
Több mint 45 ezer turista érkezett Hargita megyébe az első negyedévben. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi turizmusról, a turisztikai törvénytervezet újdonságairól és a vakációs jegyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tartott sajtótájékoztatót Csíkszeredában László Endre turisztikai szakember.
2019. június 27., 09:012019. június 27., 09:01
Számos érdekességre mutatott rá a turizmus témájában szerdai csíkszeredai sajtótájékoztatóján László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke.
Az eseményen először a romániai, és ezen belül a székelyföldi turizmus első negyedévre vonatkozó legfontosabb mutatóit foglalták össze. Mint elhangzott,
A legtöbben, 109 905-ön Maros megyébe érkeztek, ami 5,74 százalékos növekedést jelent a korábbi év hasonló időszakához képest. Valamivel látványosabb, 8,28 százalékos növekedést jegyeztek Kovászna megyében, ahol az első három hónapban 21 156 turista fordult meg a tavaly január és március között jegyzett 19 539 látogatóhoz képest.
A leglátványosabb növekedést ugyanakkor Hargita megye érte el, amelyre az idei első negyedévben 45 193 turista volt kíváncsi, miközben a tavalyi év hasonló időszakában 37 935, ez pedig 19,13 százalékos növekedést jelent.
mialatt Maros megyében csak 6,39 százalékos növekedést, Kovászna megyében pedig 3,89 százalékos csökkenést jegyeztek.
A foglaltsági arány – amely azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló szálláshelyek közül mennyi volt lefoglalva – országos szinten és Székelyföldön is februárban volt a legmagasabb a vizsgált hónapok közül: Románia esetében ez 26,3 százalékot jelent, Maros megyében 34 százalékot, Hargita megyében 19,1 százalékot, Kovászna megyében pedig 29,2 százalékot. A megyék rangsora egyelőre csak a tavalyi évre vonatkozó adatok alapján érhető el. E szerint 2018-ban az ország negyvenegy megyéje és a főváros közül Bukarest végzett az első helyen, több mint kétmillió odalátogató turistával. Maros megye az előkelőnek számító ötödik helyen végzett 568 ezer turistával (ennek 15,38%-a külföldi), Hargita megye a 18. (215 ezer turista, 23,47% külföldi), Kovászna megye pedig a 24. (118 ezer turista, 10,57% külföldi) a sorban.
A statisztikai adatok ismertetése után az új turisztikai törvénytervezet került terítékre, amelyet április végén hagyott jóvá a kormány, jelenleg pedig a szenátus előtt van. Ennek minél előbbi elfogadása azért kimondottan fontos László Endre szerint, mivel Romániában eddig mindössze sürgősségi kormányrendeletek, határozatok vagy miniszteri rendeletek szabályozták a turizmust, átfogó törvény azonban nincs.
A tervezet számos újdonságot tartalmaz, amelyek jelentős változásokat hoznak majd a romániai turizmusban. Ilyen például az, hogy a megyei önkormányzatokat kötelezik majd, hogy turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezeteket hozzanak létre.
Ezeknek azonban csak a felét tehetik ki önkormányzati szervek, a másik 50 százalék a magánszférában tevékenykedő szakemberekből kell álljon. Ha ez megvalósul, a Székelyföld TDM Klaszter érvényét veszti majd, tagjai pedig csatlakozni fognak az új szervezethez. László azt is elmondta, hogy
A tervezet másik fontos eleme az, hogy sokkal naprakészebb statisztikákat lehet majd készíteni a romániai turizmus helyzetéről, mivel a szállásadók kötelesek lesznek egy online adatbázisba feltölteni többek között a vendégeik és a vendégéjszakák számát. Szintén újdonság lesz a turizmusi decentralizáció (szétosztás): a minisztériumnak és a megyei önkormányzatoknak is jól meghatározott hatáskörei lesznek. Előbbi felel majd az utazási irodák engedélyeztetéséért, illetve az üdülőhelyek és a turisztikai információs irodák jóváhagyásáért.
A megyei önkormányzatok hatáskörébe pedig olyan fontos döntések tartoznak majd, mint például a szálláshelyek besorolása, a sípályák jóváhagyása, a turisztikai célú építkezések jóváhagyása vagy az idegenvezetők vizsgáztatása. A tervezet másik érdekessége továbbá az, hogy másként fogják ellenőrizni a szállásadókat:
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellenőr magánszemélyként jelentkezik be a szálláshelyre, eltölt ott egy-két napot, felméri, mi hogyan működik, és csak a végén fedi fel a valódi kilétét.
A találkozó harmadik témája a vakációs jegyek voltak, amelyeket a szakember szerint sokkal okosabban is fel lehetne használni, mint ahogyan azt eddig tették a kedvezményezettek. Az üdülési csekkeket ráadásul szinte csak a közszférában dolgozók kapják meg:
A tavaly bevezetett és idén ismét kiosztott vakációs jegyek értéket egyébként 1450 lejben határozták meg, a magánszférában azonban hatszor ennyit is ki lehet adni bizonyos feltételek mellett. A vakációs jegyeket egyéves munkaviszony után kaphatják meg az alkalmazottak, a névre szóló utalványt pedig egy éven belül, kizárólag belföldi turisztikai csomagokra lehet felhasználni. Ez azonban a legtöbbek számára azt jelenti, hogy augusztusban a tengerparton kell nyaralni. A szakember felhívta a figyelmet:
A követelmény mindössze annyi, hogy az ezekkel kifizetett szolgáltatások között legalább egy éjszakányi szállásnak kell szerepelnie, de ezen költség mellett felhasználható utazás, belépőjegyek, étkezés, gyógykezelés és számos egyéb szolgáltatás kifizetésére is. Ráadásul nem is kötelező egyszerre felhasználni, így a kedvezményezettek több rövidebb, de tartalmas programot szervezhetnek általa.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!