
Hulladéktenger egy szakcég telephelyén. A vállalkozás ugyan ezek értékesítésével foglalkozik, ám sem a mennyiség, sem a tárolási körülmények nem voltak megfelelőek.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Az újrahasznosítás mértékének a növelése és a textilhulladékok szelektív gyűjtésének megoldása lesz az év két nagy kihívása Hargita megyében. Tavaly csökkent a környezetvédelmi kihágások miatt kirótt bírságok száma, ám voltak nagy törvénysértések.
2025. január 18., 19:202025. január 18., 19:20
Patakszennyezés engedély nélkül üzemelő szennyvíztisztítóval, illegálisan működő homokbánya és betongyártó telephely, óriási mennyiségű műanyaghulladék felhalmozása – 2024-ben történt néhány nagy környezetvédelmi törvénysértés Hargita megyében, amelyek miatt borsos bírságokat rótt ki a Hargita Megyei Környezetőrség.
– derül ki a megyei környezetőrség éves összesítéséből, továbbá az is, hogy 43 kihágás miatt figyelmeztetést alkalmaztak. Kiegészítő szankcióként nyolc esetben írták elő a problémás munkálatok megszüntetését, kilenc esetben pedig a tevékenység felfüggesztését.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Két törvénysértés miatt a környezetőrség munkatársai javasolták a környezetvédelmi engedély felfüggesztését,
21 esetben pedig bűnvádi feljelentést tettek:
12 alkalommal természetvédelmi terület felgyújtásáért,
két esetben védett faj befogásáért, elpusztításáért,
három esetben a hulladékká vált veszélyes anyagok és készítmények nem megfelelő kezeléséért,
két esetben az érintett terület helyreállítási kötelezettségének a megszegéséért,
egy-egy esetben pedig fecskefészkek megrongálásáért és hulladékok illegális lerakásáért.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
2024-ben a főbb szabálysértések, amelyek miatt eljárást indított a megyei környezetőrség, a következők voltak:
a környezetvédelmi engedély hiánya;
a környezetvédelmi engedély előírásainak be nem tartása;
korábbi ellenőrzések során előírt feladatok teljesítésének az elmulasztása;
különböző projektek megvalósítása szabályozás hiányában;
hegyi patakokon történő rönkszállítás;
a hulladékok nem megfelelő kezelése.
Eléri a negyedmillió lejt a négy legnagyobb bírság összértéke
A legnagyobb bírság 80 ezer lej volt az elmúlt évben, ez két pénzbüntetésből állt össze. A szankciót a farkaslaki önkormányzat kapta, ugyanis engedély nélkül működött a községközpont szennyvíztisztítója, ráadásul szennyezte a Nyikó-patakot, ugyanis a kifolyó szennyvíz nem felelt meg az előírt paramétereknek – tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől.
Fotó: Kovászna Megyei Környezetőrség/Facebook
Két 60 ezer lejes pénzbírságot is kirótt tavaly a hatóság: az egyiket egy engedély nélkül üzemelő oroszhegyi kavics- és homokbánya működtetője kapta, a másikat egy ugyancsak engedély nélkül működő alcsíki betongyártó telep tulajdonosa.
A múlt év nagy kihágásai közé tartozott az az eset is, amelyben egy gyergyóalfalvi cég kapott 50 ezer lejes pénzbírságot azért, mert nagy mennyiségű fém- és műanyaghulladékot halmozott fel telephelyén és nem megfelelően tárolta azokat.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
A megyei környezetőrség 584 ellenőrzést végzett tavaly, ez lényegesen több, mint az azt megelőző évben, a bírságok száma és összértéke viszont kisebb volt 2024-ben, az előző évhez képest – mondta el kérdésünkre Balla Izabella. Noha ez azt jelzi, hogy lényegesen javult a helyzet a megyében környezetvédelmi szempontból, a valóság kicsit árnyaltabb. Javult ugyan a helyzet, de nem olyan mértékben, mint azt az adatok tükrözik, ugyanis
továbbá tavaly az önkormányzatok sem kaptak bírságokat azért, mert nem teljesítették az újrahasznosítás mértékére vonatkozó előírásokat – tudtuk meg a megyei környezetőrség főbiztosától.
Balla Izabella az idei esztendőben várható nagy környezetvédelmi kihívásokkal kapcsolatos kérdésünkre elmondta, az egyik legfontosabb kihívás az lesz Hargita megyében, hogy növelni tudják az önkormányzatok a hulladék-újrahasznosítás mértékét.
Amint arról nemrég cikkeztünk, 2025 január elsejére az újrahasznosítás aránya országszerte el kellett volna érje az 55 százalékot, de ez Hargita megyében csak 9,1 százalék. Az önkormányzatok számára ugyanakkor az is nagy kihívás lesz idén, hogy megteremtsék a textilhulladék szelektív gyűjtésének a lehetőségét. Ez idén januártól vált kötelezővé – emlékeztetett Balla Izabella –, így ez egy új feladat a települések vezetősége számára.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
A képviselőház plenáris ülése hétfőn elfogadta a feddhetetlenségi törvény módosítását és kiegészítését az alkotmánybíróság észrevételei alapján.
1 hozzászólás