Az útfelújítások során eltávolított aszfaltot és földet is újrahasznosították Szentegyházán
Fotó: László Ildikó
Mintegy 14,7 millió lejes költségvetést fogadtak el erre az évre a 6651 lakossal rendelkező Szentegyháza önkormányzati képviselői. A település méretéhez képest meglehetősen kis költségvetésről van szó, ha nem pályázna a városvezetés, akkor gyakorlatilag csak 600 ezer lejt fordíthatnának beruházásokra.
2024. február 22., 10:182024. február 22., 10:18
2024. február 22., 10:202024. február 22., 10:20
Nagyjából 14,7 millió lejes (saját bevételekből, illetve az állami juttatásokból származó) büdzsével kezdi a 2024-es évet a szentegyházi önkormányzat, amely már három hete elfogadta az összeg felhasználásával kapcsolatos határozattervezetet – tudtuk meg Lőrincz Csaba helyi polgármestertől. Ő úgy értékelte, hogy
Utóbbiból 6 millió lejt tesznek ki a fizetések, 3 millió lejt a szociális költségek, de gondolni kell még a fenntartási költségekre, a karbantartási munkálatokra stb. Utóbbi két tétel már csak azért is fontos, mert mintegy 90 közvagyonban lévő épülete van a városnak.
– magyarázta a polgármester.
A beruházásokra jutó 600 ezer lejből gyakorlatilag két projekt tervét sem tudnák elkészíteni, nem lehet kijavítani egy útszakaszt, nem lehet megépíteni egy járdarészt – példálózott az elöljáró. Éppen ezért kénytelenek minél többet pályázni külső forrásokért. A korábbi években elvégzett munkájukat dicséri, hogy
Ezt teljes egészében a megpályázott projektek kivitelezésére kell fordítsák. Tény az is, hogy az eddig említett pénzeken kívül tavaly valamivel több mint 4 millió lejt tartalékoltak,
„Tudni kell, hogy a tartalékolás nem minden esetben jelent spórlást, az általam közölt 4 millió lejben ugyanis benne van például egy európai uniós pályázat megvalósítására kapott előleg is” – jegyezte meg a polgármester. Hangsúlyozta:
„Úgy spóroltunk az elmúlt években, hogy azt senki észre ne vegye” – jelentette ki Lőrincz Csaba. Mint mondta, egyebek mellett igyekeztek a folyamatban lévő projektek önrészeit kifizetni, tartalékolni. Sajnos így sem sikerült megoldást találni mindenre, így lesz, amit idén kell előteremteni.
– tette hozzá.
Arra is kitért, hogy számos beruházást igyekeztek saját erőből megoldani.
– osztotta meg a Székelyhonnal az elöljáró. Az is fontos részét képezte a spórolásnak, hogy a munkálatok során igyekeztek újrahasznosítani az építkezési anyagokat, ha azok megfelelőek voltak a célra. Példaként említette, hogy
A Nagyfaluként ismert településrészen zajló útfelújítások során feltört aszfaltot, illetve a felásott földet pedig mezei útjaik rendbetételére használták. A patakmederben kivágott fákból deszkák lettek, amelyek egy másik épület újrafödésénél jöttek jól.
Az elkezdett beruházások befejezését tartja a legfontosabb idei feladatnak Lőrincz Csaba, aki tisztában van vele, hogy
Utóbbiak ugyanis jelentősen növelhetik a projektek önrészének értékét. Ilyen projekt a település északi falurészén zajló útfelújítás, a városközponti napköziépítés, a sportcsarnok megépítése, továbbá a Bartók Béla Művelődési Ház modernizálása, a József útra keresztelt mezei utak kialakítása. Ugyancsak
Szeretnének lelátót építeni a Sport utcában lévő focipályához, és bővítenék a központi parkban lévő játszóteret is.
Ezenkívül nyáron elkezdenék a Gábor Áron Iskolaközpont bentlakásának felújítását, illetve a régi szülészet udvarának rendbetételét. Pályázatot nyertek ifjúsági lakások építésére is, a projekt megvalósításának első lépéseként támfalakat kell létrehozzanak a helyszínen.
Tervben van még a Bartók Béla Művelődési Ház melletti óvoda korszerűsítése is. Támogatást nyertek ugyanakkor arra is, hogy újraszigeteljék és -födjék a Gábor Áron Iskolaközpont két épületét. Ezeken kívül természetesen még számos projekt van, amelyekre pénzt különítettek el a költségvetésben.
Szentegyházának hátránya, hogy viszonylag kevés bevétele származik a helyi adókból, hiszen más kisvárosokhoz képest kevesebb vállalkozás működik a településen, így a helyben alkalmazottak száma is alacsony.
– magyarázta Lőrincz. Rámutatott, mások mellett Székelykeresztúr is sokkal jobb helyzetben van, hiszen sokan dolgoznak ott a környékbeli falvakból: így például a személyi jövedelemadóból befolyó összeg a háromszorosa annak, amit Szentegyházán begyűjthetnek.
„Még nagyon sokat kell dolgozzunk azért, hogy változtathassunk a helyzetünkön” – zárta beszélgetésünket a polgármester.
Súlyos közlekedési baleset történt szerda délután Szászrégenben, a Beresztelke felé vezető útszakaszon. Egy súlyos, életveszélyes állapotban levő és két könnyebben sérült személyt szállítottak kórházba.
Elrendelte a legfőbb ügyészség Horațiu Potra vagyonának a zár alá vételét. A zsoldosvezért folytatólagosan elkövetett adócsalással, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítják ebben az ügyben.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
szóljon hozzá!