Közbiztonságról, romakérdésről, új pártról, beruházásokról, jövőképről Gálfi Árpáddal

Közben megtörtént a Székelyudvarhelyért Párt bejegyzése is.

–  Így van, a POL-ból pedig úgymond kizárták.

–  Igen, most pedig függetlenként folytatom a polgármesteri mandátumomat.

–  Na, de milyen a viszonya ennek tükrében a helyi szervezettel, hiszen a székelyudvarhelyi képviselő-testület döntő többségét adó POL-frakció továbbra is tagja maradt a pártnak, ellenkező esetben – a választói törvény értelmében – a polgármesterrel ellentétben ők igenis elveszítenék mandátumukat.  

–  Tavaly ősszel mindenki számára világos volt, hogy egy csapatként indulunk, és attól függetlenül semmi nem fog változni a mi munkánkban, ha a fent említett lépések meg fognak történni, értem ezalatt az én kizárásomat a POL-ból. A meghatározott irány nem változott, és bízom abban, hogy nem is fog.

Én városvezetőként azoknak a felhívásoknak, levelezéseknek, telefonbeszélgetéseknek a következtében éreztem úgy, hogy tényleg lépni kell; ezekkel sokan megkerestek. Természetesen az igazságszolgáltatással együtt kell itt fellépni. Csak így tudnak olyan eredmények megszületni, amit a közösség jogosan elvár tőlünk.

– Rugózzunk még a kérdésen: az említett család ugyebár évtizedek óta Székelyudvarhelyen él. Miért pont most érezte úgy, hogy legalább nyilatkozatok szintjén lépni kell? Ugyanakkor milyen további lépéseket tervez?

– Itt nem maga a család, hanem a cselekedeteik az elítélendőek.

A közbiztonság mindig is kitűzött feladatom volt, és meggyőződésem, hogy a helyiek el is várják ezt a mindenkori városvezetőktől – az önkormányzati képviselőktől is –, hogy kiálljanak és figyeljenek erre. Nekünk nem szabad megtorpannunk, hiszen mi azokat az embereket képviseljük, akiktől négyévente a szavazatukat kérjük, cserében el is várnak tőlünk olyan megvalósításokat, amiket megígértünk.

–  Térjünk át egy kérdés erejéig az úgynevezett nagypolitikára. Kérem, beszéljünk egy keveset az RMDSZ-szel való viszonyáról; főleg annak tükrében, hogy a kormányon lévő RMDSZ már-már „önti rá” a pénzt a környező településekre (például Csíkszeredára és Gyergyószentmiklósra), Székelyudvarhely azonban kimaradt. Ön szerint miért?

– Volt, van és lesz is egyeztetés az RMDSZ csúcsvezetésével; nemrég voltunk Bukarestben Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknél, egyúttal miniszterelnök-helyettesnél. Mi tényleg keressük azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek a mi elképzeléseinknek a megvalósításához szükségesek. Mert tudjuk, hogy bármilyen és akárhány tervünk is legyen, azok megvalósításához pénzforrásokra van szükségünk.

– Tehát értsük úgy, hogy türelmet kér a székelyudvarhelyiektől, mert fog jönni a pénz?

– Meg vagyok erről győződve! Székelyudvarhely az elmúlt időszakban is a térség motorja kellett volna legyen, értem ezalatt az udvarhelyszéki települések mozgalmát.

Az igazi eredményeket térségi szinten lehet elérni, ehhez azonban közös gondolkodásra és olyan fejlesztések van szükség, amik ezt meg is mutatják.

– Úgy legyen. Évek óta halljuk, hogy tucatnyi nagyberuházásra nyert pályázatot a város. Megvan erre az önrész? Hiszen egy nyertes pályázat önmagában még nem sok, ehhez önrész és kivitelezés kell. Egyáltalán, ezeknek mikor lesznek látható nyomai?

– Ahhoz, hogy ezeket a pályázati lehetőségeket a város le tudta és a jövőben is le fogja hívni, először a város vagyoni kérdéseinek a rendbetétele volt az elsődleges feladatunk. Vagyis ahhoz, hogy Székelyudvarhely 15 európai uniós pályázaton keresztül közel 30 millió eurót le tudott hívni, annak köszönhető, hogy rendeztük a vagyoni kérdéseket. Mert tudni kell, hogy minden pályázat elsődleges papírja a megpályázandó létesítmény – út, járda, épület – telekkönyve. Azt is tudni kell, és beszélnünk is kell róla, hogy 2016-ig Székelyudvarhelyen egyszerűen nem voltak nyertes európai uniós pályázatok.

Ennek tükrében mondom: az elmúlt években zajlottak a papírozások és a projektek előkészítése, idén pedig a kivitelezések kezdődnek el. Említek is néhány befektetést: az Orbán Balázs iskola tornatermének befejezése, a Bányai János iskola főépületének rendbetétele, ugyanakkor remélem, hogy a csillagvizsgáló felújítására kiírt negyedik közbeszerzés már sikeres lesz. Úthálózatra is 15 millió eurós pályázatunk van. Feladatunk tehát van bőven. Itt azonban már a 2021–2027-es pályázati időszakra is fel kell készülnünk: erre idén a testület 5 millió lejt hagyott jóvá előtanulmányok elkészítésére. Mert mindenki számára világos kell legyen:

Nem szeretnénk, ha még egyszer kimaradna Székelyudvarhely ezekből a lehetőségekből.

A másik kérdés a városi futballstadion teljes felújítása, ami esetében ugyancsak az előtanulmányoknál tartunk, a beruházásnál ez esetben is kormánypénzekre számítunk.

– Ha már érintőlegesen sportot említ, térjünk ki erre is. Évekkel ezelőtt Székelyudvarhely ott szerepelt az országos sporttérképen, egy ideje azonban eléggé lekopott onnan.

– Sportkérdésben Székelyföldön nagyjából körvonalazódtak sportáglefedettségek. Láthatjuk, hogy Gyergyószentmiklóson a jégkorong, Csíkszeredában a jégkorong és a labdarúgás, Sepsiszentgyörgyön a labdarúgás és a kosárlabda erős.

Azt mindenképpen be kell látnunk és el kell fogadnunk, hogy a városnak nincs akkora lehetősége, hogy minden felsorolt sportágat magas szinten tudjon támogatni. Tudjuk, hogy bizonyos sportágakat ki kell emelni, másokat azonban nem szabad elengedni; de tény, hogy egyfajta prioritási listára szükség lesz a következő időszakban.

A polgármesterrel a múlt héten készítettük az interjút.