
Páll Antónia két különböző szakra is jelentkezik, majd bejutás után mérlegel
Fotó: Páll Antónia tulajdona
Egyformán 9,6-os átlagot ért el az érettségin a gyergyószentmiklósi Páll Antónia és Jákó Dániel, és miután az óvások eredménye is ismert, véglegesen is eldőlt, hogy ők ketten szerepeltek a legjobban az idei megmérettetésen a gyergyószéki, magyarul tanuló diákok közül. A Salamon Ernő Gimnázium után az informatika, illetve az irodalom és/vagy a film világában szeretnének pályát választani. Páros interjú.
2021. július 11., 16:272021. július 11., 16:27
– Abból, hogy ilyen eredményt értetek el, úgy tűnik, könnyű volt számotokra az érettségi. Hogyan láttátok ti a vizsgát?
– Páll Antónia: Számomra valóban nem volt túl nehéz az érettségi, de egyszerű sem. Természetesen rengeteget kellett készülni rá, de aki az elmúlt négy évben becsületesen tanult és kihozta magából a legtöbbet, nem jelenthetett gondot a vizsga. Nem voltak rettentően nehezek a tételek sem, és az online oktatásra való tekintettel leszűkítették az érettségire szükséges tananyagot, tehát kivettek néhány leckét a követelmények közül, így kissé könnyebb dolgunk volt ebből a szempontból.
– Jákó Dániel: A kezdetektől fogva tudtam, hogy nem egy könnyű megpróbáltatás az érettségi, de Istennek hála fel tudtam készülni rá a megfelelőképpen.
– A 11. osztályotokat kettévágta a karantén, és az idei sem volt olyan, mint kellett volna. Maszkviselés, és egyék korlátozó előírások között kellett iskolába járnotok. Milyen volt így középiskolásnak lenni?
– J. D.: Eleinte szokatlan volt így iskolába járni, viszont úgy gondolom, hogy mindannyian alkalmazkodtunk a helyzethez, és kihasználtunk minden pillanatot, hogy élvezzük az együtt töltött időt, és hogy megfelelően tudjunk tovább készülni az előttünk álló vizsgákra.
A tanáraink mindent megtettek azért, hogy így is a lehető legmagasabb szintű oktatásban részesüljünk.
– P. A.: Úgy gondolom, hogy nem volt egyszerű az elmúlt év egyetlen középiskolás számára sem. Amikor nem otthonról kellett tanulnunk, hanem bejárhattunk az iskolába, egyfajta hiányérzet volt bennem.
Hiányzott az a régi, semmivel össze nem hasonlítható Salamonos hangulat, a régi közös szünetek, a nyüzsgés a folyosókon, főleg mikor csak a végzősök járhattak be. Emellett szabályokat kellett betartanunk, amiket végül is megszoktunk.
– Hogy érzitek, mit adott számotokra a Salamon Ernő Gimnázium?
– P. A.: Minden diák elmondhatja, hogy az iskola a második otthona. Nekünk szerencsénk volt, a Salamon nem akármilyen otthont adott nekünk: otthont meleg, családias környezettel, bensőséges, vidám hangulattal, szeretettel, segítőkész „családtagokkal”. Mert már a végén olyan volt a közösségünk, mint egy nagy család.
Mindenkinek lehetőséget nyújtott azon a téren fejlődni, ami a szívéhez közel állt. Éppen ezért, bár az osztályunk profilja matematika-informatika, rengeteg színes egyéniség fejlődött ki és nagyon sokféle, különböző irányban szeretnénk továbbtanulni. A tanárok pedig mindenben támogattak minket, segítettek, és a tananyag mellett igyekeztek a legfontosabbra megtanítani bennünket: élni.
Jakó Dánielnek határozott elképzelései vannak a jövővel kapcsolatosan
Fotó: Jakó Dániel tulajdona
– J.D.: A Salamon Ernő Gimnázium nagyon mély nyomot hagyott az életemben, mivel megadta a lehetőséget a tanulmányi fejlődésre, és új élethelyzetekbe helyezett, amelyek hozzájárultak a személyiségem fejlődéséhez.
Az itt kialakuló diákközösség, barátságok mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy igazi Salamonos életben legyen részem, ahol olyan embereket ismerhettem meg, akik közösségében az átlagos iskolai napok is felejthetetlen élményekké alakultak át.
– Ha rajtatok múlna mit változtatnátok az oktatási rendszerrel, illetve az érettségivel kapcsolatban?
– J. D.: Ha rajtam múlna, mindenképp lerövidíteném az óraszámot, hisz a napi hét óra egy kissé hosszú.
– P. A.: Sok változtatásra lenne szükség az oktatási rendszeren belül, de elsősorban kivenném azokat a fölösleges terheléseket, és tananyagokat, amelyek a diákok életét nehezítik fölöslegesen, és nagyobb hangsúlyt fektetnék a gyakorlati oktatásra.
– Hol, milyen egyetemen folytatjátok tovább, milyen életpályát szeretnétek?
– J. D.: A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, matematika-Informatika karán szeretnék tovább tanulni, azon belül is az informatika szakon. Programozói, szoftverfejlesztői, de akár tanári szakmák is mind közel állnak a szívemhez, de különösen szeretem a számítástechnika világának gyakorlati oldalát is kutatni.
– P. A.: Én mindenképpen az irodalom és/vagy a film terén szeretnék pályát választani. Ennek megfelelően Kolozsvárra, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-és világirodalom szakára, illetve a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem film és média karának audiovizuális kommunikáció, forgatókönyv-és reklámírás, média szakára is benyújtom a jelentkezésem, és majd eldől, hogy melyik mellett fogok dönteni.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!