítik a kisborosnyói egykori Tompa kúriát, akárcsak egy baróti fodrászatot, egy szilágycsehi hentest, egy csíkszentdomokosi csendőrséget, egy szentlászlói gazdaépületet, egy csíkszenttamási kocsmát kuglipályával, illetve a kápolnási régi községházát.

Bemutatják továbbá az egykori fürdőéletet is egy-egy borszéki és szovátai villa formájában, illetve egy sugásfürdői zenepavilon, mofetta és borvízkút megjelenítésével. Érdekesség lesz az egykori gyimesi magyar és román vámépület is az ezeréves határnál.

Második egység: a város

Kurkó Erdély nagyobb városaiból szeretett volna egy-egy épületet elhozni vagy annak mását megépíteni Somlyón, erről azonban lemondott.

„Reprezentatív épületeket szerettem volna elhozni Csíksomlyóra négy feltétel mellett:

• megvásárolok meglévő, elhagyatott épületet, amit lebontok és a parkban újjáépítem;

• bármi okból eltűnt épületet (háború, árvíz, stb.) fennmaradt fotók alapján újjáépítek;

• ha találok olyan épületet, amelyet annyira átépítették az idők során, hogy köszönő viszonyban sincs az eredetivel, akkor eredeti tervek alapján újjáépítem;

• ha olyan épületrajzot találok, amit valamikor megterveztek ugyan, de sosem építették meg, én azt megépítem.”

Ám ahogy lenni szokott, nehézségbe ütközött: Erdély-szerte legalább kétszáz helyszínre küldött levelet főépítészeknek, polgármestereknek, iskolaigazgatóknak a tervéről, választ azonban csak tíz helyről kapott. Azok közül is csak két épületet tudott volna megépíteni – a levelezgetésre viszont ráment egy éve.

„A várakozással párhuzamosan elemezni kezdtem Csíkszeredának azt a keserű időszakát, amikor a szocialista városépítés során a főutca 157 jellegzetes épületét lebontották.

Csíksomlyón tizenhét egykori reprezentatív létesítményt építenek újjá, mind olyant, amelyek az egykori Kossuth Lajos utcában voltak – egyúttal a polgári életet is bemutatják, hiszen az épületekbe be lehet majd menni és szétnézni, azok ugyanis korhűen lesznek berendezve.

Megépítik többek között a Fekete Sas gyógyszertárat, a régi Magyar Királyi Postahivatalt, a régi csendőrlaktanyát, a Kossuth szállodát, a régi Városházát, a régi óvodát, Andory Aladics Zoltán fotóműtermét és lakását, Doktor Adler Miklós rendelőjét és lakását, a Bika palotát és a Dazbeg család házát. Az emlékpark majdani főbejáránál kap helyet a hetvenes években lebontott tusnádfürdői vasútállomás újjáépített mása. Ezek az épületek egy ezer négyzetméteres teret fognak közre zárni, ahol majd koncerteket és kézműves vásárokat is lehet szervezni. Nagyon sok épület és tárgyi emlék raktáron várja, hogy felépítsék, illetve kiállítsák; a következő évek arról szólnak majd, hogy építkeznek. Az élménypark egy részét 2025-ben szeretnék megnyitni.

Kurkó János György tíz éve tervezget és kutat, munkájához a magyar kormány és a Mol Románia olajipari vállalat nyújt anyagi segítséget. Szombaton a pünkösdi búcsú után 15 órakor a csíksomlyói Szent István gyermekotthon előtti téren a könyv nyilvános bemutatóját is megtartják, napközben bárki megvásárolhatja a kiadványt.