
Mezei János és Csomortányi István. Nem az RMDSZ ellen hozzák létre a szövetséget
Fotó: Pethő Melánia
Erdélyi Magyar Szövetség néven hoz létre közös politikai alakulatot a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A két párt Csíkszeredában tartott országos küldöttgyűlésén a jelenlevők túlnyomó többsége támogatta a fúziót.
2020. január 18., 22:002020. január 18., 22:00
A szombati küldöttgyűlés első részében a két párt küldöttei külön-külön tárgyaltak az egyesülésről, majd szavaztak is ennek szándékáról. Miután a közös jövőt mindkét alakulatnál támogatták, együttes ülésen döntöttek a fúzió folyamatáról. Ennek megfelelően
Az új párt alapszabályát, illetve az átmeneti időszakra érvényes szabályokat is elfogadták a küldöttek.
Csomortányi István, az EMNP elnöke szerint a két szervezet ettől kezdve egyként fog működni, közösen kell jelölteket állítani, közös programmal fognak megjelenni, és az a céljuk, hogy a két párt programját érvényesítsék, és az erdélyi magyar nemzeti tábor egyesítésével az erdélyi magyar autonomista gondolatot visszahozzák a közbeszédbe, arra a helyre, ahová való.
– ismertette.
Csomortányi kérdésünkre úgy értékelt, hogy a két szervezet között az átfedés nem olyan nagy, jellemzően ahol a néppárt létezik, ott nincs MPP és fordítva. Ott, ahol minkét szervezet létezik, a következő időszakban az együttműködést, összeolvadást végre kell hajtani. Hozzátette, nem mindenütt lesz ez egyszerű, ismertek konfliktusosabb helyszínek, de nem ez a jellemző, hanem az együttműködés. 2016-ban a néppárt szinte mindenütt, ahol koalícióban indult az MPP-vel, a közös listát sikerre tudta vinni. A fúzió befejezése szerinte attól is függ, hogy lesznek-e olyanok, akik a bejegyzés folyamatába beavatkoznak, és a bírósági eljárást megtámadják.
Mezei János, az MPP elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nincs helye két nemzeti érzésű jobboldali pártnak az erdélyi politizálásban.
– ismerte el. Szerinte az egyesülés támogatottsága is jelzi, hogy ezt nem lehet tovább folytatni. ,,Ennek tettünk eleget, nyitottunk ajtókat, és közösen szeretnénk elképzelni a következő időszak politizálását” – vázolta. Kérdésünkre, hogy mi fog változni ezzel, Mezei azt mondta, a választás szabadságát továbbra is fenntartják, megteremtik a demokráciát az erdélyi politizálásban, alternatívaként lesznek az RMDSZ mellett, és hangsúlyosabban, erőteljesebben tudják képviselni azt az irányelvet, amit eddig is tettek. Megjegyezte, az MPP-ből kivált néppárt most visszatért, és ez felhajtóerővel bír.
Kérdésünkre, hogy ez a szövetség mivel lesz másabb, mint az RMDSZ, Csomortányi azt mondta, bíznak benne, hogy amit ott elrontottak, ők jobban fogják csinálni. ,,Mi egy erdélyi szövetség szeretnénk lenni, az erdélyi magyar értékeknek nálunk sokkal hangsúlyosabban meg kell jelenniük. Mindkét párt keresztény konzervatív autonomista szervezet, úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban ezeket az értékeket kevésbé érvényesítették, óriási a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében” – emlékeztetett.
Ezért azt szeretnék, hogy az egyesült szervezet mindenkit megszólítson, aki a másik oldalon nem talál képviselőkre.
– húzta alá. Mezei szerint az erdélyi egységes magyar képviseletet szeretnék megteremteni. ,,Fontos, hogy az önkormányzati választásokon verseny legyen, és az országos választásokon megállapodás köttessen, hogy ez ne elvegyen a magyarságtól, hanem hozzátegyen. Nem rombolni szeretnénk, hanem építeni, viszont azt várjuk el az RMDSZ-től is, hogy ne alá- és fölérendelt viszonyt alakítson ki, hanem egyenrangú félként próbáljon velünk tárgyalni, még akkor is, ha szervezetében és tömegében ő a nagyobbat képviseli” – sorolta. Hozzátette, nem lehet megengedni azt a luxust, hogy a széthúzást támogassák, azért sem, mert a magyarság elért a falig.
– vélekedett Mezei János.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
1 hozzászólás