Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont igazgatója szerint még várat magára a változás, ami a szakiskolások iskola utáni, itthoni elhelyezkedését illeti.

– magyarázta az intézményvezető. A tapasztalat viszont azt mutatja – folytatta –, hogy többen is rövid időn belül hazajönnek, „rájönnek, hogy ott sincs kolbászból a kerítés”.

„Több volt diákunkkal is beszélgettem, akik arról számoltak be, hogy nem mindig kapták meg kint a megígért fizetségüket, miután abból levontak mindenféle adót. Ekkor a fiatalok számot vetettek, s mérlegelniük kellett, hogy itthon jobb megélhetés után nézni vagy idegenben lenni, s sokszor reggeltől estig dolgozni” – fogalmazott. Az igazgató úgy véli, az idei végzősök kivételek lesznek e tekintetben.

A külföldi munka vonzerejéről Kajtár Csaba a következőképp vélekedik: „Mi lát az iskolás diák? A nála néhány évvel idősebbek ünnepek alkalmával hazajönnek külföldről. Van egy jobb autójuk, ami már lehet, hogy tizenéves, viszont nincs olyan rossz állapotban, illetve, hogy pénze is van az illetőnek. Ilyen-olyan szórakozóhelyeken csak a kinti lét jó oldalát mesélik el a nagyobbak, a rosszat nemigen. S akkor az itteni fiatal azt látja, hogy milyen jó kint. Nem csoda, hogy nagy a vonzerő ebbe az irányba” – emelte ki az igazgató, hozzátéve viszont, hogy

Szén Jánost, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatóját is ebben a témakörben kérdeztük, aki szerint mivel a térségben jelenleg is nagyon csekély az építőipari beruházások száma, a diákjaiknak sok esetben lehetőségük sincs itthon maradni, ha a tanult szakmájukban szeretnének elhelyezkedni.

– vázolta. Ugyanerről számolt be Györffy Ildikó, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola igazgatója is, aki a tavalyi összesítésüket hozta fel példaként, miszerint a szakközépiskolás diákjaik 67 százaléka, a szakiskolásoknak pedig több mint 70 százaléka vándorolt ki. „Nem látom, hogy változott volna a helyzet az utóbbi években, habár a cégek részéről van ajánlat a végzősök fele. Abban az esetben marad a diák, ha jó fizetést kap itthon” – húzta alá.

Márk Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint habár már egy ideje zajlik egy erőteljes kampány szakoktatás népszerűsítése mellett Hargita megyében, hosszútávú következtetéseket még egyáltalán nem lehet levonni azzal kapcsolatban, hogy megfordult volna a negatív kivándorlási trend. „Úgy vélem, ennek a kampánynak a nagy hiányossága, hogy nincsen mérve, nincsen pályakövetés ez irányba” – húzta alá, hozzátéve, hogy a megyei piaci környezetet figyelembe véve egyértelműen nincs előrehaladás e téren.

Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője úgy látja, nem könnyű ezt a folyamatot megállítani, más irányba terelni, hiszen rengeteg olyan tényező van, amely nem föltétlenül az iskoláktól a tanügyi környezettől függ. Ezzel ellenben megemlítette, azáltal, hogy a diákok a tanulmányaik alatt gyakorlatoznak egy cégnél, nagy az esély, hogy később alkalmazzák is őket. Sokan pedig élnek is a lehetőséggel.