
Például egy sportbalesetet követően, sebészeti beavatkozás esetén a több ezer lejt is elérhetik a kórházi ellátás költségei. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A munka- vagy közlekedési balesetben, sportolás vagy tettlegességig fajult bántalmazás során szerzett sérülések ellátását a vétkesnek kell kifizetnie – akkor is, ha ő a baleset elszenvedője –, és az összeget a kórházaknak kell behajtaniuk. A vonatkozó szabályozások azonban pontatlanok, az orvosi költségek behajtása pedig sokszor meglehetősen nehéz.
Visszás helyzeteket eredményez, hogy a kórházaknak kötelességük behajtani a balesetben megsérült személyek ellátási költségeit. A vonatkozó rendelkezések pontosságáról, értelmezhetőségéről sok mindent elmond, hogy a bíróságon hasonló ügyekben ellentmondásos ítéletek születnek. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint pontosítani kellene a törvényt.
A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórháznak jelenleg 277 ilyen ügye van, ezek több év alatt gyűltek fel – tájékoztatott András-Nagy Róbert igazgató. Kifejtette, a bíróságon ellentmondásos döntések születnek, előfordul, hogy hasonló helyzetekben egyik beteget fizetésre kötelezik, a másikat pedig nem. Szerinte ezt csak úgy lehetne orvosolni, ha pontosítanák a törvényt.
A hazai egészségügyi rendszerben minden beteget azonnal ellátnak, ám ha a betegség, sérülés elkerülhető lett volna, utólag a költségeket behajtják – erősítette meg lapunk megkeresésére Duda Tihamér. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója kifejtette, a munkabalesetben, közlekedési balesetben, sportolás vagy például tettlegességig fajult bántalmazás során szerzett sérülések ellátását a vétkesnek kell kifizetnie. Hangsúlyozta,
„Ha két gépkocsi ütközik, vagy ketten összeverekednek, esetleg valaki öngyilkosságot kísérel meg, az elkövető vagy a vétkes állja a költségeket. Ha senki nem vállalja a felelősséget, a bíróság dönt. Ezzel együtt vannak határesetek, például a kerékpáros balesetek” – részletezte Duda Tihamér. Tavaly az év végi adatok szerint Hargita megyében összesen 536 ezer lej értékben nyújtottak ellátást a kórházak olyan esetekben, amelyek után elméletileg valakinek fizetnie kell.
Ha bírósági eljárás indul egy sérüléssel járó közúti baleset vagy bántalmazás ügyében, az ítélőszék általában lehetőséget ad a kórházaknak követeléseik érvényesítésére a sérült vagy sérültek kórházi kezelési költségeit illetően, és az eljárás végén megállapítják a vétkes által fizetendő összeg értékét.
„Ha ezt nem fizeti ki a jogászunk felszólítására, akkor törvényszéki végrehajtóhoz fordulunk.
Ez lehet hosszú vagy rövid folyamat, mert ha az illetőnek nincs jövedelme, akkor a javai árverésre kerülhetnek” – vázolta a peres eljárások során megállapított ellátási költségek behajtási módját Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház főigazgatója.
Kérdésünkre elmondta, évente mintegy 120 ezer beteget látnak el a kórházban, és ehhez képest arányaiban
Amennyiben mégis ilyen sérüléssel kerül valaki kórházba, akkor sem biztos, hogy utólag fizetnie kell, ugyanis a sürgősségi ellátás ingyenes. Ha viszont a sérült további kórházi ellátásra szorul, annak költségei a bennfekvés hosszától, a kivizsgálások, beavatkozások jellegétől függően a több ezer lejt is elérhetik. A sürgősségi részlegről klinikai kezelésre beutalt sérültek ellátása pedig rendszerint a költségesebb ellátások közé tartozik az esetek komplexitása miatt – magyarázta az igazgató.
„Általában minden ilyen sérült sürgősséggel kerül be a kórházba, és körülbelül 50–60 százalékuk kerül beutalásra valamelyik osztályra, miután ellátják őket a sürgősségen” – számolt be az arányokról az igazgató.
Az intézmény 2018-as nyilvántartásában 205 baleseti sérülés szerepel, de ezeknek csak 10–20 százaléka esetében volt szükség kórházi beutalásra. Az összesítés 138 testi sértés során szerzett sérülést is listáz, de ebben a kategóriában is csak 19 kórházi beutalás történt, a többi kisebb sérülés volt, amelyet a sürgősségi osztályon láttak el.
A vonatkozó törvény meglehetősen sarkalatos, hiszen még egy létráról történő leesés során szerzett sérülés kezelési költségét is az elszenvedő terhére rója, de a hasonló ügyek többsége verekedésekben, balesetekben elszenvedett sérülésekkel kapcsolatos – mondta el érdeklődésünkre a székelyudvarhelyi kórház jogásza. Hauszlinger István tapasztalata szerint a költségek behajtása rendkívül nehéz, az érintettek többsége nem nagyon akar fizetni. A testi sértések esetében gondot jelent számukra az is, hogy gyakran nem tudják, kinek számlázzák ki az orvosi költségeket, ugyanis vannak esetek, amikor az áldozat még a bántalmazás tényét is igyekszik elhallgatni, rendőrségi feljelentést sem tesz, és nem kapnak tőle információt az elkövető kilétéről. Előfordul az is, hogy ő maga sem tudja, ki bántalmazta, de vannak olyanok is, akik megmásítják a sérülés körülményeit.
– hozott egy példát a jogász. Ilyenkor a kórház marad a kárral, ha az ügyben nem indul hatósági eljárás, és az egészségbiztosító nem állja a kezelési költségeket. Azokban az ügyekben, amelyekben eljárás indul, könnyebb dolguk van, ugyanis a rendőrség közli az elkövető kilétét, és per esetén a bíróság kötelezi fizetésre a vétkest, peren kívüli megegyezés esetén pedig a kórház küld felszólítást a költségek törlesztésére, vagy végrehajtóhoz fordul.
Az összegek behajtása azonban évekbe is beletelhet, hiszen egy bírósági ügy meglehetősen hosszúra nyúlhat. Ezek az összegek nagyon változók, pár tíz lejtől a többhetes kórházi kezelés 10–12 ezer lejes költségéig terjednek – tudtuk meg Hauszlinger Istvántól. A témával kapcsolatban a csíkszeredai kórház igazgatóját is több alkalommal kerestük, de nem sikerült elérnünk.
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
4 hozzászólás