Könyvsorozat Szoboszlay Aladárról, akit a magyarságért tett erőfeszítései miatt végeztek ki

Az előzményekről

Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban, az 1925-ben Temesvár-Mehalán született papot pedig kilenc társával együtt kivégezték. Ehhez számos esemény vezetett: a Temesváron káplánnak kinevezett plébános fokozatosan eltávolodott a kommunista eszméktől, 1956-ban pedig hozzálátott Confederatio című művéhez, amelyben egy Arad központú, román–magyar konföderáció létrehozásáról értekezett, amely szerinte megoldást jelenthetett volna a román–magyar konfliktusokra. Szoboszlay szervezkedni kezdett az 1946-ban hatalomra került kommunista rezsim megdöntésére. Amint a mozgalmat ismertető leírásában az IICCMER is felidézi, a csoport tagjai többségben magyarok, mintegy tizenöt százalékban pedig románok voltak, utóbbiak között található Alexandru Fîntînaru aradi román ügyvéd. Azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal egy időben, többek között a Fogaras környékén bujkáló kommunistaellenes román partizánokkal együtt Romániában is felkelést robbantanak ki.

Miközben Szoboszlaynak több, Csíkszereda környéki székelyt is sikerült bevonni a szervezkedésbe, a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáte viszonylag hamar tudomást szerzett az összeesküvésről, és letartóztatta a szervezkedés több mint félszáz résztvevőjét. A Szoboszlay-perben összesen 57, többségében magyar nemzetiségű személyt állítottak bíróság elé katonai felkelés, a román állam megdöntésére irányuló szervezkedés és hazaárulás vádjával. A jogi végzettséggel nem rendelkező Macskássi Pál elnökletével ítélkező kolozsvári III. Hadtest hadbírósága 1958. május 30-án kimondott ítéletében tíz vádlottat halálra, ötöt életfogytiglanra, a többieket 8 és 25 év közötti börtönbüntetéssel sújtotta. A tíz halálra ítéltet a Legfelsőbb Törvényszék Katonai Kollégiumának jogerős verdiktje nyomán 1958. szeptember 1-jén agyonlőtték. A kolozsvári kirakatperben az 1989-es rendszerváltás után fordulat állt be. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság – három évi pereskedés után – 2010-ben felmentette a mozgalom valamennyi tagját az 52 évvel korábbi vádak alól, megsemmisítve az 1958-ban kihirdetett ítéletet, kimondva a mozgalom 57 résztvevőjének ártatlanságát. A Szoboszlay-per dossziéja egyébként megközelítőleg 50 ezer oldalas.