
Fotó: Gábos Albin
Könyvsorozattal emlékezett meg Szoboszlay Aladár római katolikus papról a Magyar PEN Club, a két hiánypótló kiadványt szerdán mutatták be a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyőben. A kiadványok többek között azért számítanak nélkülözhetetlennek, mivel a kilenc társával együtt kivégzett Szoboszlayról a magyar köztudat nagyon keveset tud.
2019. június 05., 15:342019. június 05., 15:34
2019. június 05., 16:002019. június 05., 16:00
Az 1926-ban alakult Magyar PEN Club nevű írószövetség és érdekvédelmi szervezet könyvsorozattal emlékezett meg Szoboszlay Aladár római katolikus pap, vértanú emléke előtt, aki a román kommunista diktatúra legkegyetlenebb időszakában szervezkedésbe kezdett a sztálinista állam és kiszolgálói ellen, ezért golyó általi halálra ítélték.
A témával foglalkozó kutatók több kötetben dolgozták fel a Szoboszlay-perből és a megfigyelés időszakából megmaradt dokumentumokat. A szerdán Csíkszeredában tartott könyvbemutatón Vekov Károly 2018-ban Áldozatok és Áldozottak címmel megjelent kötetét ismertették, illetve Tófalvi Zoltán frissen megjelent, A kereszt romániai vértanúi. Az áldozatok vére az égre kiált! című gyűjteményes kötetét, amely perdöntő iratokkal egészíti ki a tragikus sorsú pap elítélésnek ördögi történetét, és új megvilágításba helyezi az egyes szereplőket és a koncepciós eljárás folyamatát.
A csíkszeredai eseményen elsőként Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót a könyvek szerzőinek. Vekov Károly történész rámutatott, hogy Szoboszlay neve kevésbé ismert úgy a magyar, mint a román közegben, így csak egy nagyon szűk kör van tisztában azzal, ki is volt ő. Ez azért is meglepő, mert az általa szervezett mozgalomban résztvevők és elítéltek több mint fele székelyföldi volt, a másik része pedig főként partiumi.
– elevenítette fel a történész. Hozzátette, amellett, hogy Szoboszlay neve csak szűk körben ismert, egyházi közegben is inkább rossz híre van. „Volt, aki kalandornak tartotta, volt aki idealistának vagy forradalmárnak. Valójában azonban egy elkötelezett katolikus pap volt, aki próbált a nemzete helyzetén segíteni, ennek bizonyítéka az a több mint kétszáz oldalnyi szöveg, amely az ő briliáns személyiségét mutatja be” – húzta alá.
Tófalvi Zoltán is azzal kezdte ismertetőjét a szerdai könyvbemutatón, hogy
Fotó: Gábos Albin
„Sok mindent nem úgy tudunk, ahogy valójában megtörtént. Azért koncentráltam a könyvben a kihallgatási jegyzőkönyvekre, mert a Szekuritátét sok mindennel lehet vádolni, szadizmussal, kegyetlenséggel, bármivel, de a kronológiát mindig pontosan betartották” – mutatott rá Tófalvi. Arra is kitért, hogy a Szoboszlay-per Európában is páratlannak számít, hiszen ha összehasonlítjuk több nagy politikai perrel, kiderül, hogy a más esetekben emberéleteket is követelő ügyekben kevesebb elítéltet végeztek ki, mint a Szoboszlay vezette szervezkedés következtében, ahol tulajdonképpen csak beszélgetések, egyeztetések történtek. Egyik példaként a Ion Antonescuhoz fűződő úgynevezett nagy nemzetárulási pert említette, amelyben tizenhárom személyt ítéltek halálra, végül azonban csak négyet végeztek ki, miközben a Szoboszlay-ügyben tízet. A különbség csak annyi, hogy míg utóbbiak csak beszélgetések szintjén szervezkedtek, előbbiek tönkretették az országot: egymillió román katona vesztette életét, 380 ezer zsidót küldtek halálba, tetteik következményeként pedig gazdaságilag is tönkrement az ország.
Fotó: Gábos Albin
Az előzményekről
Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban, az 1925-ben Temesvár-Mehalán született papot pedig kilenc társával együtt kivégezték. Ehhez számos esemény vezetett: a Temesváron káplánnak kinevezett plébános fokozatosan eltávolodott a kommunista eszméktől, 1956-ban pedig hozzálátott Confederatio című művéhez, amelyben egy Arad központú, román–magyar konföderáció létrehozásáról értekezett, amely szerinte megoldást jelenthetett volna a román–magyar konfliktusokra. Szoboszlay szervezkedni kezdett az 1946-ban hatalomra került kommunista rezsim megdöntésére. Amint a mozgalmat ismertető leírásában az IICCMER is felidézi, a csoport tagjai többségben magyarok, mintegy tizenöt százalékban pedig románok voltak, utóbbiak között található Alexandru Fîntînaru aradi román ügyvéd. Azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal egy időben, többek között a Fogaras környékén bujkáló kommunistaellenes román partizánokkal együtt Romániában is felkelést robbantanak ki.
Miközben Szoboszlaynak több, Csíkszereda környéki székelyt is sikerült bevonni a szervezkedésbe, a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáte viszonylag hamar tudomást szerzett az összeesküvésről, és letartóztatta a szervezkedés több mint félszáz résztvevőjét. A Szoboszlay-perben összesen 57, többségében magyar nemzetiségű személyt állítottak bíróság elé katonai felkelés, a román állam megdöntésére irányuló szervezkedés és hazaárulás vádjával. A jogi végzettséggel nem rendelkező Macskássi Pál elnökletével ítélkező kolozsvári III. Hadtest hadbírósága 1958. május 30-án kimondott ítéletében tíz vádlottat halálra, ötöt életfogytiglanra, a többieket 8 és 25 év közötti börtönbüntetéssel sújtotta. A tíz halálra ítéltet a Legfelsőbb Törvényszék Katonai Kollégiumának jogerős verdiktje nyomán 1958. szeptember 1-jén agyonlőtték. A kolozsvári kirakatperben az 1989-es rendszerváltás után fordulat állt be. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság – három évi pereskedés után – 2010-ben felmentette a mozgalom valamennyi tagját az 52 évvel korábbi vádak alól, megsemmisítve az 1958-ban kihirdetett ítéletet, kimondva a mozgalom 57 résztvevőjének ártatlanságát. A Szoboszlay-per dossziéja egyébként megközelítőleg 50 ezer oldalas.
Egy újabb meghatározó sorozat ér véget idén, a Stranger Things-élményt azonban a hosszú kihagyás után a lehető leghosszabbra húzzák a készítők. Kedvcsinálónkban a sorozat impaktját és jelentőségét járjuk körbe az ötödik évad első epizódjai előtt.
Két ember megsérült vasárnap, miután egy aszfalton keletkezett méretes gödörbe estek Petrozsényben. Mindkettejüket kórházba vitték, a területet pedig lezárták a hatóságok.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság vasárnap üdvözölte a 2025/190-es számú törvény kihirdetését, amely megerősíti a fogyasztói jogok, illetve a kereskedőknek a nem megfelelő termékek kicserélésére vonatkozó felelősségének jogi keretét.
Havazás és ónos eső nehezíti a közlekedést Szeben megyében, az utak csúszósak lehetnek, ezért téli gumiabroncsok használata szükséges – figyelmeztet a Szeben megyei rendőrség.
A napokban a Brassó és Bukarest között közlekedőknek jó tudniuk, hogy egy Prahova megyei vasúti átjáró javítása miatt az 1-es számú országút egy szakaszán forgalomkorlátozásra számíthatnak. Esetenként kerülniük is kell.
Súlyosan ittasan vezető, 43 éves, Maros megyei férfit fülelt le a rendőrség a Fehér megyei Küküllőváron. A sofőr a leállításakor megtagadta a szondáztatást.
A vasúti rendőrség munkatársai tíz bűncselekményt állapítottak meg és 325 bírságot szabtak ki, összesen mintegy 105 ezer lej értékben a november 18–19-én végrehajtott művelet során.
Összecsíptek a poloskák egy fiatal nőt egy vonatjárat hálókocsijában, a csípések pedig – az édesanya beszámolója alapján – feldagadtak, így egészségügyi ellátásra volt szükség.
Több helyen okoz fennakadást a hó a Magyarországon, kamionok, személygépkocsik és buszok továbbhaladását is segíteniük kellett a tűzoltóknak szombat este. Eközben Románia nyugati és északkeleti részére hidegebb hajnal köszöntött be, mint a többi régióba.
Ön tudta, hogy a magyar szőlőnedű ötvennyolcféle adalékanyaggal „javítható”? A keceli Benyák Zoltán bioborász és bortörténész szerencsére csak egyet használ, és szerinte akár Székelyföld is lehet még kisebbfajta borhatalom. De a lényeg a táj!
szóljon hozzá!