
Hulladéktenger egy szakcég telephelyén. A vállalkozás ugyan ezek értékesítésével foglalkozik, ám sem a mennyiség, sem a tárolási körülmények nem voltak megfelelőek.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Az újrahasznosítás mértékének a növelése és a textilhulladékok szelektív gyűjtésének megoldása lesz az év két nagy kihívása Hargita megyében. Tavaly csökkent a környezetvédelmi kihágások miatt kirótt bírságok száma, ám voltak nagy törvénysértések.
2025. január 18., 19:202025. január 18., 19:20
Patakszennyezés engedély nélkül üzemelő szennyvíztisztítóval, illegálisan működő homokbánya és betongyártó telephely, óriási mennyiségű műanyaghulladék felhalmozása – 2024-ben történt néhány nagy környezetvédelmi törvénysértés Hargita megyében, amelyek miatt borsos bírságokat rótt ki a Hargita Megyei Környezetőrség.
– derül ki a megyei környezetőrség éves összesítéséből, továbbá az is, hogy 43 kihágás miatt figyelmeztetést alkalmaztak. Kiegészítő szankcióként nyolc esetben írták elő a problémás munkálatok megszüntetését, kilenc esetben pedig a tevékenység felfüggesztését.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Két törvénysértés miatt a környezetőrség munkatársai javasolták a környezetvédelmi engedély felfüggesztését,
21 esetben pedig bűnvádi feljelentést tettek:
12 alkalommal természetvédelmi terület felgyújtásáért,
két esetben védett faj befogásáért, elpusztításáért,
három esetben a hulladékká vált veszélyes anyagok és készítmények nem megfelelő kezeléséért,
két esetben az érintett terület helyreállítási kötelezettségének a megszegéséért,
egy-egy esetben pedig fecskefészkek megrongálásáért és hulladékok illegális lerakásáért.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
2024-ben a főbb szabálysértések, amelyek miatt eljárást indított a megyei környezetőrség, a következők voltak:
a környezetvédelmi engedély hiánya;
a környezetvédelmi engedély előírásainak be nem tartása;
korábbi ellenőrzések során előírt feladatok teljesítésének az elmulasztása;
különböző projektek megvalósítása szabályozás hiányában;
hegyi patakokon történő rönkszállítás;
a hulladékok nem megfelelő kezelése.
Eléri a negyedmillió lejt a négy legnagyobb bírság összértéke
A legnagyobb bírság 80 ezer lej volt az elmúlt évben, ez két pénzbüntetésből állt össze. A szankciót a farkaslaki önkormányzat kapta, ugyanis engedély nélkül működött a községközpont szennyvíztisztítója, ráadásul szennyezte a Nyikó-patakot, ugyanis a kifolyó szennyvíz nem felelt meg az előírt paramétereknek – tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől.
Fotó: Kovászna Megyei Környezetőrség/Facebook
Két 60 ezer lejes pénzbírságot is kirótt tavaly a hatóság: az egyiket egy engedély nélkül üzemelő oroszhegyi kavics- és homokbánya működtetője kapta, a másikat egy ugyancsak engedély nélkül működő alcsíki betongyártó telep tulajdonosa.
A múlt év nagy kihágásai közé tartozott az az eset is, amelyben egy gyergyóalfalvi cég kapott 50 ezer lejes pénzbírságot azért, mert nagy mennyiségű fém- és műanyaghulladékot halmozott fel telephelyén és nem megfelelően tárolta azokat.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
A megyei környezetőrség 584 ellenőrzést végzett tavaly, ez lényegesen több, mint az azt megelőző évben, a bírságok száma és összértéke viszont kisebb volt 2024-ben, az előző évhez képest – mondta el kérdésünkre Balla Izabella. Noha ez azt jelzi, hogy lényegesen javult a helyzet a megyében környezetvédelmi szempontból, a valóság kicsit árnyaltabb. Javult ugyan a helyzet, de nem olyan mértékben, mint azt az adatok tükrözik, ugyanis
továbbá tavaly az önkormányzatok sem kaptak bírságokat azért, mert nem teljesítették az újrahasznosítás mértékére vonatkozó előírásokat – tudtuk meg a megyei környezetőrség főbiztosától.
Balla Izabella az idei esztendőben várható nagy környezetvédelmi kihívásokkal kapcsolatos kérdésünkre elmondta, az egyik legfontosabb kihívás az lesz Hargita megyében, hogy növelni tudják az önkormányzatok a hulladék-újrahasznosítás mértékét.
Amint arról nemrég cikkeztünk, 2025 január elsejére az újrahasznosítás aránya országszerte el kellett volna érje az 55 százalékot, de ez Hargita megyében csak 9,1 százalék. Az önkormányzatok számára ugyanakkor az is nagy kihívás lesz idén, hogy megteremtsék a textilhulladék szelektív gyűjtésének a lehetőségét. Ez idén januártól vált kötelezővé – emlékeztetett Balla Izabella –, így ez egy új feladat a települések vezetősége számára.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
1 hozzászólás