
Páll Antónia két különböző szakra is jelentkezik, majd bejutás után mérlegel
Fotó: Páll Antónia tulajdona
Egyformán 9,6-os átlagot ért el az érettségin a gyergyószentmiklósi Páll Antónia és Jákó Dániel, és miután az óvások eredménye is ismert, véglegesen is eldőlt, hogy ők ketten szerepeltek a legjobban az idei megmérettetésen a gyergyószéki, magyarul tanuló diákok közül. A Salamon Ernő Gimnázium után az informatika, illetve az irodalom és/vagy a film világában szeretnének pályát választani. Páros interjú.
2021. július 11., 16:272021. július 11., 16:27
– Abból, hogy ilyen eredményt értetek el, úgy tűnik, könnyű volt számotokra az érettségi. Hogyan láttátok ti a vizsgát?
– Páll Antónia: Számomra valóban nem volt túl nehéz az érettségi, de egyszerű sem. Természetesen rengeteget kellett készülni rá, de aki az elmúlt négy évben becsületesen tanult és kihozta magából a legtöbbet, nem jelenthetett gondot a vizsga. Nem voltak rettentően nehezek a tételek sem, és az online oktatásra való tekintettel leszűkítették az érettségire szükséges tananyagot, tehát kivettek néhány leckét a követelmények közül, így kissé könnyebb dolgunk volt ebből a szempontból.
– Jákó Dániel: A kezdetektől fogva tudtam, hogy nem egy könnyű megpróbáltatás az érettségi, de Istennek hála fel tudtam készülni rá a megfelelőképpen.
– A 11. osztályotokat kettévágta a karantén, és az idei sem volt olyan, mint kellett volna. Maszkviselés, és egyék korlátozó előírások között kellett iskolába járnotok. Milyen volt így középiskolásnak lenni?
– J. D.: Eleinte szokatlan volt így iskolába járni, viszont úgy gondolom, hogy mindannyian alkalmazkodtunk a helyzethez, és kihasználtunk minden pillanatot, hogy élvezzük az együtt töltött időt, és hogy megfelelően tudjunk tovább készülni az előttünk álló vizsgákra.
A tanáraink mindent megtettek azért, hogy így is a lehető legmagasabb szintű oktatásban részesüljünk.
– P. A.: Úgy gondolom, hogy nem volt egyszerű az elmúlt év egyetlen középiskolás számára sem. Amikor nem otthonról kellett tanulnunk, hanem bejárhattunk az iskolába, egyfajta hiányérzet volt bennem.
Hiányzott az a régi, semmivel össze nem hasonlítható Salamonos hangulat, a régi közös szünetek, a nyüzsgés a folyosókon, főleg mikor csak a végzősök járhattak be. Emellett szabályokat kellett betartanunk, amiket végül is megszoktunk.
– Hogy érzitek, mit adott számotokra a Salamon Ernő Gimnázium?
– P. A.: Minden diák elmondhatja, hogy az iskola a második otthona. Nekünk szerencsénk volt, a Salamon nem akármilyen otthont adott nekünk: otthont meleg, családias környezettel, bensőséges, vidám hangulattal, szeretettel, segítőkész „családtagokkal”. Mert már a végén olyan volt a közösségünk, mint egy nagy család.
Mindenkinek lehetőséget nyújtott azon a téren fejlődni, ami a szívéhez közel állt. Éppen ezért, bár az osztályunk profilja matematika-informatika, rengeteg színes egyéniség fejlődött ki és nagyon sokféle, különböző irányban szeretnénk továbbtanulni. A tanárok pedig mindenben támogattak minket, segítettek, és a tananyag mellett igyekeztek a legfontosabbra megtanítani bennünket: élni.
Jakó Dánielnek határozott elképzelései vannak a jövővel kapcsolatosan
Fotó: Jakó Dániel tulajdona
– J.D.: A Salamon Ernő Gimnázium nagyon mély nyomot hagyott az életemben, mivel megadta a lehetőséget a tanulmányi fejlődésre, és új élethelyzetekbe helyezett, amelyek hozzájárultak a személyiségem fejlődéséhez.
Az itt kialakuló diákközösség, barátságok mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy igazi Salamonos életben legyen részem, ahol olyan embereket ismerhettem meg, akik közösségében az átlagos iskolai napok is felejthetetlen élményekké alakultak át.
– Ha rajtatok múlna mit változtatnátok az oktatási rendszerrel, illetve az érettségivel kapcsolatban?
– J. D.: Ha rajtam múlna, mindenképp lerövidíteném az óraszámot, hisz a napi hét óra egy kissé hosszú.
– P. A.: Sok változtatásra lenne szükség az oktatási rendszeren belül, de elsősorban kivenném azokat a fölösleges terheléseket, és tananyagokat, amelyek a diákok életét nehezítik fölöslegesen, és nagyobb hangsúlyt fektetnék a gyakorlati oktatásra.
– Hol, milyen egyetemen folytatjátok tovább, milyen életpályát szeretnétek?
– J. D.: A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, matematika-Informatika karán szeretnék tovább tanulni, azon belül is az informatika szakon. Programozói, szoftverfejlesztői, de akár tanári szakmák is mind közel állnak a szívemhez, de különösen szeretem a számítástechnika világának gyakorlati oldalát is kutatni.
– P. A.: Én mindenképpen az irodalom és/vagy a film terén szeretnék pályát választani. Ennek megfelelően Kolozsvárra, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-és világirodalom szakára, illetve a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem film és média karának audiovizuális kommunikáció, forgatókönyv-és reklámírás, média szakára is benyújtom a jelentkezésem, és majd eldől, hogy melyik mellett fogok dönteni.
Idén január 1-jén 3,903 millió 65 éves vagy annál idősebb ember élt Romániában, azaz az ország 19,041 milliós lakónépességének 20,5 százaléka tartozott ebbe a korosztályba – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön.
Nagy erőkkel oltják a Herkulesfürdő közelében pusztító erdőtüzet: már három Black Hawk helikoptert és két Spartan repülőgépet is bevetettek, miközben a földi egységek az aktív tűzfészkek felszámolásán dolgoznak a Domogled – Cserna Nemzeti Park területén.
Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.
A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.
Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.
Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
szóljon hozzá!