
Hulladéktenger egy szakcég telephelyén. A vállalkozás ugyan ezek értékesítésével foglalkozik, ám sem a mennyiség, sem a tárolási körülmények nem voltak megfelelőek.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Az újrahasznosítás mértékének a növelése és a textilhulladékok szelektív gyűjtésének megoldása lesz az év két nagy kihívása Hargita megyében. Tavaly csökkent a környezetvédelmi kihágások miatt kirótt bírságok száma, ám voltak nagy törvénysértések.
2025. január 18., 19:202025. január 18., 19:20
Patakszennyezés engedély nélkül üzemelő szennyvíztisztítóval, illegálisan működő homokbánya és betongyártó telephely, óriási mennyiségű műanyaghulladék felhalmozása – 2024-ben történt néhány nagy környezetvédelmi törvénysértés Hargita megyében, amelyek miatt borsos bírságokat rótt ki a Hargita Megyei Környezetőrség.
– derül ki a megyei környezetőrség éves összesítéséből, továbbá az is, hogy 43 kihágás miatt figyelmeztetést alkalmaztak. Kiegészítő szankcióként nyolc esetben írták elő a problémás munkálatok megszüntetését, kilenc esetben pedig a tevékenység felfüggesztését.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Két törvénysértés miatt a környezetőrség munkatársai javasolták a környezetvédelmi engedély felfüggesztését,
21 esetben pedig bűnvádi feljelentést tettek:
12 alkalommal természetvédelmi terület felgyújtásáért,
két esetben védett faj befogásáért, elpusztításáért,
három esetben a hulladékká vált veszélyes anyagok és készítmények nem megfelelő kezeléséért,
két esetben az érintett terület helyreállítási kötelezettségének a megszegéséért,
egy-egy esetben pedig fecskefészkek megrongálásáért és hulladékok illegális lerakásáért.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
2024-ben a főbb szabálysértések, amelyek miatt eljárást indított a megyei környezetőrség, a következők voltak:
a környezetvédelmi engedély hiánya;
a környezetvédelmi engedély előírásainak be nem tartása;
korábbi ellenőrzések során előírt feladatok teljesítésének az elmulasztása;
különböző projektek megvalósítása szabályozás hiányában;
hegyi patakokon történő rönkszállítás;
a hulladékok nem megfelelő kezelése.
Eléri a negyedmillió lejt a négy legnagyobb bírság összértéke
A legnagyobb bírság 80 ezer lej volt az elmúlt évben, ez két pénzbüntetésből állt össze. A szankciót a farkaslaki önkormányzat kapta, ugyanis engedély nélkül működött a községközpont szennyvíztisztítója, ráadásul szennyezte a Nyikó-patakot, ugyanis a kifolyó szennyvíz nem felelt meg az előírt paramétereknek – tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől.
Fotó: Kovászna Megyei Környezetőrség/Facebook
Két 60 ezer lejes pénzbírságot is kirótt tavaly a hatóság: az egyiket egy engedély nélkül üzemelő oroszhegyi kavics- és homokbánya működtetője kapta, a másikat egy ugyancsak engedély nélkül működő alcsíki betongyártó telep tulajdonosa.
A múlt év nagy kihágásai közé tartozott az az eset is, amelyben egy gyergyóalfalvi cég kapott 50 ezer lejes pénzbírságot azért, mert nagy mennyiségű fém- és műanyaghulladékot halmozott fel telephelyén és nem megfelelően tárolta azokat.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
A megyei környezetőrség 584 ellenőrzést végzett tavaly, ez lényegesen több, mint az azt megelőző évben, a bírságok száma és összértéke viszont kisebb volt 2024-ben, az előző évhez képest – mondta el kérdésünkre Balla Izabella. Noha ez azt jelzi, hogy lényegesen javult a helyzet a megyében környezetvédelmi szempontból, a valóság kicsit árnyaltabb. Javult ugyan a helyzet, de nem olyan mértékben, mint azt az adatok tükrözik, ugyanis
továbbá tavaly az önkormányzatok sem kaptak bírságokat azért, mert nem teljesítették az újrahasznosítás mértékére vonatkozó előírásokat – tudtuk meg a megyei környezetőrség főbiztosától.
Balla Izabella az idei esztendőben várható nagy környezetvédelmi kihívásokkal kapcsolatos kérdésünkre elmondta, az egyik legfontosabb kihívás az lesz Hargita megyében, hogy növelni tudják az önkormányzatok a hulladék-újrahasznosítás mértékét.
Amint arról nemrég cikkeztünk, 2025 január elsejére az újrahasznosítás aránya országszerte el kellett volna érje az 55 százalékot, de ez Hargita megyében csak 9,1 százalék. Az önkormányzatok számára ugyanakkor az is nagy kihívás lesz idén, hogy megteremtsék a textilhulladék szelektív gyűjtésének a lehetőségét. Ez idén januártól vált kötelezővé – emlékeztetett Balla Izabella –, így ez egy új feladat a települések vezetősége számára.
Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.
A Maros Megyei Tanács mai ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi rendelet kiadása kapcsán – közölték az alkotmánybíróság képviselői.
1 hozzászólás