HIRDETÉS

Kilométeróra-csalás: szinte mindenki beszél róla, de mi a valós helyzet?

Iszlai Katalin 2018. június 09., 11:56
HIRDETÉS

A használt autók felénél jelent problémát a futásteljesítmény meghamisítása, azaz a járművek kilométeróráján mutatott valós futásteljesítmény szándékos és engedély nélküli megváltoztatása – derül ki az Európai Parlament nemrég bemutatott jelentéséből. Mivel a vásárló károsítása mellett a közúti biztonságot és a környezetet is veszélyezteti, az EP szigorúbb fellépést sürget a Romániában is hódító csalás ellen.

Használtautó-vásárlás és bizalom Fotó: Gecse Noémi

Az egész Európai Unióban problémát okozó kilométeróra-manipulációval 2017 májusában foglalkozott először az Európai Parlament egy konferencián, illetve akkor bízták meg a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot, hogy készítsen jelentést a témában.

A baljós adatokat tartalmazó jelentés idén elkészült, és be is mutatták azt május utolsó napján: a strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott állásfoglalás szerint új szabályok bevezetésével kellene elejét venni a csalásoknak, amelyek Romániában is rendkívül elterjedtek.

Több ezer eurós átverés 

A parlament az egész EU-ban bűncselekménnyé nyilvánítaná a kilométeróra-csalást, hiszen jelenleg csak hat országban minősül annak, miközben ezt a 2014-ből származó, 45-ös számú európai uniós irányelv kifejezetten kéri. Románia egyelőre nem tartozik az előírást betartók közé, bár több próbálkozás is történt erre vonatkozóan az elmúlt időszakban:

egy 2016-ban benyújtott törvénytervezet 2 és 5 év közötti börtönbüntetéssel sújtotta volna azokat, akik törvénytelenül változtatják meg a kilométeróra állását, ám a szenátus elvetette a javaslatot.

Tavaly augusztusban ismét benyújtottak egy törvénytervezetet, amely által kötelező tették volna az eladó számára, hogy írásban közölje az eladásra kínált jármű futásteljesítményét, így csalás esetén hamis nyilatkozat miatt felelősségre lehetett volna vonni. Utóbbi jelenleg is bűncselekménynek minősül, és pénzbírsággal vagy két évig terjedő börtönnel büntethető. Noha az elképzelés visszaszoríthatta volna a kilométeróra-csalást az országban, egyelőre nem fogadták el, így

Romániában továbbra sem számíthat súlyos következményekre az, aki így próbál nagyobb összeget szerezni autójáért a gyanútlan vásárlóktól.

Az EP jelentéséből ugyanis kiderül, hogy a megtett kilométerek száma az egyik legmérvadóbb adat a vevők számára, a csalások által pedig az értékesítők átlagosan 2 és 5 ezer euró közötti összeggel emelik meg egy használt autó árát, azaz a becsapott vásárlók ennyivel fizetnek többet a meghamisított adatokkal rendelkező autókért. Ez európai szinten évi 5,6–9,6 milliárd eurós kárt jelent, így nem meglepő az sem, hogy az összes árupiac közül a használtautó-piac esetében a legkisebb a vásárlói bizalom. A jelentésben rámutattak továbbá, hogy

az Európai Unión belül importált használt autók felében meghamisítják a futásteljesítményt:

miközben a belföldi eladások esetében 5 és 12 százalék között, a határokon átnyúló eladások esetében már 30 és 50 százalék között van a meghamisított kilométerórával eladott autók aránya. A hazai helyzet még ennél is elkeserítőbb lehet, hiszen a jelentés szerint a 2004 után csatlakozó tagállamokban – tehát Romániában is – még nagyobb a kockázata annak, hogy a vásárlók manipulált kilométer-számlálóval rendelkező gépjárművet vásárolnak.

Kétszázezer alatt. Határeset Fotó: Gecse Noémi

Belga, holland modellek

Az EP jelentés szerint a széles körben elterjedt probléma ellenére a fogyasztók nincsenek megfelelően tájékoztatva a használt autók futásteljesítményével kapcsolatos manipulációk elkerülésének lehetőségeiről és a már létező futásteljesítményt követő, csalást gátló gyakorlatokról, illetve az azokhoz való hozzáférésről. Arról nem is beszélve, hogy sok tagállam, közöttük

Románia még mindig nem tudja biztosítani a fogyasztók számára az ahhoz szükséges eszközöket, hogy ellenőrizhessék a használt járművek múltját.

Üdítő kivételt képez Belgium és Hollandia, ahol már bevezettek a kilométer-számláló manipulálásának lehető legnagyobb mértékű visszaszorítását szolgáló eszközöket. Mindkét ország

olyan adatbázisrendszereket hozott létre, amelyek tárolják az időszakos műszaki vizsgálatok, karbantartások és más szervizelés során a futásteljesítményre vonatkozóan rögzített adatokat.

Ennek eredményeként ott a jelenség szinte eltűnt. A jelentésben rámutattak: mivel a kilométer-számlálók állásait rögzítő adatbázisok jelentősen csökkentik a manipulált járművek számát, ezért az egész EU-ra kiterjedő megoldást kell találni, hiszen az elszigetelt nemzeti kezdeményezések nem akadályozhatják meg a futásteljesítménnyel kapcsolatos csalást a használt járművek határokon átnyúló kereskedelme során. Ez a hatás azonban csak a használt autók belföldi értékesítésére érvényes, a manipulált autók száma a határokon átnyúló értékesítésben nem változott. Ezért

a belga és holland modell alapján olyan európai adatbázist kellene létrehozni, amely biztosítja a nemzetközi adatcserét és a tájékoztatáshoz való hozzáférést, illetve a futásteljesítménnyel kapcsolatos adatok gyakori és megbízható rögzítését.

Mivel az EUCARIS, az európai gépjárművekkel és vezetői engedélyekkel kapcsolatos információs rendszer már jelenleg is biztosítja a tagállamok hatóságai között a közlekedésre vonatkozó adatok cseréjének infrastruktúráját és megszervezését, ezt kellene felhasználni az uniós adatbázis költséghatékony és időben történő elkészítéséhez és működtetéséhez – javasolták a jelentésben. Az Európai Bizottságnak egy év áll rendelkezésére, hogy a jelentésben foglalt ajánlások figyelembevételével kidolgozzon egy törvénytervezetet a kilométer-számlálók manipulálásának megfékezésére.

Telefonos applikációk is segítségünkre lehetnek, egy bizonyos díj kifizetése után Fotó: Gecse Noémi

Kedvező változások jöhetnek 

Romániában egyébként rekordot döntött tavaly a járműbejegyzések száma: a regadóként ismert regisztrációs díj februári eltörlése után főként a külföldről behozott használt autók száma emelkedett meg, ezekből több mint félmilliót írattak forgalomba. Azt azonban, hogy ezekből hánynak manipulálták a kilométeróráját, nehezen lehetne megmondani, hiszen ennek megállapítására kevés lehetőség létezik az országban. Magyarországon például az OkmányApp nevű, belügyminisztériumi telefonos alkalmazás segítségével lehetőség nyílik többek között gépjárműadat-lekérdezésre, beleértve a kilométeróra állását. Romániában eközben csupán a hivatalos márkaszervizekben lehet erre vonatkozó adatokat kérni, illetve a Román Autófelügyelet (RAR) tárol információkat a műszaki vizsgálatkor rögzített adatokról.

HIRDETÉS

Orbán János, a RAR Hargita megyei kirendeltségének vezetője megkeresésünkre elmondta, amikor egy járművet a törzskönyv kiállítása érdekében bevisznek hozzájuk az első műszaki vizsgára vagy más ellenőrzésekre, mindig rögzítik a kilométeróra állását, ezeket az adatokat pedig a saját adatbázisukban tárolják, fényképpel együtt. Azt azonban, hogy valós-e vagy sem a rögzített szám, nem tudják megállapítani. Hozzátette,

az adatbázisukban tárolt információkkal kapcsolatosan bárki kérhet tájékoztatást, de nem a megyei kirendeltségeknél, hanem a bukaresti központnál: egy bizonyos díj kifizetésével, illetve egy kérés kitöltésével kérhetők adatok.

Ez azonban a jövőben sokkal könnyebben is mehet, hiszen a Pénzügyi Felügyelet (ASF) és a RAR közös projektjének köszönhetően hamarosan bevezetnék, hogy egy szöveges üzenet (sms) küldésével minden fontos információhoz hozzájuthassanak az igénylők a jármű előéletével kapcsolatosan – ezt az ASF jelentette be márciusban. Létezik emellett egy AutoDNA elnevezésű nemzetközi adatbázis is, amely a használtautók piacvezető adatszolgáltatója az európai és az amerikai piacon. Ennek romániai kiadása is van, amely internetes böngészőben és telefonos alkalmazásként is elérhető: az alvázszám begépelésével kérdezhetők le különböző adatok a járműről – többek között a futásteljesítményről – egy bizonyos díj kifizetése után.

Nem mindegy, hol vásárolnak 

Mezei Attila, a csíkszeredai Car Cosmetic használtautó-kereskedés vezetője a kilométeróra-csalással kapcsolatosan érdeklődésünkre elmondta, nemcsak a vásárlók, de a kereskedők mindennapjait is megnehezíti ez a probléma.

„A jelenség Németországban is gyakori, hiszen rengeteg a török, görög és arab használtautó-kereskedő az országban, akik nem riadnak vissza a kilométeróra visszatekerésétől. Jártam már úgy, hogy hoztam egy autót, aminek minden irata rendben volt, naprakész szervizkönyvvel rendelkezett, majd az eladásnál, amikor a vevő elvitte ellenőrzésre egy márkaszervizhez, kiderült, hogy nem valós a kilométeróra-állás. A hasonló csalások ellen nagyon nehéz védekezni, tulajdonképpen

zsákbamacska-játék ez számunkra is.

Éppen ezért nyújtunk lehetőséget a vásárlóknak, hogy leellenőriztessék vásárlás előtt a kiszemelt autókat. Mostanában már a járművek 70 százalékát licitoldalakról vásárolom, mert ott írásos garanciát vállalnak az óra állásával kapcsolatosan” – húzta alá Mezei, akitől azt is megtudtuk, hogy

a vásárlók „nem igazán szeretik” a kétszázezer kilométernél magasabb futásteljesítményű járműveket, ezért alkalmazza sok eladó az órák visszatekerését.

A szintén csíkszeredai Csík Autó Land használtautó-kereskedés vezetője, Szabó Attila megkeresésünkre elmondta, több adatbázisban is lehet követni a járművek múltját, igaz, ez csak az újabb autók esetében működik, a 2003 előtt gyártottak esetében már kevésbé. „Azok nincsenek annyira levédve, és az adataik egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen ellenőrizhetők. Mi azonban ennyire régi autókat nem hozunk, csak 2010 utáni kiadásokat, így a kilométeróra-csalás nem okoz fejtörést számunkra. Aki hozzánk hasonlóan liciteken, biztosítókon keresztül vásárol, és nem kereskedőktől, biztos lehet benne, hogy az óraállások az esetek 90 százalékában valósak. Merem állítani, hogy a csíkszeredai autókereskedők, akik parkot működtetnek, megbízható forrásból vásárolják az autókat” – hangsúlyozta Szabó.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS