
Mezei János és Csomortányi István. Nem az RMDSZ ellen hozzák létre a szövetséget
Fotó: Pethő Melánia
Erdélyi Magyar Szövetség néven hoz létre közös politikai alakulatot a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A két párt Csíkszeredában tartott országos küldöttgyűlésén a jelenlevők túlnyomó többsége támogatta a fúziót.
2020. január 18., 22:002020. január 18., 22:00
A szombati küldöttgyűlés első részében a két párt küldöttei külön-külön tárgyaltak az egyesülésről, majd szavaztak is ennek szándékáról. Miután a közös jövőt mindkét alakulatnál támogatták, együttes ülésen döntöttek a fúzió folyamatáról. Ennek megfelelően
Az új párt alapszabályát, illetve az átmeneti időszakra érvényes szabályokat is elfogadták a küldöttek.
Csomortányi István, az EMNP elnöke szerint a két szervezet ettől kezdve egyként fog működni, közösen kell jelölteket állítani, közös programmal fognak megjelenni, és az a céljuk, hogy a két párt programját érvényesítsék, és az erdélyi magyar nemzeti tábor egyesítésével az erdélyi magyar autonomista gondolatot visszahozzák a közbeszédbe, arra a helyre, ahová való.
– ismertette.
Csomortányi kérdésünkre úgy értékelt, hogy a két szervezet között az átfedés nem olyan nagy, jellemzően ahol a néppárt létezik, ott nincs MPP és fordítva. Ott, ahol minkét szervezet létezik, a következő időszakban az együttműködést, összeolvadást végre kell hajtani. Hozzátette, nem mindenütt lesz ez egyszerű, ismertek konfliktusosabb helyszínek, de nem ez a jellemző, hanem az együttműködés. 2016-ban a néppárt szinte mindenütt, ahol koalícióban indult az MPP-vel, a közös listát sikerre tudta vinni. A fúzió befejezése szerinte attól is függ, hogy lesznek-e olyanok, akik a bejegyzés folyamatába beavatkoznak, és a bírósági eljárást megtámadják.
Mezei János, az MPP elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nincs helye két nemzeti érzésű jobboldali pártnak az erdélyi politizálásban.
– ismerte el. Szerinte az egyesülés támogatottsága is jelzi, hogy ezt nem lehet tovább folytatni. ,,Ennek tettünk eleget, nyitottunk ajtókat, és közösen szeretnénk elképzelni a következő időszak politizálását” – vázolta. Kérdésünkre, hogy mi fog változni ezzel, Mezei azt mondta, a választás szabadságát továbbra is fenntartják, megteremtik a demokráciát az erdélyi politizálásban, alternatívaként lesznek az RMDSZ mellett, és hangsúlyosabban, erőteljesebben tudják képviselni azt az irányelvet, amit eddig is tettek. Megjegyezte, az MPP-ből kivált néppárt most visszatért, és ez felhajtóerővel bír.
Kérdésünkre, hogy ez a szövetség mivel lesz másabb, mint az RMDSZ, Csomortányi azt mondta, bíznak benne, hogy amit ott elrontottak, ők jobban fogják csinálni. ,,Mi egy erdélyi szövetség szeretnénk lenni, az erdélyi magyar értékeknek nálunk sokkal hangsúlyosabban meg kell jelenniük. Mindkét párt keresztény konzervatív autonomista szervezet, úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban ezeket az értékeket kevésbé érvényesítették, óriási a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében” – emlékeztetett.
Ezért azt szeretnék, hogy az egyesült szervezet mindenkit megszólítson, aki a másik oldalon nem talál képviselőkre.
– húzta alá. Mezei szerint az erdélyi egységes magyar képviseletet szeretnék megteremteni. ,,Fontos, hogy az önkormányzati választásokon verseny legyen, és az országos választásokon megállapodás köttessen, hogy ez ne elvegyen a magyarságtól, hanem hozzátegyen. Nem rombolni szeretnénk, hanem építeni, viszont azt várjuk el az RMDSZ-től is, hogy ne alá- és fölérendelt viszonyt alakítson ki, hanem egyenrangú félként próbáljon velünk tárgyalni, még akkor is, ha szervezetében és tömegében ő a nagyobbat képviseli” – sorolta. Hozzátette, nem lehet megengedni azt a luxust, hogy a széthúzást támogassák, azért sem, mert a magyarság elért a falig.
– vélekedett Mezei János.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
1 hozzászólás