Kihívások és megvalósítások, avagy a magyar állampolgárság múltjáról, jelenéről és jövőjéről Tusványoson

Wetzel Tamás miniszteri biztos elmondta, a kezdetekkor még csak egy álom volt az, amit mára elértek, 2010-ben még el sem tudták képzelni, hogy mindez ennyire magától értetődő lesz.

Mindennapi kihívások

Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul – aki 2017 óta vesz részt a kettős állampolgárságért folytatott munkában – elmondta: az ő konzuli kerületük hat megyére terjed ki, ezért számukra a kihelyezett konzuli napok – melyekből száznál is több van egy évben – jelentik a munka dandárját, mivel ezek alkalmával

A főkonzul ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az ő esetükben, az elszórványosodott régiókban teljesen más kérdések merülnek fel a honosítással kapcsolatban, mint például Székelyföldön.

– fogalmazott. Mint kifejtette ez egyrészt azért áll fenn, mert 14 éves kor alatt nem vizsgálják a nyelvtudást, és rengetegen élnek szórványban, akik nem kerülnek kapcsolatba a magyar intézményi hálóval, ugyanakkor azért is, mert

Egy újabb kihívásnak azt tartja, hogy úgy tudjanak idomulni a megváltozott körülményekhez, hogy az politikailag korrekt legyen, de a nemzeti érdeket is érvényesíteni tudják. Grezsa Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy a kihívások leküzdésében nagy segítségére vannak kollégái, „Hála Istennek jó kollégáim vannak, nekünk ez nem kötelesség, hanem vállalás, szívügy” – fogalmazott.

– fogalmazott Wetzel Tamás.

Az állampolgárság az érzelem és a praktikum egyvelege

Kérdésre válaszolva, miszerint mi a tapasztalat, az állampolgárság felvétele során az érzelmi kérdés, vagy a vele járó pozitív előnyök motiválóbbak inkább az emberek számára, Grezsa Csaba főkonzul elmondta, hogy

Nekik azonban feladatuk az is, hogy azt is kommunikálják, hogy ha valaki magyar, vegye fel az állampolgárságot, mert az jó lesz, hiszen számos előnnyel jár, ha csak az utazást vesszük is alapul. Erről szólt a három évvel ezelőtti Két állampolgárság kétszer annyi lehetőség nevet viselő kampányuk is.

Ezt maga és a felmenői magyarsága miatt is megérdemli az ember – ez az érzelmi vonal. Túlnyomórészt ez motiválta az embereket – az első években különösen –, hiszen ez tulajdonképpen egyfajta történelmi igazságtétel is – fogalmazott, hozzátéve, hogy az érzelem és a praktikum kérdése ebben a dologban régióról régóra változik, hiszen

Saját bevallása szerint ő az emóciót látja benne a legfontosabbnak.

Állandó munka

Az állampolgársággal járó állandó munkához több százezer ügyirat kapcsolódik, Magyarországon ezt a munkát kormányablakok látják el, de Kolozsváron is jól működik ennek a munkának a menedzselése a főkonzul szerint, hiszen

Ebből adódóan kevesebb ügyük van, mint a csíkszeredai kollegáknak – magyarázta, hozzátéve, hogy ma már nem a honosítás van előtérben, az állampolgársággal rendelkezők ügyeit kell inkább intézni – útlevélkérelmet, házassági anyakönyvi kivonat honosítást, babakötvényt stb.

A főkonzul arra is kitért, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a román hatóságokkal, de a kettős állampolgárság intézménye nem teljesen szabályozott terület. Vannak tisztázatlanságok, nemzetközi jogi kérdések, például

Amennyiben azonban román lakhely szerepel a magyar okmányban, csak abban az esetben engedik át a román határon, ha mindkét szülő beleegyezése adott.

A miniszteri biztos ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a két főkonzulátus, amit 13 éve a nullából építettek ki, nem tudta volna és nem tudná ma sem ellátni a feladatát teljes mértékig, ha nem lenne a rengeteg segítő – társadalmi, egyházi szervezetek, helyi közösségek –, akiknek munkáját méltatva köszönetet mondott.