és a szálláshelyek kihasználtságát illetően is Háromszék vezet a térségben 44,5 százalékkal.

Erre László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is kitért legutóbbi sajtótájékoztatóján, amikor arról számolt be, hogy az elmúlt esztendőben Kovászna megyébe hivatalosan 155 834 turista érkezett, 19 304-gyel több, mint a csúcsot jelentő 2019-es esztendőben.

Az örömhírt árnyalva elmondta, Háromszéken a szállodák vonzották a legtöbb vendéget, ugyanis a 106 ezer turista ilyen típusú szálláshelyet választott. Összehasonlításképpen Hargita megyét hozta fel, ahol több a kis szálláshely, míg Kovászna megyében a szállodák emelik a számot, ezen belül Kovászna város, ahol több mint 2400 vendégágy található szállodákban.

Mesterségesen fenntartott állapot

„A kovásznai adatok kapcsán el kell mondani, hogy egy mesterségesen fenntartott állapot, az államilag támogatott kezelőjegyekkel érkezők tornázzák fel a vendégéjszakák számát, a szálláshelyek kihasználtságát a statisztikában. Ez szociális alapú turizmus, ami önmagában nem baj, de baj lehet, ha nem lesz vagy csökken ez a fajta támogatási rendszer, és ezért szokott előfordulni, hogy

– kongatta meg a vészharangot László Endre.

Gyerő József polgármester ezzel szemben derűlátóbb, annak ellenére, hogy nem cáfolta a László Endre által felvázoltakat. Úgy fogalmazott, mind az ágazatban dolgozó vállalkozók, mind a városvezetés arra törekszik, hogy más szolgáltatásokat is kiépítsenek, amik bevonzzák a fizetőképesebb vendégeket, és hogy jó irányban haladnak, azt számokkal is igazolta.

Tavaly a kovásznai szálláshelyek 350 211 vendégéjszakát regisztráltak, szemben a járvány kitörése előtti évvel, amikor ez a mutató 436 956 volt (2020-ban 176 352, 2021-ben 285 149). A Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórházban 2022-ben 107 254 éjszakát töltöttek el a páciensek, szemben a 2019-es 132 684 éjszakával (2020-ban 34 763-at, 2021-ben 30 963-at).

Jó irányba haladnak

„Észrevehetjük, hogy a 2022-ben jegyzett vendégéjszakák száma még nem tornászta vissza magát a 2019-es szintre, viszont az irány felfelé mutat. Ugyanakkor új és érdekes jelenség, hogy

Ez hangsúlyosabban mutatkozik a négycsillagos besorolású szállodák esetében” – magyarázta az elöljáró. A városháza által begyűjtött adatok szerint, az érkezők számát illetően 2022-ben a turisztikai szálláshelyek még a járvány kitörése előtti évhez képest is növekedést regisztráltak, nevezetesen 61 798 turistát jelentettek le, szemben a 2019-es 57 855-tel (2020-ban 27 004-et, 2021-ben 44 581-et).

Amúgy a fürdővárosban a kereskedelmi szálláshelyek száma 2663, ebből 571 négycsillagos szállodában, 1467 háromcsillagosban, 445 kétcsillagosban és 180 egycsillagosban található, továbbá 887 ágy áll a kezelésre érkezők rendelkezésére a szívkórházban. Az adatok kapcsán Gyerő József arra hívta fel a figyelmet, hogy a szívkórházban regisztráltak száma a 2019-es szint alatt maradt, az elmúlt évben alig 7973 személy érkezett (2019-ben 12 251, 2020-ban 2485, 2021-ben 2197), tehát a városba látogató turisták száma nem a kezelésre érkezők miatt nőtt.

Az új szállodák ösztönzőleg hatottak

„Kovászna fürdőturizmusa a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelésére épül, ezért

mert ezek a betegségek nem a fiatalokra jellemzők. Ezek nyugdíjasok, és ha az állami támogatási rendszer része, hogy ilyen kezeléseket biztosít, akkor egyértelmű, hogy a szálláshelyadók megpályázzák azokat az összegeket, jelentkeznek a licitre. Tény, hogy ez számottevő jövedelmi forrása a városnak, egészen 2000-ig kimondottan erre alapozott a város turizmusa, és ha ez most is így lenne, akkor én is osztoznék László Endre aggodalmában. De

összesen 571 szálláshelyről beszélünk, ennyi még hol van a megyében?” – érvel az elöljáró.

Úgy véli, új irányvonal indult el, amikor a Clermont szállót felépítették, ami ösztönzőleg hatott a többi vállalkozóra is, mert versenyképesek akartak maradni. „Ezzel egyszerre a célközönség profilja is változott, tehát most

mert még mindig jelentős számú, kétezernél több egy-, két- és háromcsillagos szálláshely van” – részletezte Gyerő.

Turistavonzó beruházások

Mint mondta, számolnak azzal, hogy megszűnik vagy kevesebb jegyet finanszíroz majd az állam, és erre készülnek a közberuházások szintjén. Arra törekszenek, hogy olyan szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket teremtsenek, amelyek azokat a turistákat szolgálják ki, akik nem kezelési céllal érkeznek a városba.

„Ezért fontos a wellnessközpontot, az élményfürdőt, a bobpályát, a sportbázist felépíteni, mert

Be kell vonzani a szabadpiacról érkezőket, ezt mi tudjuk, és azt is, hogy van egy 10–15 éves fáziseltolódás, utol kell érnünk az igényeket, amit megkövetelnek azok a turisták, akik nem a kezelésért érkeznek” – mutatott rá Kovászna polgármestere.

Ehhez a törekvéshez passzol a tavaly az Országos Beruházási Társaság (CNI) által aláírt tervezési és kivitelezési szerződés, amely a 2008-ban megálmodott kovásznai wellnessközpontra vonatkozik. A létesítmény három hektáron valósulhat meg, két hektárt az élményfürdő, egy hektárt pedig a mintegy 120 férőhelyes szálloda építésére koncesszionáltak. Ugyancsak tavaly írták alá a fürdőváros és Csomakőrös közötti területen, az egykori lőtér helyén fölépülendő sportcsarnokot célzó szerződést is.