
Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hálapénz, tiszteletdíj, csúszópénz, borravaló – mindezek tudományos gyűjtőneve a paraszolvencia. Ezt a tabutémának számító jelenséget kutatta Kedves Andor, a Sapientia EMTE hallgatója, az eredményeket pedig nemrég a Kari Tudományos Konferencián (TDK) is bemutatta.
2019. május 24., 12:342019. május 24., 12:34
2019. május 24., 13:092019. május 24., 13:09
„Már nagyon rég foglalkoztat a hálapénz, borravaló adásának jelensége, hiszen bárhová megyek, szinte mindenhol találkozom vele. Ez adta az ötletet, hogy szakdolgozatom témájául válasszam és kutassam a paraszolvenciát” – osztotta meg Kedves Andor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. Hozzátette, bár tanárai úgy vélekedtek, hogy kényes téma lévén nehéz lesz kutatnia, hiszen sokan tabuként kezelik a kérdést, ennek ellenére ő mégis belevágott.
A kutatásról
Az egyetemi hallgató a jelenséget néhány csíkszeredai alkalmazott megkérdezésével kutatta. Négy félig strukturált interjút készített a legjobban érintett területeken dolgozókkal, azaz az egészségügyben, a vendéglátásban, a futárszolgálatnál, és más szolgáltatói szektorban alkalmazott dolgozókkal. „A kutatás során a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy az alkalmazottak nem feltétlenül vélekedtek pozitívan a »csubukrendszerről«” – mesélte a szakdolgozat szerzője. Hozzátette, az interjúkból az derült ki, hogy a hálapénznek, borravalónak több hátulütője is van.
Ugyanakkor a munkakönyvében is csak a minimálbér szerepel, így kevesebbet számítanak majd be a nyugdíjalapjába. A munkaadó szemszögéből pedig azért lehet veszélyes ez a jelenség, mert például a pluszpénzért alkalmazottai akár olyan dolgokat is megtehetnek, amelyek nem szerepelnek a munkaköri leírásukban.
Nagymértékű kivételezés
A kutatásból az is kiderült, hogy a paraszolvencia egyik következménye a nagymértékű kivételezés. Például
A paraszolvencia mértéke befolyásolja a bánásmódot: aki több pluszpénzt ad, az elsőbbséget élvez, míg aki kevesebbet vagy egyáltalán nem ad, az hátrányban marad.
Próbálkozás a szabályozásra
A paraszolvencia jelenségéből szerzett pénz szabályozására cégek és intézmények szintjén történtek próbálkozások. Számontartanak például olyan vállalatokat, ahol az alkalmazottak egyenlően vagy teljesítmény alapján osztják el egymás között a pluszpénzt. Romániában 10 százalékot várnak el borravalónak a vendéglátásban, Amerikában ez 20 százalék, ezzel ellentétben Japánban vagy Kínában egyenesen sértő, ha pluszpénzt hagyunk.
Boier Kinga
Vitos Zita
Hat megye tizenhét településén volt szükség az elmúlt 24 órában a tűzoltók közbelépésére a heves esőzések okozta károk miatt – közölte szerdán a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak abban az esetben támogatja a parlamentben a kormány költségcsökkentő, közigazgatást érintő csomagját, ha azzal egyszerre a szociáldemokraták által javasolt gazdaságélénkítő intézkedéseket is előterjesztik.
Görög szurkolók százai érkeztek kedden este a Temes megyei Lugosra, hogy megnézzék a baleset helyszínét, ahol hét szurkolótársuk vesztette életét, hárman pedig megsérültek. A temesvári megyei kórházba is ellátogattak, ahol a sérülteket ápolják.
Ilie Bolojan kormányfő kedd este részvétét fejezte ki a Temes megyei közúti balesetben meghalt hét görög fiatal családjának.
A szakszervezeti felmérés szerint nagy a felháborodás az egészségügyben, valamint a szociális ellátórendszerben a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés miatt. Akár általános sztrájk is kirobbanhat a két ágazatban.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
szóljon hozzá!