Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:39

Székely segítőjével érkezhet az FK Csíkszereda új vezetőedzője

15:39

Két ember is úgy sérült meg súlyosan, hogy maga után húzta az elszabadult ló

15:27

A női kézilabda Eb előtt még lehet egy román–magyar meccs Bukarestben

14:55

Hatszáz végzős vesz részt az ökumenikus ballagási ünnepségen Sepsiszentgyörgyön

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Ki kell használni minden lehetőséget: szövetkezve pláne megéri pályázniuk a gazdáknak

Fotó: Bakó Zoltán

Ha öt-tíz gazda összeáll, s továbbra is önállóan, de az értékesítést, beszerzést közösen megoldva termel, már jóval nagyobb az esélye a terményértékesítésre és a beszerzésre is. Akkor már ők vannak alkupozícióban – hangzott el egyebek mellett az RMDSZ által kezdeményezett mezőcsávási gazdafórumon. A találkozón a támogatási rendszer esedékes változásait is szóba kerültek. Kiderült, a Maros megyei mezőgazdaságból élők esélyeit rontja, hogy rendkívül alacsony a pályázási kedv.

Bakó Zoltán

2018. március 05., 13:562018. március 05., 13:56

Az RMDSZ erre az évre párbeszéd-sorozatot tervezett Beszéljünk egyenesen címmel a döntéshozók, végrehajtók képviselői és a gazdálkodók, mezőgazdaságból élők között a mezőgazdaság aktuális kérdéseinek megvitatásáról, a várható agrárpolitikai változásokra való felkészülésről, valamint a gazdákat legjobban érintő támogatási rendszerben esedékes változásokról. A sorozat első eseménye pénteken volt a mezőcsávási művelődési otthonban.

Nagy volt az érdeklődés

A tervek szerint az egész Erdélyt átfogó fórumsorozatra szenátorokat, parlamenti képviselőket hívnak meg. Így szerepelt a tervben a mezőcsávási első alkalom programjában is, ám Tánczos Barna szenátor egészségügyi okok miatt nem tudott eljönni. Ott volt viszont a két parlamenti képviselő, Magyar Lóránt és Sebestyén Csaba, továbbá Péter Ferenc megyei tanácselnök, az APIA, az AFIR képviselői, Ilyés Tóth Sándor a megyei szövetség mezőségi ügyvezető alelnöke, a község polgármestere, Szabó Levente is. A délutáni órákban a csaknem teljesen megtelt teremben a helybélieken kívül szomszédos községek gazdái is jelen voltak.

Mezőcsávás jellegzetes települése a Mezőségnek, ahol a magyarság összaránya a nyolc faluban 38 százalék körül mozog, ennek ellenére négyévente kilenc-tíz magyar nemzetiségű tanácsos kerül be a helyi tanácsba. Az egyharmadnál nagyobb részarányú magyarság esetében is a fő kérdés a helyben maradás, az itthon való boldogulás megteremtésének lehetősége. Márpedig

itthon megmaradni ebben a régióban azt jelenti, hogy a földművelést kell olyan szintre emelni, ami biztosíthatja a megélhetést, ellensúlyozhatja az alig tizennégy kilométerre levő megyeközpont vonzását.

Fotó: Bakó Zoltán

A hagyományos mezőgazdaság mellett fennmaradt a hagyományos kézműves foglalkozás – a nádfonás, ahogyan a környéken nevezik, lényegében a sásból készülő használati eszközök fonásáról van szó – ami azonban időszakosságánál fogva nem biztosíthat egy biztos és állandó megélhetési forrást, inkább a több lábon állásnak a lehetőségét, a jövedelemkiegészítést jelenti.

Bevezetőjében Ilyés Tóth Sándor a mezőségi jellegzetes viszonyokra reflektált, kiemelte azokat a sajátságos lehetőségeket, amelyeket a gazdálkodók kihasználhatnak, s mint maga is mezőgazdasággal foglalkozó ember felhívta a figyelmet azokra az emberi hiányosságokra, amelyeket a körzetben tapasztalt.

Nem rózsásak a kilátások

Sebestyén Csaba parlamenti képviselő a 2020. utáni lehetőségekre reflektált.

Jelenleg az EU költségvetésének több mint 40 százalékát (42 milliárd euró fölötti összeget) fordítják mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra, s ez bizonyára csökkenni fog a döntő 2020-as év után

– mondta. A Brexit, Nagy Britannia kilépése az unióból ezt az arányt várhatóan 10 százalékkal csökkenteni fogja. Jelenleg kétpilléres a támogatási rendszer, s a kelet-európai tagállamoknak, így nekünk is, az az érdekünk, hogy ez így maradjon meg, miután a Közös Agrárpolitika (KAP) további rendszerét közösen kidolgozzák. A közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások – ez a két pillér – úgy tűnik, számunkra a megfelelő. A brüsszeli képviselőinknek azért kell lobbizni, hogy ez ebben a formában megmaradjon. A következő elérendő cél, hogy a támogatások egységesek legyenek az egész unióban. Jelenleg ugyanis óriási a különbség a nyugati és a keleti országok között. Ami természetesen elkedvetleníti a mi gazdáinkat. Bizonyos termékeknél a támogatás akár hat-hétszáz euró különbséget mutat a nyugatiak javára.

Sebestyén szerint nekünk itthon az egyszerűsítésre kell törekednünk.

Tapasztalatból mondom – hangsúlyozta a képviselő –, a 2017-18-as időszakra egy támogatási kérést én magam is ki tudtam tölteni, ezután úgy tűnik, ez már nem fog sikerülni. Legalább APIA-szakember fog kelleni hozzá, ami nem normális. Igaz ugyan, hogy a gazdának az a dolga, hogy termeljen, de nem természetes dolog, hogy ennyire bonyolult és bürokratikus legyen az ügyintézés.

A romániai gazdának másik fájó pontja a kataszteri nyilvántartás. A hazai jogszabályok, meg a kormányprogram szerint 2025-ig kell befejezni a kataszteri rendszer rendbetételét. Igen ám, de ha a KAP kizáró jellegű feltételként szabja majd meg 2020. után a kataszteri adatok feltüntetését, a mi gazdáink megint hátrányban lesznek. Magyarán – elesnek a támogatásoktól.

Ami a 2020-ig terjedő két évet illeti – a fő támogatási tengelyek megmaradnak. A gépbeszerzésre vonatkozó – ötszáz ezer és egymillió euró közötti –, amihez 8000 Standard Termelési Értéket (STE – SO) kérnek. Még a STE is könnyen teljesíthető – elég 4 tehén, két üszőborjú, két hízó – egy gazdaságban. Marad a fiatal gazdák támogatására létrehozott (12 000-50 000 STE) is, akárcsak a kisgazdaságok támogatására kiírt (4000-12 000 STE) program is. Az ún. mangalica-program jól rajtolt. Hibái vannak, de a sikerességét igazolja, hogy

a mangalica malacok ára felment 100-110 euróra, ami nem természetes. Mint ahogyan az sem, hogy a felvásárlási ár maradt 11 lej. Ám van egy nagy pozitív hozadéka – megmentjük így az őshonos erdélyi sertésfajtákat, a mangalicát és a báznait.

Fotó: Bakó Zoltán

Elkezdődött a pályázat-leadás

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyei kirendeltségének vezetője, Joó Andrea arra hívta fel a jelenlévő gazdák figyelmét, hogy március elsejével elkezdődött a támogatási pályázatok leadása. Május 15-ig van lehetőségük az aktív gazdáknak, hogy leadják az APIA helyi fiókjainál. Az ötezer euró fölötti jövedelmet megvalósítók csak a megyei kirendeltségnél adhatják be pályázataikat.

Érdemes még mindig pályázni a már eddig megszokott tevékenységekre, de érdemes a zöldítésre kiírt pályázatokat is megpróbálni.

A pályázókat némileg elbátortalanítja, hogy az APIA még mindig nem fizetett ki minden támogatást, igaz, az unió-szabta határidő e hónap vége, tehát van esély arra, hogy addig mindenki megkapja a neki járó pénzt. Érdemes még megspórolni a zöldítésre kiírt pályázatokat – ajánlotta Joó Andrea. Egyébként a területalapú támogatás értéke jelenleg 97 euró hektáronként.

Magyar Lóránt parlamenti képviselő elmondta –

a telekkönyvezési folyamatban a 60 lejes hektáronkénti támogatást 120-ra növelték, igyekeznek a vadkárok megtérítésében is változtatni a jogszabályon. Meghosszabbították a termelői könyvek érvényességi határidejét, tervezik az állati tetemek megsemmisítésének törvényi rendezését is.

Fotó: Bakó Zoltán

Ha lassan is, de kezdenek rendeződni a dolgok. Ám hihetetlenül nagy a szövetkezési formáktól való ódzkodás. Megvan a múlt rendszerből maradt idegenkedés mindenfajta szövetkezettel szemben, de mindkét képviselő kiemelte – ez a szövetkezés nem az a szövetkezés. Egy 10-15 hektáros birtok nem segít a boldogulásban – emelte ki Magyar Lóránt. Elég egy rossz év, s beüthet a krach. Jön a műtrágyás, vagy valamelyik másik beszállító, s elviszi – nem a termést, hanem azt a 15 hektárt.

A teremben jelen levők közül többen is felszólaltak. Szerintük azért nem pályáznak, mert: nem ismerik az államnyelvet, nem tudnak pályázatot írni, volt olyan is, aki azt mondta, nem fizették ki a nyertes pályázatát. Később kiderült, azt sem tudta, hogy nyertesnek volt-e minősítve. Az egyértelmű – ha Besztercén, amely nagyjából ugyanilyen adottságú megye, leadnak 400 pályázatot, nagyobb az esély, hogy abból legalább egy-két tucat nyertes legyen. De ha csak egyet, esetleg kettőt adnak le, mint nálunk, akkor alig van esély a sikerre. Magyar képviselő sarkosabban fogalmazott: egyetlen biztos nem nyerő pályázat van, a le nem adott pályázat.