
Páll Antónia két különböző szakra is jelentkezik, majd bejutás után mérlegel
Fotó: Páll Antónia tulajdona
Egyformán 9,6-os átlagot ért el az érettségin a gyergyószentmiklósi Páll Antónia és Jákó Dániel, és miután az óvások eredménye is ismert, véglegesen is eldőlt, hogy ők ketten szerepeltek a legjobban az idei megmérettetésen a gyergyószéki, magyarul tanuló diákok közül. A Salamon Ernő Gimnázium után az informatika, illetve az irodalom és/vagy a film világában szeretnének pályát választani. Páros interjú.
2021. július 11., 16:272021. július 11., 16:27
– Abból, hogy ilyen eredményt értetek el, úgy tűnik, könnyű volt számotokra az érettségi. Hogyan láttátok ti a vizsgát?
– Páll Antónia: Számomra valóban nem volt túl nehéz az érettségi, de egyszerű sem. Természetesen rengeteget kellett készülni rá, de aki az elmúlt négy évben becsületesen tanult és kihozta magából a legtöbbet, nem jelenthetett gondot a vizsga. Nem voltak rettentően nehezek a tételek sem, és az online oktatásra való tekintettel leszűkítették az érettségire szükséges tananyagot, tehát kivettek néhány leckét a követelmények közül, így kissé könnyebb dolgunk volt ebből a szempontból.
– Jákó Dániel: A kezdetektől fogva tudtam, hogy nem egy könnyű megpróbáltatás az érettségi, de Istennek hála fel tudtam készülni rá a megfelelőképpen.
– A 11. osztályotokat kettévágta a karantén, és az idei sem volt olyan, mint kellett volna. Maszkviselés, és egyék korlátozó előírások között kellett iskolába járnotok. Milyen volt így középiskolásnak lenni?
– J. D.: Eleinte szokatlan volt így iskolába járni, viszont úgy gondolom, hogy mindannyian alkalmazkodtunk a helyzethez, és kihasználtunk minden pillanatot, hogy élvezzük az együtt töltött időt, és hogy megfelelően tudjunk tovább készülni az előttünk álló vizsgákra.
A tanáraink mindent megtettek azért, hogy így is a lehető legmagasabb szintű oktatásban részesüljünk.
– P. A.: Úgy gondolom, hogy nem volt egyszerű az elmúlt év egyetlen középiskolás számára sem. Amikor nem otthonról kellett tanulnunk, hanem bejárhattunk az iskolába, egyfajta hiányérzet volt bennem.
Hiányzott az a régi, semmivel össze nem hasonlítható Salamonos hangulat, a régi közös szünetek, a nyüzsgés a folyosókon, főleg mikor csak a végzősök járhattak be. Emellett szabályokat kellett betartanunk, amiket végül is megszoktunk.
– Hogy érzitek, mit adott számotokra a Salamon Ernő Gimnázium?
– P. A.: Minden diák elmondhatja, hogy az iskola a második otthona. Nekünk szerencsénk volt, a Salamon nem akármilyen otthont adott nekünk: otthont meleg, családias környezettel, bensőséges, vidám hangulattal, szeretettel, segítőkész „családtagokkal”. Mert már a végén olyan volt a közösségünk, mint egy nagy család.
Mindenkinek lehetőséget nyújtott azon a téren fejlődni, ami a szívéhez közel állt. Éppen ezért, bár az osztályunk profilja matematika-informatika, rengeteg színes egyéniség fejlődött ki és nagyon sokféle, különböző irányban szeretnénk továbbtanulni. A tanárok pedig mindenben támogattak minket, segítettek, és a tananyag mellett igyekeztek a legfontosabbra megtanítani bennünket: élni.
Jakó Dánielnek határozott elképzelései vannak a jövővel kapcsolatosan
Fotó: Jakó Dániel tulajdona
– J.D.: A Salamon Ernő Gimnázium nagyon mély nyomot hagyott az életemben, mivel megadta a lehetőséget a tanulmányi fejlődésre, és új élethelyzetekbe helyezett, amelyek hozzájárultak a személyiségem fejlődéséhez.
Az itt kialakuló diákközösség, barátságok mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy igazi Salamonos életben legyen részem, ahol olyan embereket ismerhettem meg, akik közösségében az átlagos iskolai napok is felejthetetlen élményekké alakultak át.
– Ha rajtatok múlna mit változtatnátok az oktatási rendszerrel, illetve az érettségivel kapcsolatban?
– J. D.: Ha rajtam múlna, mindenképp lerövidíteném az óraszámot, hisz a napi hét óra egy kissé hosszú.
– P. A.: Sok változtatásra lenne szükség az oktatási rendszeren belül, de elsősorban kivenném azokat a fölösleges terheléseket, és tananyagokat, amelyek a diákok életét nehezítik fölöslegesen, és nagyobb hangsúlyt fektetnék a gyakorlati oktatásra.
– Hol, milyen egyetemen folytatjátok tovább, milyen életpályát szeretnétek?
– J. D.: A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, matematika-Informatika karán szeretnék tovább tanulni, azon belül is az informatika szakon. Programozói, szoftverfejlesztői, de akár tanári szakmák is mind közel állnak a szívemhez, de különösen szeretem a számítástechnika világának gyakorlati oldalát is kutatni.
– P. A.: Én mindenképpen az irodalom és/vagy a film terén szeretnék pályát választani. Ennek megfelelően Kolozsvárra, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-és világirodalom szakára, illetve a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem film és média karának audiovizuális kommunikáció, forgatókönyv-és reklámírás, média szakára is benyújtom a jelentkezésem, és majd eldől, hogy melyik mellett fogok dönteni.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!