
A turisztikai szakember szerint Görögországot cserélték fel Tusnádfürdőre idén. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Van olyan turisztikai egység, ahol tavalyhoz képest még nőtt is a forgalom idén, általánosságban azonban nem ez a jellemző a Hargita megyei üdülőtelepüléseken: lényegesen csökkent a vendégek száma, kevesebbet is költenek, és megváltoztak az igényeik.
2020. július 25., 20:222020. július 25., 20:22
A turisztikai egyesületek képviselői szerint az elmúlt év azonos időszakához képest legfeljebb 50, 60, esetleg 70 százalékos az idegenforgalom a Hargita megyei üdülőtelepüléseken. „Félig-meddig” újraindult a turizmus, a gyógykezelések júniusi újraindításának az engedélyezése sokakat vonzott Tusnádfürdőre is, ennek ellenére viszont összehasonlíthatatlan idegenforgalmi szempontból az idei nyár a tavalyival – számolt be tapasztalatairól Molnár Ákos, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület vezetője.
A gyógykezelések általában hatnaposak, ezért a kisvárosba gyógyüdülés céljából érkezők által ott töltött vendégéjszakák száma nem változott, illetve jellemző még a hétvégi turizmus is, azt vették észre azonban, hogy
– magyarázta a turisztikai szakember, megjegyezve, hogy ennek köszönhetően például a kempingben, ahol kis házakban szállhatnak meg a vendégek, tudomása szerint idén nagyobb a vendégek száma, mint más években.
A gyógykezeléseket végző egységekben a forgalom mintegy 60–70 százalékos, összevetve az előző évek adataival. „Nagyobb bajok ott vannak, ahol medence és spa van, mert ezeket a beltéri medencéket még nem lehet megnyitni. Nem nyithatott ki még a városi wellnessközpont sem, és ami mindenkinek nagy nehézséget okoz az, hogy a vendéglőknek csak a teraszai nyithattak ki, illetve a vendégeket csak szobaszervíz-rendszerben lehet kiszolgálni” – sorolta a problémákat Molnár Ákos. Kérdésünkre viszont arról is beszámolt,
Azt nem tudná megmondani, hogy mekkora az ilyen turisták részaránya, de ő is hallotta vendégektől, hogy Görögországot cserélték fel Tusnádfürdőre idén.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása miatt Parajdon nem úgy alakult az idegenforgalom, ahogyan remélték a vendéglátóhelyek működtetői. Moldován László, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, érződik, hogy
A sóbánya megnyitása óta nőtt az idegenforgalom a településen, és a kötött idejű gyógykezelések miatt a gyógyüdülésre érkezők ott-tartózkodásának az ideje sem csökkent, azonban a csak kikapcsolódás céljából érkezők körében idén jellemzővé vált az, hogy csak egy napra látogatnak az üdülőtelepülésre, egy részük nem is száll meg ott, hanem hazautazik a nap végén. Kiesést okoz a turisztikai egységek számára az is, hogy
– folytatta a turisztikai egyesület vezetője.
Szegényes szezon. Kevesebben jönnek és kevesebbet is költenek a turisták idén. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Parajdon jelenleg mintegy 50–60 százalékos az idegenforgalom az előző évekhez mérve, a turizmusból élők abban reménykednek, hogy hamarosan megszűnik a veszélyhelyzet, és augusztusban, szeptemberben nőni fog az idegenforgalom. Moldován László tudomása szerint a közeli Szovátán valamivel jobb a helyzet – részben a Medve-tó miatt is. Parajdon a wellnessközpont sem nyithatott ki, de a településen élők bíznak benne, hogy a hatóságok hamarosan feloldják ezt az állapotot és a központ megnyitása további látogatókat vonz majd az üdülőtelepülésre.
Moldován László tapasztalata szerint a rövid látogatások mellett másban is változtak a turisták igényei. Jó hír – mondta –, hogy egyre többen használják a sóvidéki túraútvonalakat, idén a turisták döntő többsége meglátogatta a Só-szorost, aktívan nyaralnak, szívesen vannak a természetben.
Örvendetes ugyanakkor – folytatta –, hogy elkészült Via Transilvanica túraútvonal sóvidéki szakasza, és azt is elkezdték használni már a gyalogos és kerékpáros túrázók. A Via Transilvanica turisztikai útvonal egyébként egész Romániát átszeli, köztük Hargita és Maros megyét is. Hargita megyei nyomvonala a Mária-utat követi, és a hónap végéig a teljes megyei szakasza elkészül és átadásra kerül. A túraútvonal Maros és Hargita megyei szakasza érinti Segesvárt, Szászkézdet, Szovátát, Parajdot, Korondot és Székelyudvarhelyt is.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!