Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Kiemelkedő teljesítményt ért el Hargita megye a turizmus terén

Iszlai Katalin 2019. június 27., 09:01
HIRDETÉS

A székelyföldi turizmusról, a turisztikai törvénytervezet újdonságairól és a vakációs jegyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tartott sajtótájékoztatót Csíkszeredában László Endre turisztikai szakember.

Több mint 45 ezer turista érkezett Hargita megyébe az első negyedévben. Archív Fotó: Barabás Ákos

Számos érdekességre mutatott rá a turizmus témájában szerdai csíkszeredai sajtótájékoztatóján László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke.

Az eseményen először a romániai, és ezen belül a székelyföldi turizmus első negyedévre vonatkozó legfontosabb mutatóit foglalták össze. Mint elhangzott,

január és március között több mint 2,3 millió turista érkezett Romániába, ennek 7,6 százaléka, azaz 176 254 személy látogatott Székelyföldre.

A legtöbben, 109 905-ön Maros megyébe érkeztek, ami 5,74 százalékos növekedést jelent a korábbi év hasonló időszakához képest. Valamivel látványosabb, 8,28 százalékos növekedést jegyeztek Kovászna megyében, ahol az első három hónapban 21 156 turista fordult meg a tavaly január és március között jegyzett 19 539 látogatóhoz képest.

A leglátványosabb növekedést ugyanakkor Hargita megye érte el, amelyre az idei első negyedévben 45 193 turista volt kíváncsi, miközben a tavalyi év hasonló időszakában 37 935, ez pedig 19,13 százalékos növekedést jelent.

Az éjszakázások száma az első negyedévben szintén Hargita megyében növekedett leginkább az előző évhez képest, 18,82 százalékkal,

mialatt Maros megyében csak 6,39 százalékos növekedést, Kovászna megyében pedig 3,89 százalékos csökkenést jegyeztek.

HIRDETÉS

A foglaltsági arány – amely azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló szálláshelyek közül mennyi volt lefoglalva – országos szinten és Székelyföldön is februárban volt a legmagasabb a vizsgált hónapok közül: Románia esetében ez 26,3 százalékot jelent, Maros megyében 34 százalékot, Hargita megyében 19,1 százalékot, Kovászna megyében pedig 29,2 százalékot. A megyék rangsora egyelőre csak a tavalyi évre vonatkozó adatok alapján érhető el. E szerint 2018-ban az ország negyvenegy megyéje és a főváros közül Bukarest végzett az első helyen, több mint kétmillió odalátogató turistával. Maros megye az előkelőnek számító ötödik helyen végzett 568 ezer turistával (ennek 15,38%-a külföldi), Hargita megye a 18. (215 ezer turista, 23,47% külföldi), Kovászna megye pedig a 24. (118 ezer turista, 10,57% külföldi) a sorban.

A statisztikai adatok ismertetése után az új turisztikai törvénytervezet került terítékre, amelyet április végén hagyott jóvá a kormány, jelenleg pedig a szenátus előtt van. Ennek minél előbbi elfogadása azért kimondottan fontos László Endre szerint, mivel Romániában eddig mindössze sürgősségi kormányrendeletek, határozatok vagy miniszteri rendeletek szabályozták a turizmust, átfogó törvény azonban nincs.

A tervezet számos újdonságot tartalmaz, amelyek jelentős változásokat hoznak majd a romániai turizmusban. Ilyen például az, hogy a megyei önkormányzatokat kötelezik majd, hogy turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezeteket hozzanak létre.

Ezeknek azonban csak a felét tehetik ki önkormányzati szervek, a másik 50 százalék a magánszférában tevékenykedő szakemberekből kell álljon. Ha ez megvalósul, a Székelyföld TDM Klaszter érvényét veszti majd, tagjai pedig csatlakozni fognak az új szervezethez. László azt is elmondta, hogy

a törvény végső változatának elkészülte és elfogadása után fogják meghatározni, hogy a három székelyföldi megye külön-külön vagy együtt alapítja-e meg azt a szervezetet, amelyet a minisztérium is jóváhagyhat.

A tervezet másik fontos eleme az, hogy sokkal naprakészebb statisztikákat lehet majd készíteni a romániai turizmus helyzetéről, mivel a szállásadók kötelesek lesznek egy online adatbázisba feltölteni többek között a vendégeik és a vendégéjszakák számát. Szintén újdonság lesz a turizmusi decentralizáció (szétosztás): a minisztériumnak és a megyei önkormányzatoknak is jól meghatározott hatáskörei lesznek. Előbbi felel majd az utazási irodák engedélyeztetéséért, illetve az üdülőhelyek és a turisztikai információs irodák jóváhagyásáért.

A megyei önkormányzatok hatáskörébe pedig olyan fontos döntések tartoznak majd, mint például a szálláshelyek besorolása, a sípályák jóváhagyása, a turisztikai célú építkezések jóváhagyása vagy az idegenvezetők vizsgáztatása. A tervezet másik érdekessége továbbá az, hogy másként fogják ellenőrizni a szállásadókat:

Romániában is megjelenik majd a „rejtélyes vendég”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellenőr magánszemélyként jelentkezik be a szálláshelyre, eltölt ott egy-két napot, felméri, mi hogyan működik, és csak a végén fedi fel a valódi kilétét.

A találkozó harmadik témája a vakációs jegyek voltak, amelyeket a szakember szerint sokkal okosabban is fel lehetne használni, mint ahogyan azt eddig tették a kedvezményezettek. Az üdülési csekkeket ráadásul szinte csak a közszférában dolgozók kapják meg:

tavaly a 250 millió euró értékben kiadott vakációs jegyek mindössze 30 százaléka jött a magánszférából.

A tavaly bevezetett és idén ismét kiosztott vakációs jegyek értéket egyébként 1450 lejben határozták meg, a magánszférában azonban hatszor ennyit is ki lehet adni bizonyos feltételek mellett. A vakációs jegyeket egyéves munkaviszony után kaphatják meg az alkalmazottak, a névre szóló utalványt pedig egy éven belül, kizárólag belföldi turisztikai csomagokra lehet felhasználni. Ez azonban a legtöbbek számára azt jelenti, hogy augusztusban a tengerparton kell nyaralni. A szakember felhívta a figyelmet:

az alkalmazottak pihenését és a belföldi turizmus fellendítését elősegítő utazási jegyek a nyári tengerparti nyaraláson túl rengeteg lehetőséget rejtenek.

A követelmény mindössze annyi, hogy az ezekkel kifizetett szolgáltatások között legalább egy éjszakányi szállásnak kell szerepelnie, de ezen költség mellett felhasználható utazás, belépőjegyek, étkezés, gyógykezelés és számos egyéb szolgáltatás kifizetésére is. Ráadásul nem is kötelező egyszerre felhasználni, így a kedvezményezettek több rövidebb, de tartalmas programot szervezhetnek általa. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS