
Hulladéktenger egy szakcég telephelyén. A vállalkozás ugyan ezek értékesítésével foglalkozik, ám sem a mennyiség, sem a tárolási körülmények nem voltak megfelelőek.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Az újrahasznosítás mértékének a növelése és a textilhulladékok szelektív gyűjtésének megoldása lesz az év két nagy kihívása Hargita megyében. Tavaly csökkent a környezetvédelmi kihágások miatt kirótt bírságok száma, ám voltak nagy törvénysértések.
2025. január 18., 19:202025. január 18., 19:20
Patakszennyezés engedély nélkül üzemelő szennyvíztisztítóval, illegálisan működő homokbánya és betongyártó telephely, óriási mennyiségű műanyaghulladék felhalmozása – 2024-ben történt néhány nagy környezetvédelmi törvénysértés Hargita megyében, amelyek miatt borsos bírságokat rótt ki a Hargita Megyei Környezetőrség.
– derül ki a megyei környezetőrség éves összesítéséből, továbbá az is, hogy 43 kihágás miatt figyelmeztetést alkalmaztak. Kiegészítő szankcióként nyolc esetben írták elő a problémás munkálatok megszüntetését, kilenc esetben pedig a tevékenység felfüggesztését.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Két törvénysértés miatt a környezetőrség munkatársai javasolták a környezetvédelmi engedély felfüggesztését,
21 esetben pedig bűnvádi feljelentést tettek:
12 alkalommal természetvédelmi terület felgyújtásáért,
két esetben védett faj befogásáért, elpusztításáért,
három esetben a hulladékká vált veszélyes anyagok és készítmények nem megfelelő kezeléséért,
két esetben az érintett terület helyreállítási kötelezettségének a megszegéséért,
egy-egy esetben pedig fecskefészkek megrongálásáért és hulladékok illegális lerakásáért.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
2024-ben a főbb szabálysértések, amelyek miatt eljárást indított a megyei környezetőrség, a következők voltak:
a környezetvédelmi engedély hiánya;
a környezetvédelmi engedély előírásainak be nem tartása;
korábbi ellenőrzések során előírt feladatok teljesítésének az elmulasztása;
különböző projektek megvalósítása szabályozás hiányában;
hegyi patakokon történő rönkszállítás;
a hulladékok nem megfelelő kezelése.
Eléri a negyedmillió lejt a négy legnagyobb bírság összértéke
A legnagyobb bírság 80 ezer lej volt az elmúlt évben, ez két pénzbüntetésből állt össze. A szankciót a farkaslaki önkormányzat kapta, ugyanis engedély nélkül működött a községközpont szennyvíztisztítója, ráadásul szennyezte a Nyikó-patakot, ugyanis a kifolyó szennyvíz nem felelt meg az előírt paramétereknek – tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől.
Fotó: Kovászna Megyei Környezetőrség/Facebook
Két 60 ezer lejes pénzbírságot is kirótt tavaly a hatóság: az egyiket egy engedély nélkül üzemelő oroszhegyi kavics- és homokbánya működtetője kapta, a másikat egy ugyancsak engedély nélkül működő alcsíki betongyártó telep tulajdonosa.
A múlt év nagy kihágásai közé tartozott az az eset is, amelyben egy gyergyóalfalvi cég kapott 50 ezer lejes pénzbírságot azért, mert nagy mennyiségű fém- és műanyaghulladékot halmozott fel telephelyén és nem megfelelően tárolta azokat.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
A megyei környezetőrség 584 ellenőrzést végzett tavaly, ez lényegesen több, mint az azt megelőző évben, a bírságok száma és összértéke viszont kisebb volt 2024-ben, az előző évhez képest – mondta el kérdésünkre Balla Izabella. Noha ez azt jelzi, hogy lényegesen javult a helyzet a megyében környezetvédelmi szempontból, a valóság kicsit árnyaltabb. Javult ugyan a helyzet, de nem olyan mértékben, mint azt az adatok tükrözik, ugyanis
továbbá tavaly az önkormányzatok sem kaptak bírságokat azért, mert nem teljesítették az újrahasznosítás mértékére vonatkozó előírásokat – tudtuk meg a megyei környezetőrség főbiztosától.
Balla Izabella az idei esztendőben várható nagy környezetvédelmi kihívásokkal kapcsolatos kérdésünkre elmondta, az egyik legfontosabb kihívás az lesz Hargita megyében, hogy növelni tudják az önkormányzatok a hulladék-újrahasznosítás mértékét.
Amint arról nemrég cikkeztünk, 2025 január elsejére az újrahasznosítás aránya országszerte el kellett volna érje az 55 százalékot, de ez Hargita megyében csak 9,1 százalék. Az önkormányzatok számára ugyanakkor az is nagy kihívás lesz idén, hogy megteremtsék a textilhulladék szelektív gyűjtésének a lehetőségét. Ez idén januártól vált kötelezővé – emlékeztetett Balla Izabella –, így ez egy új feladat a települések vezetősége számára.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
1 hozzászólás