Kilométeróra-csalás: szinte mindenki beszél róla, de mi a valós helyzet?

Tavaly augusztusban ismét benyújtottak egy törvénytervezetet, amely által kötelező tették volna az eladó számára, hogy írásban közölje az eladásra kínált jármű futásteljesítményét, így csalás esetén hamis nyilatkozat miatt felelősségre lehetett volna vonni. Utóbbi jelenleg is bűncselekménynek minősül, és pénzbírsággal vagy két évig terjedő börtönnel büntethető. Noha az elképzelés visszaszoríthatta volna a kilométeróra-csalást az országban, egyelőre nem fogadták el, így

Az EP jelentéséből ugyanis kiderül, hogy a megtett kilométerek száma az egyik legmérvadóbb adat a vevők számára, a csalások által pedig az értékesítők átlagosan 2 és 5 ezer euró közötti összeggel emelik meg egy használt autó árát, azaz a becsapott vásárlók ennyivel fizetnek többet a meghamisított adatokkal rendelkező autókért. Ez európai szinten évi 5,6–9,6 milliárd eurós kárt jelent, így nem meglepő az sem, hogy az összes árupiac közül a használtautó-piac esetében a legkisebb a vásárlói bizalom. A jelentésben rámutattak továbbá, hogy

miközben a belföldi eladások esetében 5 és 12 százalék között, a határokon átnyúló eladások esetében már 30 és 50 százalék között van a meghamisított kilométerórával eladott autók aránya. A hazai helyzet még ennél is elkeserítőbb lehet, hiszen a jelentés szerint a 2004 után csatlakozó tagállamokban – tehát Romániában is – még nagyobb a kockázata annak, hogy a vásárlók manipulált kilométer-számlálóval rendelkező gépjárművet vásárolnak.

Üdítő kivételt képez Belgium és Hollandia, ahol már bevezettek a kilométer-számláló manipulálásának lehető legnagyobb mértékű visszaszorítását szolgáló eszközöket. Mindkét ország

Ennek eredményeként ott a jelenség szinte eltűnt. A jelentésben rámutattak: mivel a kilométer-számlálók állásait rögzítő adatbázisok jelentősen csökkentik a manipulált járművek számát, ezért az egész EU-ra kiterjedő megoldást kell találni, hiszen az elszigetelt nemzeti kezdeményezések nem akadályozhatják meg a futásteljesítménnyel kapcsolatos csalást a használt járművek határokon átnyúló kereskedelme során. Ez a hatás azonban csak a használt autók belföldi értékesítésére érvényes, a manipulált autók száma a határokon átnyúló értékesítésben nem változott. Ezért

Mivel az EUCARIS, az európai gépjárművekkel és vezetői engedélyekkel kapcsolatos információs rendszer már jelenleg is biztosítja a tagállamok hatóságai között a közlekedésre vonatkozó adatok cseréjének infrastruktúráját és megszervezését, ezt kellene felhasználni az uniós adatbázis költséghatékony és időben történő elkészítéséhez és működtetéséhez – javasolták a jelentésben. Az Európai Bizottságnak egy év áll rendelkezésére, hogy a jelentésben foglalt ajánlások figyelembevételével kidolgozzon egy törvénytervezetet a kilométer-számlálók manipulálásának megfékezésére.

Ez azonban a jövőben sokkal könnyebben is mehet, hiszen a Pénzügyi Felügyelet (ASF) és a RAR közös projektjének köszönhetően hamarosan bevezetnék, hogy egy szöveges üzenet (sms) küldésével minden fontos információhoz hozzájuthassanak az igénylők a jármű előéletével kapcsolatosan – ezt az ASF jelentette be márciusban. Létezik emellett egy AutoDNA elnevezésű nemzetközi adatbázis is, amely a használtautók piacvezető adatszolgáltatója az európai és az amerikai piacon. Ennek romániai kiadása is van, amely internetes böngészőben és telefonos alkalmazásként is elérhető: az alvázszám begépelésével kérdezhetők le különböző adatok a járműről – többek között a futásteljesítményről – egy bizonyos díj kifizetése után.

Nem mindegy, hol vásárolnak 

Mezei Attila, a csíkszeredai Car Cosmetic használtautó-kereskedés vezetője a kilométeróra-csalással kapcsolatosan érdeklődésünkre elmondta, nemcsak a vásárlók, de a kereskedők mindennapjait is megnehezíti ez a probléma.

„A jelenség Németországban is gyakori, hiszen rengeteg a török, görög és arab használtautó-kereskedő az országban, akik nem riadnak vissza a kilométeróra visszatekerésétől. Jártam már úgy, hogy hoztam egy autót, aminek minden irata rendben volt, naprakész szervizkönyvvel rendelkezett, majd az eladásnál, amikor a vevő elvitte ellenőrzésre egy márkaszervizhez, kiderült, hogy nem valós a kilométeróra-állás. A hasonló csalások ellen nagyon nehéz védekezni, tulajdonképpen

Éppen ezért nyújtunk lehetőséget a vásárlóknak, hogy leellenőriztessék vásárlás előtt a kiszemelt autókat. Mostanában már a járművek 70 százalékát licitoldalakról vásárolom, mert ott írásos garanciát vállalnak az óra állásával kapcsolatosan” – húzta alá Mezei, akitől azt is megtudtuk, hogy

A szintén csíkszeredai Csík Autó Land használtautó-kereskedés vezetője, Szabó Attila megkeresésünkre elmondta, több adatbázisban is lehet követni a járművek múltját, igaz, ez csak az újabb autók esetében működik, a 2003 előtt gyártottak esetében már kevésbé. „Azok nincsenek annyira levédve, és az adataik egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen ellenőrizhetők. Mi azonban ennyire régi autókat nem hozunk, csak 2010 utáni kiadásokat, így a kilométeróra-csalás nem okoz fejtörést számunkra. Aki hozzánk hasonlóan liciteken, biztosítókon keresztül vásárol, és nem kereskedőktől, biztos lehet benne, hogy az óraállások az esetek 90 százalékában valósak. Merem állítani, hogy a csíkszeredai autókereskedők, akik parkot működtetnek, megbízható forrásból vásárolják az autókat” – hangsúlyozta Szabó.