
A fürdőruha viselése és a zuhanyzás kötelező, de senki nem ellenőrzi
Fotó: Haáz Vince
Karszalagot is adnak a marosvásárhelyi Víkendtelepre belépőknek a napijegy mellé, így próbálják meg azonosítani azokat, akik törvénytelenül lépnek be a közkedvelt szabadidőközpont területére. A legtöbb panasz 19 óra után van, amikor szabad a belépés, és sokan ruhástól fürdenek. Erre is keresik a megoldást. Közben a marosvásárhelyi édesanyák egy online petíciót indítottak, szorgalmazva, hogy legyen megbízható és tiszta hely a Víkendtelep.
2022. július 07., 21:452022. július 07., 21:45
2022. július 07., 21:502022. július 07., 21:50
Marosvásárhelyen több hektáros területen fekszik a Víkendtelep, ahol több medence, csúszdapark, hatalmas zöldövezet, játszótér, sportpályák és vendéglők fogadják a kikapcsolódni vágyókat. Idén emelték ugyan a belépőjegyek árát, de nem sikerült megoldani a nemkívánatos vendégek belépését.
Kedden új intézkedést vezettek be a Víkendtelepen, karkötőket adnak azoknak, akik jegyet váltanak. A karkötők színe váltakozik, így minden nap lehet tudni, hogy ki az, aki kifizette az aznapi strandolás ellenértékét. Mint Mátyási Levente, a Víkendtelep igazgatója a Székelyhonnak elmondta, ezzel az intézkedéssel szeretnék kizárni azokat, akik a kerítésen átugorva, a csónakázó medencét átúszva érkeznek a strandra.
Megkérdeztük, hogy milyen megoldásuk van azok ellen, akik a 19 óra után érkeznek, és akik miatt háborog a város lakossága. Mátyási elmondta, hogy már
Az elmúlt hétvégén, a Vibe fesztivál miatt is naponta 8000 személy volt a Víkendtelepen, de tele volt rendfenntartókkal: csendőrökkel, rendőrökkel is. Úgy viszonylag könnyű volt kiparancsolni a medencékből az embereket. Az elkövetkezőben is ezt próbálják alkalmazni, hogy 20 órakor kiürítik a medencéket, remélve, hogy így meg tudják őrizni a víz minőségét, a telep épségét.
Mátyási Levente arról is beszélt, tudja, hogy vannak gondok és nehézségek, de szükségük van a helyi közösség, a strandolók támogatására is, hogy ezeket meg tudják oldani. Mint elmondta, két helyi rendőr, egy magán őrző-védő szolgálat három alkalmazottja és két-három vízimentő felügyeli a medencéket. Ez csak akkor elég, ha a strandolók is megszólítják azokat, akik utcai ruhában fürdenek, zuhanyozás nélkül csobbannak. Ha mindenki magáénak érezné a Víkendtelepet, akkor közösen jobban fel lehetne lépni a rombolók és azok ellen, akik ruhástól vagy piszkos fehérneműben fürdenek – érvelt.
A marosvásárhelyi édesanyák Facebook-csoportban egy egyszerű kérdés mentén alakult ki egy igen éles beszélgetés a szabadidőközpontról, a több mint száz hozzászólásból az édesanyák elégedetlenségére derült fény, legtöbben azért panaszkodtak, mert többször azt tapasztalták, hogy ruhástól fürdenek a romák. Voltak olyanok is, akik arról számoltak be, hogy rendszeresen strandolnak a Víkendtelepen a gyermekeikkel és mindig tiszta a víz, soha nem volt semmi gondja senkinek emiatt. Végül
Tavaly felmerült annak a lehetősége, hogy elválasztják a Víkendtelepen a medencéket és napozásra alkalmas helyet a játszóterektől, és a vendéglátóipari egységektől. Ha ez megtörténne, akkor még jobban ki lehet szűrni, hogy ki az, aki jegyet váltott, és a vendéglősök sem panaszkodnának, hogy elesnek a bevételektől, mert senki nem hajlandó jegyet váltani azért, hogy ebédeljen, vacsorázzon, sörözzön a Víkendtelepen. Mint Mátyási Levente igazgató elmondta, erről az elképzelésről nem mondtak le, csak keresik a megfelelő megoldást, hogy ezt az elválasztást meg tudják oldani. Addig is reméli, hogy a karszalag bevezetése és az esti 8 óra utáni fürdés megtiltása ha nem is teljesen, de javarészt megoldja az évek óta tartó gondokat.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás