
Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hálapénz, tiszteletdíj, csúszópénz, borravaló – mindezek tudományos gyűjtőneve a paraszolvencia. Ezt a tabutémának számító jelenséget kutatta Kedves Andor, a Sapientia EMTE hallgatója, az eredményeket pedig nemrég a Kari Tudományos Konferencián (TDK) is bemutatta.
2019. május 24., 12:342019. május 24., 12:34
2019. május 24., 13:092019. május 24., 13:09
„Már nagyon rég foglalkoztat a hálapénz, borravaló adásának jelensége, hiszen bárhová megyek, szinte mindenhol találkozom vele. Ez adta az ötletet, hogy szakdolgozatom témájául válasszam és kutassam a paraszolvenciát” – osztotta meg Kedves Andor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. Hozzátette, bár tanárai úgy vélekedtek, hogy kényes téma lévén nehéz lesz kutatnia, hiszen sokan tabuként kezelik a kérdést, ennek ellenére ő mégis belevágott.
A kutatásról
Az egyetemi hallgató a jelenséget néhány csíkszeredai alkalmazott megkérdezésével kutatta. Négy félig strukturált interjút készített a legjobban érintett területeken dolgozókkal, azaz az egészségügyben, a vendéglátásban, a futárszolgálatnál, és más szolgáltatói szektorban alkalmazott dolgozókkal. „A kutatás során a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy az alkalmazottak nem feltétlenül vélekedtek pozitívan a »csubukrendszerről«” – mesélte a szakdolgozat szerzője. Hozzátette, az interjúkból az derült ki, hogy a hálapénznek, borravalónak több hátulütője is van.
Ugyanakkor a munkakönyvében is csak a minimálbér szerepel, így kevesebbet számítanak majd be a nyugdíjalapjába. A munkaadó szemszögéből pedig azért lehet veszélyes ez a jelenség, mert például a pluszpénzért alkalmazottai akár olyan dolgokat is megtehetnek, amelyek nem szerepelnek a munkaköri leírásukban.
Nagymértékű kivételezés
A kutatásból az is kiderült, hogy a paraszolvencia egyik következménye a nagymértékű kivételezés. Például
A paraszolvencia mértéke befolyásolja a bánásmódot: aki több pluszpénzt ad, az elsőbbséget élvez, míg aki kevesebbet vagy egyáltalán nem ad, az hátrányban marad.
Próbálkozás a szabályozásra
A paraszolvencia jelenségéből szerzett pénz szabályozására cégek és intézmények szintjén történtek próbálkozások. Számontartanak például olyan vállalatokat, ahol az alkalmazottak egyenlően vagy teljesítmény alapján osztják el egymás között a pluszpénzt. Romániában 10 százalékot várnak el borravalónak a vendéglátásban, Amerikában ez 20 százalék, ezzel ellentétben Japánban vagy Kínában egyenesen sértő, ha pluszpénzt hagyunk.
Boier Kinga
Vitos Zita
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!