
Balázs Panna, Marosszentgyörgyön élő vállalkozó
Fotó: Haáz Vince
A műanyagmentesség máskor sem egyszerű kihívás, de amikor a legtöbb élelmiszert csak műanyagzacskóba csomagolva árusíthatják, első ránézésre lehetetlennek tűnik. A műanyagmentes július nevű kihívás követői azonban azt vallják, az apró lépésekben történő változás a fontos.
2020. július 04., 11:082020. július 04., 11:08
2020. július 05., 12:222020. július 05., 12:22
Sokszor futunk bele a világhálón az üzenetbe, amely azt közvetíti, hogy nem néhány emberre van szükség, akinek életmódja tökéletesen hulladékmentes, hanem több millióra, akiknek ez sikerül. A műanyagmentes július elnevezésű kihívás egy figyelemfelkeltő akció, amely 2011-ben indult útjára Ausztráliából, és rengeteg követője akadt azóta. Nem kell más kontinensre utaznunk azért, hogy olyan emberekkel beszélgethessünk, akik észrevették már maguk körül a sok műanyaghulladékot és annak káros hatásait, és apróbb vagy nagyobb lépésekben, de próbálnak tenni valamit ellene.
Balázs Panna, Marosszentgyörgyön élő vállalkozó újrahasznosítható csomagolótermékeket készít, megkeresésünkre pedig mesélt arról, hogy mit jelent számára a műanyagmentesség. Idén a legnagyobb kihívást a szelektív hulladékgyűjtés jelenti neki, hiszen ez sok helyen nincs megoldva a megyében. Eddig közösségi összefogással oldották meg ők is, azaz kéthetente egyszer összegyűjtötték többen a szelektív hulladékukat, és közösen leadták az egyik begyűjtő- és újrahasznosító vállalatnál. „Ez most sajnos nem lehetséges, így az a megoldás marad, hogy mindenki egyénileg viszi el az összegyűlt hulladékot. Ez nekünk szinte 30 kilométert jelent” – jegyzi meg Balázs Panna.
A mindennapi életükbe már elég sok mindent jól beépítettek, nem érzi úgy, hogy idén júliusban nagyon látványosat szeretne változtatni, de erre az évre az volt a terve, hogy környezetkímélőbb alternatívákat nyújtson a fesztiválok, események szervezőinek, akik megkeresik őt is. Bár lényegesen kevesebb helyre hívják majd a sok lemondott esemény miatt, azért ő készül a Levendulás piknik nevű eseményre Magyarózdra, ahol egy „zöldebb” sarkot is berendez majd az érdeklődőknek. Mint elmondta, bár a kenyeret egy ideje csak műanyagba csomagolva árusítják, a járvány kezdete óta több pamutból készült, bélelt kenyérzsákot adott el, hiszen nagyon sokan kezdtek el otthon kovászos kenyeret sütni.
Úgy érzi,
„Ami nem megy nekem, az a környezettudatos mosás, hiszen nagyon kevés ruhánk van, csak annyit vásárolunk, amennyi éppen szükséges, és azt is próbálom másodkézből megvenni, mivel a textilipar az egyik legszennyezőbb iparág a világon, de nem találtam még olyan környezettudatos mosószert vagy egyéb alternatívát, amivel igazán elégedett lennék. Ami számunkra is, és valószínűleg mindenkinek körülöttünk kihívást jelent, a gáz-, víz- és elektromos energia takarékos felhasználása. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen háztartás szintjén korlátlan vízmennyiség áll a rendelkezésünkre, így elég nagy álszentség arról beszélni, hogy mi ezzel takarékoskodunk, tudván azt, hogy a föld lakosságának öt százalékának nem adatik meg ez a »luxus«” – számolt be környezetkímélő kihívásairól a Székelyhonnak Balázs Panna.
Mándoki Melinda, marosvásárhelyi tanár, gymstick oktató és „youtuber anyuka” úgy érzi, számára a legnagyobb kihívást a műanyagmentességben a saját kényelmessége jelenti. Videóival nem akar senkit meggyőzni, de úgy érzi, szívesen megosztja másokkal azokat a környezettudatos ötleteket és testedzéssel kapcsolatos videóit, amelyek nála beváltak, hadd döntsék el mások, hogy mit kezdenek ezekkel.
Mándoki Melinda, marosvásárhelyi tanár, gymstick oktató és „youtuber anyuka”
Fotó: Mándoki Melinda személyes archívuma
„Szerintem sokan vagyunk, akik úgy nőttünk fel, hogy «menni kell, gyorsan, nincs idő a részletekre», főleg ha plusz figyelemráfordítással vagy energiával járna. A kommersz irányvonallal könnyen lehet azonosulni: miért cserélnék én gyakrabban pelenkát, amikor az eldobhatós kényelmessége nekem is jár. Miért cipelnék plusz fél kilót, csak azért, hogy üvegben vegyem meg a borsó- és kukoricakonzervet? Talán én nem érdemlem meg, hogy könnyebb legyen az életem? Főleg most, hogy minden megváltozott” – teszi fel a kérdést az édesanya.
– teszi hozzá Mándoki Melinda, akinek édesanyaként és videókészítőként is egyik fő mottója: oktatni, szoktatni és példát mutatni. Érdemes lehet tehát a műanyagmentességet a saját kényelmi szintünk felmérésével kezdeni.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
szóljon hozzá!