
Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hálapénz, tiszteletdíj, csúszópénz, borravaló – mindezek tudományos gyűjtőneve a paraszolvencia. Ezt a tabutémának számító jelenséget kutatta Kedves Andor, a Sapientia EMTE hallgatója, az eredményeket pedig nemrég a Kari Tudományos Konferencián (TDK) is bemutatta.
2019. május 24., 12:342019. május 24., 12:34
2019. május 24., 13:092019. május 24., 13:09
„Már nagyon rég foglalkoztat a hálapénz, borravaló adásának jelensége, hiszen bárhová megyek, szinte mindenhol találkozom vele. Ez adta az ötletet, hogy szakdolgozatom témájául válasszam és kutassam a paraszolvenciát” – osztotta meg Kedves Andor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. Hozzátette, bár tanárai úgy vélekedtek, hogy kényes téma lévén nehéz lesz kutatnia, hiszen sokan tabuként kezelik a kérdést, ennek ellenére ő mégis belevágott.
A kutatásról
Az egyetemi hallgató a jelenséget néhány csíkszeredai alkalmazott megkérdezésével kutatta. Négy félig strukturált interjút készített a legjobban érintett területeken dolgozókkal, azaz az egészségügyben, a vendéglátásban, a futárszolgálatnál, és más szolgáltatói szektorban alkalmazott dolgozókkal. „A kutatás során a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy az alkalmazottak nem feltétlenül vélekedtek pozitívan a »csubukrendszerről«” – mesélte a szakdolgozat szerzője. Hozzátette, az interjúkból az derült ki, hogy a hálapénznek, borravalónak több hátulütője is van.
Ugyanakkor a munkakönyvében is csak a minimálbér szerepel, így kevesebbet számítanak majd be a nyugdíjalapjába. A munkaadó szemszögéből pedig azért lehet veszélyes ez a jelenség, mert például a pluszpénzért alkalmazottai akár olyan dolgokat is megtehetnek, amelyek nem szerepelnek a munkaköri leírásukban.
Nagymértékű kivételezés
A kutatásból az is kiderült, hogy a paraszolvencia egyik következménye a nagymértékű kivételezés. Például
A paraszolvencia mértéke befolyásolja a bánásmódot: aki több pluszpénzt ad, az elsőbbséget élvez, míg aki kevesebbet vagy egyáltalán nem ad, az hátrányban marad.
Próbálkozás a szabályozásra
A paraszolvencia jelenségéből szerzett pénz szabályozására cégek és intézmények szintjén történtek próbálkozások. Számontartanak például olyan vállalatokat, ahol az alkalmazottak egyenlően vagy teljesítmény alapján osztják el egymás között a pluszpénzt. Romániában 10 százalékot várnak el borravalónak a vendéglátásban, Amerikában ez 20 százalék, ezzel ellentétben Japánban vagy Kínában egyenesen sértő, ha pluszpénzt hagyunk.
Boier Kinga
Vitos Zita
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
szóljon hozzá!