
Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hálapénz, tiszteletdíj, csúszópénz, borravaló – mindezek tudományos gyűjtőneve a paraszolvencia. Ezt a tabutémának számító jelenséget kutatta Kedves Andor, a Sapientia EMTE hallgatója, az eredményeket pedig nemrég a Kari Tudományos Konferencián (TDK) is bemutatta.
2019. május 24., 12:342019. május 24., 12:34
2019. május 24., 13:092019. május 24., 13:09
„Már nagyon rég foglalkoztat a hálapénz, borravaló adásának jelensége, hiszen bárhová megyek, szinte mindenhol találkozom vele. Ez adta az ötletet, hogy szakdolgozatom témájául válasszam és kutassam a paraszolvenciát” – osztotta meg Kedves Andor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. Hozzátette, bár tanárai úgy vélekedtek, hogy kényes téma lévén nehéz lesz kutatnia, hiszen sokan tabuként kezelik a kérdést, ennek ellenére ő mégis belevágott.
A kutatásról
Az egyetemi hallgató a jelenséget néhány csíkszeredai alkalmazott megkérdezésével kutatta. Négy félig strukturált interjút készített a legjobban érintett területeken dolgozókkal, azaz az egészségügyben, a vendéglátásban, a futárszolgálatnál, és más szolgáltatói szektorban alkalmazott dolgozókkal. „A kutatás során a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy az alkalmazottak nem feltétlenül vélekedtek pozitívan a »csubukrendszerről«” – mesélte a szakdolgozat szerzője. Hozzátette, az interjúkból az derült ki, hogy a hálapénznek, borravalónak több hátulütője is van.
Ugyanakkor a munkakönyvében is csak a minimálbér szerepel, így kevesebbet számítanak majd be a nyugdíjalapjába. A munkaadó szemszögéből pedig azért lehet veszélyes ez a jelenség, mert például a pluszpénzért alkalmazottai akár olyan dolgokat is megtehetnek, amelyek nem szerepelnek a munkaköri leírásukban.
Nagymértékű kivételezés
A kutatásból az is kiderült, hogy a paraszolvencia egyik következménye a nagymértékű kivételezés. Például
A paraszolvencia mértéke befolyásolja a bánásmódot: aki több pluszpénzt ad, az elsőbbséget élvez, míg aki kevesebbet vagy egyáltalán nem ad, az hátrányban marad.
Próbálkozás a szabályozásra
A paraszolvencia jelenségéből szerzett pénz szabályozására cégek és intézmények szintjén történtek próbálkozások. Számontartanak például olyan vállalatokat, ahol az alkalmazottak egyenlően vagy teljesítmény alapján osztják el egymás között a pluszpénzt. Romániában 10 százalékot várnak el borravalónak a vendéglátásban, Amerikában ez 20 százalék, ezzel ellentétben Japánban vagy Kínában egyenesen sértő, ha pluszpénzt hagyunk.
Boier Kinga
Vitos Zita
A nyárádszeredai tűzoltók siettek segíteni vasárnap kora délután Iszlóba, ahol egy családi ház gyúlt meg.
Az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adatai szerint idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670).
Az ország több régiójára érvényes, megerősödő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A február 27. és március 5. közötti héten a romániai rendőrök és európai kollégáik 579 olyan személyt azonosítottak, akik figyelmeztető jelzéssel szerepeltek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS).
Tavaly 2024-hez képest 9,5 százalékkal, 26 000 800-ról 28 477 600-ra nőtt a légi utasforgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
Bár az utóbbi időszakra felmelegedés volt jellemző, vasárnapra virradóra lehűlt az idő, főként a Csíki-medencében lehetett ezt érezni.
Az Amicus jótékonysági verseny miatt március 8-án vasárnap lezárják Marosvásárhely főterét.
Bűnös viszony, életközépi válság, évtizedes barátságot megkérdőjelező tragédia, Sherlock Holmes-újraértelmezés – ezek közül válogathatunk márciusban a néznivalók tekintetében. Streaming-ajánló.
A tarlótüzek veszélyesek, átterjedhetnek védett területekre, háztartásokra – figyelmeztetnek a Maros megyei tűzoltók a tavasz apropóján, amikor hirtelen megnő a tarlótüzek száma.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton azt nyilatkozta: „rendkívül fontosnak” tartja, hogy Romániában az üzemanyag ára ne érje el a két számjegyű tartományt.
szóljon hozzá!