
Mezei János és Csomortányi István. Nem az RMDSZ ellen hozzák létre a szövetséget
Fotó: Pethő Melánia
Erdélyi Magyar Szövetség néven hoz létre közös politikai alakulatot a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A két párt Csíkszeredában tartott országos küldöttgyűlésén a jelenlevők túlnyomó többsége támogatta a fúziót.
2020. január 18., 22:002020. január 18., 22:00
A szombati küldöttgyűlés első részében a két párt küldöttei külön-külön tárgyaltak az egyesülésről, majd szavaztak is ennek szándékáról. Miután a közös jövőt mindkét alakulatnál támogatták, együttes ülésen döntöttek a fúzió folyamatáról. Ennek megfelelően
Az új párt alapszabályát, illetve az átmeneti időszakra érvényes szabályokat is elfogadták a küldöttek.
Csomortányi István, az EMNP elnöke szerint a két szervezet ettől kezdve egyként fog működni, közösen kell jelölteket állítani, közös programmal fognak megjelenni, és az a céljuk, hogy a két párt programját érvényesítsék, és az erdélyi magyar nemzeti tábor egyesítésével az erdélyi magyar autonomista gondolatot visszahozzák a közbeszédbe, arra a helyre, ahová való.
– ismertette.
Csomortányi kérdésünkre úgy értékelt, hogy a két szervezet között az átfedés nem olyan nagy, jellemzően ahol a néppárt létezik, ott nincs MPP és fordítva. Ott, ahol minkét szervezet létezik, a következő időszakban az együttműködést, összeolvadást végre kell hajtani. Hozzátette, nem mindenütt lesz ez egyszerű, ismertek konfliktusosabb helyszínek, de nem ez a jellemző, hanem az együttműködés. 2016-ban a néppárt szinte mindenütt, ahol koalícióban indult az MPP-vel, a közös listát sikerre tudta vinni. A fúzió befejezése szerinte attól is függ, hogy lesznek-e olyanok, akik a bejegyzés folyamatába beavatkoznak, és a bírósági eljárást megtámadják.
Mezei János, az MPP elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nincs helye két nemzeti érzésű jobboldali pártnak az erdélyi politizálásban.
– ismerte el. Szerinte az egyesülés támogatottsága is jelzi, hogy ezt nem lehet tovább folytatni. ,,Ennek tettünk eleget, nyitottunk ajtókat, és közösen szeretnénk elképzelni a következő időszak politizálását” – vázolta. Kérdésünkre, hogy mi fog változni ezzel, Mezei azt mondta, a választás szabadságát továbbra is fenntartják, megteremtik a demokráciát az erdélyi politizálásban, alternatívaként lesznek az RMDSZ mellett, és hangsúlyosabban, erőteljesebben tudják képviselni azt az irányelvet, amit eddig is tettek. Megjegyezte, az MPP-ből kivált néppárt most visszatért, és ez felhajtóerővel bír.
Kérdésünkre, hogy ez a szövetség mivel lesz másabb, mint az RMDSZ, Csomortányi azt mondta, bíznak benne, hogy amit ott elrontottak, ők jobban fogják csinálni. ,,Mi egy erdélyi szövetség szeretnénk lenni, az erdélyi magyar értékeknek nálunk sokkal hangsúlyosabban meg kell jelenniük. Mindkét párt keresztény konzervatív autonomista szervezet, úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban ezeket az értékeket kevésbé érvényesítették, óriási a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében” – emlékeztetett.
Ezért azt szeretnék, hogy az egyesült szervezet mindenkit megszólítson, aki a másik oldalon nem talál képviselőkre.
– húzta alá. Mezei szerint az erdélyi egységes magyar képviseletet szeretnék megteremteni. ,,Fontos, hogy az önkormányzati választásokon verseny legyen, és az országos választásokon megállapodás köttessen, hogy ez ne elvegyen a magyarságtól, hanem hozzátegyen. Nem rombolni szeretnénk, hanem építeni, viszont azt várjuk el az RMDSZ-től is, hogy ne alá- és fölérendelt viszonyt alakítson ki, hanem egyenrangú félként próbáljon velünk tárgyalni, még akkor is, ha szervezetében és tömegében ő a nagyobbat képviseli” – sorolta. Hozzátette, nem lehet megengedni azt a luxust, hogy a széthúzást támogassák, azért sem, mert a magyarság elért a falig.
– vélekedett Mezei János.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.
Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
1 hozzászólás