A PCR-teszt a legmegbízhatóbb. Ehhez az orr- vagy szájgarat nyálkahártyáról vesznek mintát • Fotó: Komka Péter/MTI
Mi a különbség a PCR-, a gyorsteszt és az ellentest-vizsgálat között, mennyire pontosak, milyen esetben alkalmazhatók és hogyan végzik őket? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ Tar Gyöngyinek, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjének segítségével. Mint kiderült, a koronavírus-fertőzés kapcsán végzett teszttípusok között jelentős különbségek vannak, és sok tévhit is kering ezekkel kapcsolatosan a lakosság körében.
PCR- és gyorsteszt
Mint Tar Gyöngyi kiemelte: a fertőzés igazolására a PCR-teszt a leghitelesebb módszer, ez a globálisan és országosan elfogadott legmegbízhatóbb teszt, amivel az új fertőzöttek számának alakulását követik. Ez tehát a fertőzés pillanatnyi meglétét (vagy hiányát) tudja megmutatni, azt, hogy a teszt elvégzésekor az illető fertőzött-e vagy sem. A vizsgálat során az orr- vagy szájgarat nyálkahártyáról vesznek mintát, a közhiedelemmel ellentétben nem tűvel, hanem pálcával. A teszt elvégzése előtt ajánlott az étkezés, ivás mellőzése, a legjobb pedig, ha a reggeli órákban, fogmosás és szájöblögetés előtt végzik el.
A helyesen levett és feldolgozott minta esetén a PCR-teszet pontossága 95 százalék feletti.
Emellett a járvány megjelenése óta többféle gyorsteszt-változatot is kifejlesztettek azzal a céllal, hogy lerövidítsék azt az átlagosan 5-6 órás időtartamot, amely a PCR-tesztek elvégzéséhez szükséges.
A gond az, hogy a gyorstesztek továbbra is pontatlanok, eddig még nem sikerült egy megbízható változatot kidolgozni.
„Nem hitelesek, ezért nem is használjuk, és nem is ajánljuk őket. Ha egy ilyen súlyos fertőzés esetében egy vizsgálati módszer bizonytalan, hamis eredményeket adhat, akkor elvetjük, mert egyaránt veszélyes az, ha egy fertőzött esetében negatív, vagy ha egy egészséges személynél pozitív fals eredményt mutat. Hargita megye egyes laboratóriumaiban is megpróbálták alkalmazni ezeket a járvány elején, de hamar rájöttek, hogy nem működnek, mivel párhuzamosan tesztelték a pácienseket gyors- és PCR-tesztekkel, az eredmények pedig gyakran eltértek. A hatóságok sem fogadják el a magas tévedési esély miatt” – húzta alá.
Az ellentest-vizsgálat
A szakember által harmadikként említett módszer az úgynevezett ellentest-vizsgálat, amelyet vérből végeznek. Fontos viszont kiemelni, hogy ez a vírus pillanatnyi jelenlétének kimutatására nem alkalmas, ehelyett arról árulkodik, hogy korábban átesett-e már a személy a fertőzésen vagy sem. Az ellentest-vizsgálatok tulajdonképpen az immunrendszer által a vírus ellen termelt antitesteket mutatják ki, amelyek átlagosan a fertőzés után 10-14 nappal jelennek meg a szervezetben. Fontos tudni, hogy a vírus ellen először IgM típusú, majd később IgG típusú ellenanyagokat termel az immunrendszer, mindkettő kimutatására alkalmas a vizsgálat.
„Ezek az ellentestek olyan katonák, amelyeket a szervezetünk hadrendbe állít a vírussal szemben. Ezek viszont csak mintegy két hét után érik el azt a szintet, amikor már kimutathatók, tehát utólagos rálátást biztosítanak a helyzetre. Az IgG lassabban emelkedik, de tartósan magasan marad. Mivel a mostani koronavírus egy új vírus, egyelőre nincs tapasztalat arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig tart ez, de vannak betegségek, amelyek esetében éveken át magasan marad az IgG szintje, tehát védetté válunk az adott fertőzés ellen. Ha lesz védőoltás a koronavírus ellen, elméletileg pontosan az IgG szintjét kell majd megemelnie” – magyarázta a szakember.
Az ellentest-vizsgálat elvégzése tehát tulajdonképpen csak akkor indokolt, ha valaki kíváncsi, hogy átesett-e már a fertőzésen vagy sem.
Pozitív eredmény esetében ugyanakkor el kell végezni egy PCR-tesztet is, hogy megbizonyosodjanak, már nem fertőző az illető.
Ha kell, megismételik
A szakember továbbá arra is kitért, hogy az ellentest-vizsgálat elvégzése olcsóbb, mint a PCR-tesztté, mivel az ehhez szükséges gép már korábban is a laboratóriumok rendelkezésére állt és használták más kórokozók esetében.
Mivel kevesebbe kerül, sokaknak csábítónak tűnhet, hogy ezt válasszák, de nincs értelme, mert úgysem fogadják el például a határátkelőknél, mivel nem az aktuális állapotról ad képet, hanem a két héttel azelőttiről.
A másik gond az, hogy amikor egy érdeklődő telefonon felhív egy laboratóriumot, és megkérdezi, hogy végeznek-e koronavírus-tesztet, a válasz kimerül egy igenben, de nem magyarázzák el a különböző tesztek közötti különbségeket. Ezért, ha a páciens a legolcsóbb változatot kéri, akkor ellentest-vizsgálatot vagy gyorstesztet végeznek nála, ami még olcsóbb, de egyiket sem tudják majd felhasználni” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.
Összegzésképp elmondta,
aktív fertőzés igazolására kizárólag a PCR-teszt alkalmas,
ami a több mint 95 százalékos pontosságon túl azért is megbízható, mivel az eredményeket járványtanászok is átnézik és érvényesítik. „A hiteles laboratóriumokban nem csak lepecsételik az eredményt, hanem megvizsgálják, hogy megfelel-e a körülményeknek, és ha az eredmény nem tűnik valószínűnek, megismételik a tesztet. Például ha egy olyan személy esetében lesz negatív a teszt, akinek tünetei vannak, esetleg veszélyeztetett helyen járt, vagy ellenkezőleg olyané lesz pozitív, akinek nincsenek tünetei és nagyon alacsony az esélye, hogy bárhol megfertőződhetett volna, akkor utána kell nézni, hogy nem-e hibás az eredmény. Ezért fontos egy jó labororvos, aki érvényesíti az eredményt. A PCR-teszt nagyon pontos, de a hibákat, emberi tévedést egyetlen vizsgálat esetében sem lehet teljes mértékben kizárni” – zárta a szakember.
24h
