
Mezei János és Csomortányi István. Nem az RMDSZ ellen hozzák létre a szövetséget
Fotó: Pethő Melánia
Erdélyi Magyar Szövetség néven hoz létre közös politikai alakulatot a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A két párt Csíkszeredában tartott országos küldöttgyűlésén a jelenlevők túlnyomó többsége támogatta a fúziót.
2020. január 18., 22:002020. január 18., 22:00
A szombati küldöttgyűlés első részében a két párt küldöttei külön-külön tárgyaltak az egyesülésről, majd szavaztak is ennek szándékáról. Miután a közös jövőt mindkét alakulatnál támogatták, együttes ülésen döntöttek a fúzió folyamatáról. Ennek megfelelően
Az új párt alapszabályát, illetve az átmeneti időszakra érvényes szabályokat is elfogadták a küldöttek.
Csomortányi István, az EMNP elnöke szerint a két szervezet ettől kezdve egyként fog működni, közösen kell jelölteket állítani, közös programmal fognak megjelenni, és az a céljuk, hogy a két párt programját érvényesítsék, és az erdélyi magyar nemzeti tábor egyesítésével az erdélyi magyar autonomista gondolatot visszahozzák a közbeszédbe, arra a helyre, ahová való.
– ismertette.
Csomortányi kérdésünkre úgy értékelt, hogy a két szervezet között az átfedés nem olyan nagy, jellemzően ahol a néppárt létezik, ott nincs MPP és fordítva. Ott, ahol minkét szervezet létezik, a következő időszakban az együttműködést, összeolvadást végre kell hajtani. Hozzátette, nem mindenütt lesz ez egyszerű, ismertek konfliktusosabb helyszínek, de nem ez a jellemző, hanem az együttműködés. 2016-ban a néppárt szinte mindenütt, ahol koalícióban indult az MPP-vel, a közös listát sikerre tudta vinni. A fúzió befejezése szerinte attól is függ, hogy lesznek-e olyanok, akik a bejegyzés folyamatába beavatkoznak, és a bírósági eljárást megtámadják.
Mezei János, az MPP elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nincs helye két nemzeti érzésű jobboldali pártnak az erdélyi politizálásban.
– ismerte el. Szerinte az egyesülés támogatottsága is jelzi, hogy ezt nem lehet tovább folytatni. ,,Ennek tettünk eleget, nyitottunk ajtókat, és közösen szeretnénk elképzelni a következő időszak politizálását” – vázolta. Kérdésünkre, hogy mi fog változni ezzel, Mezei azt mondta, a választás szabadságát továbbra is fenntartják, megteremtik a demokráciát az erdélyi politizálásban, alternatívaként lesznek az RMDSZ mellett, és hangsúlyosabban, erőteljesebben tudják képviselni azt az irányelvet, amit eddig is tettek. Megjegyezte, az MPP-ből kivált néppárt most visszatért, és ez felhajtóerővel bír.
Kérdésünkre, hogy ez a szövetség mivel lesz másabb, mint az RMDSZ, Csomortányi azt mondta, bíznak benne, hogy amit ott elrontottak, ők jobban fogják csinálni. ,,Mi egy erdélyi szövetség szeretnénk lenni, az erdélyi magyar értékeknek nálunk sokkal hangsúlyosabban meg kell jelenniük. Mindkét párt keresztény konzervatív autonomista szervezet, úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban ezeket az értékeket kevésbé érvényesítették, óriási a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében” – emlékeztetett.
Ezért azt szeretnék, hogy az egyesült szervezet mindenkit megszólítson, aki a másik oldalon nem talál képviselőkre.
– húzta alá. Mezei szerint az erdélyi egységes magyar képviseletet szeretnék megteremteni. ,,Fontos, hogy az önkormányzati választásokon verseny legyen, és az országos választásokon megállapodás köttessen, hogy ez ne elvegyen a magyarságtól, hanem hozzátegyen. Nem rombolni szeretnénk, hanem építeni, viszont azt várjuk el az RMDSZ-től is, hogy ne alá- és fölérendelt viszonyt alakítson ki, hanem egyenrangú félként próbáljon velünk tárgyalni, még akkor is, ha szervezetében és tömegében ő a nagyobbat képviseli” – sorolta. Hozzátette, nem lehet megengedni azt a luxust, hogy a széthúzást támogassák, azért sem, mert a magyarság elért a falig.
– vélekedett Mezei János.
A koalíció az első deficitcsökkentő csomagban 2026-ra befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és az állami nyugdíjakat, és ezt a döntést be kell tartani – jelentette ki egy keddi szakkonferencián a pénzügyminiszter.
Megnyirbálta a kormány a jövedelemadóból, a polgármesteri hivataloknak visszaosztott összegeket, ezért a települések kevesebb pénzt kapnak, mint amire számítottak. Marosvásárhely esetében ez az összeg 6,5 millió lejes mínuszt jelent.
A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről vitáznak keddi tanácskozásukon a koalíció vezetői a kormánypalotában.
Éves összevetésben az idei esztendő első kilenc hónapjában emelkedett Hargita megyében a forgalmi vizsgán átmenő tanulóvezetők aránya – tájékoztatott kedden a vezetői jogosítvány- és gépjármű-nyilvántartó hivatal adatai alapján a prefektusi hivatal.
Tűz ütött ki kedden a Prahova megyei Albești Paleologu településen, egy csarnokban, amelynek egyik részében körülbelül 50 tonna ammónium-nitrátot raktároznak.
Románia a 2025/2026-os kereskedelmi év első negyedévében is megőrizte pozícióját Európa legnagyobb gabonaexportőreként, és abszolút rekordot állított fel az állattenyésztési ágazatban.
Nicușor Dan államelnök szerdán a Cotroceni-palotában fogadja Mark Rutte NATO-főtitkárt, aki a szövetség vezetésének átvétele óta először látogat Romániába.
Lehűlés várható a mai naptól, különösen az erdélyi medencékben és Moldva északi részén, ahol napközben csak 9–11 Celsius-fokig melegszik fel.
Több nagy beruházás dőlt dugába Csíkszeredában az Országos Helyreállítási Tervtől (PNRR) igényelt finanszírozás leállítása miatt: a városnak többek között a 121 millió lejes kampusz projektéről és kilenc tömbház hőszigeteléséről is le kellett mondania.
Hétfőn a védelmi minisztérium 18 darab F-16 Fighting Falcon repülőgép és a hozzájuk tartozó felszerelések megvásárlásáról írt alá a szerződést holland kormánnyal, a vételár szimbolikusan 1 euró – jelentette be a Facebook-oldalán Ionuț Moșteanu.
1 hozzászólás