
Például egy sportbalesetet követően, sebészeti beavatkozás esetén a több ezer lejt is elérhetik a kórházi ellátás költségei. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A munka- vagy közlekedési balesetben, sportolás vagy tettlegességig fajult bántalmazás során szerzett sérülések ellátását a vétkesnek kell kifizetnie – akkor is, ha ő a baleset elszenvedője –, és az összeget a kórházaknak kell behajtaniuk. A vonatkozó szabályozások azonban pontatlanok, az orvosi költségek behajtása pedig sokszor meglehetősen nehéz.
Visszás helyzeteket eredményez, hogy a kórházaknak kötelességük behajtani a balesetben megsérült személyek ellátási költségeit. A vonatkozó rendelkezések pontosságáról, értelmezhetőségéről sok mindent elmond, hogy a bíróságon hasonló ügyekben ellentmondásos ítéletek születnek. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint pontosítani kellene a törvényt.
A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórháznak jelenleg 277 ilyen ügye van, ezek több év alatt gyűltek fel – tájékoztatott András-Nagy Róbert igazgató. Kifejtette, a bíróságon ellentmondásos döntések születnek, előfordul, hogy hasonló helyzetekben egyik beteget fizetésre kötelezik, a másikat pedig nem. Szerinte ezt csak úgy lehetne orvosolni, ha pontosítanák a törvényt.
A hazai egészségügyi rendszerben minden beteget azonnal ellátnak, ám ha a betegség, sérülés elkerülhető lett volna, utólag a költségeket behajtják – erősítette meg lapunk megkeresésére Duda Tihamér. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója kifejtette, a munkabalesetben, közlekedési balesetben, sportolás vagy például tettlegességig fajult bántalmazás során szerzett sérülések ellátását a vétkesnek kell kifizetnie. Hangsúlyozta,
„Ha két gépkocsi ütközik, vagy ketten összeverekednek, esetleg valaki öngyilkosságot kísérel meg, az elkövető vagy a vétkes állja a költségeket. Ha senki nem vállalja a felelősséget, a bíróság dönt. Ezzel együtt vannak határesetek, például a kerékpáros balesetek” – részletezte Duda Tihamér. Tavaly az év végi adatok szerint Hargita megyében összesen 536 ezer lej értékben nyújtottak ellátást a kórházak olyan esetekben, amelyek után elméletileg valakinek fizetnie kell.
Ha bírósági eljárás indul egy sérüléssel járó közúti baleset vagy bántalmazás ügyében, az ítélőszék általában lehetőséget ad a kórházaknak követeléseik érvényesítésére a sérült vagy sérültek kórházi kezelési költségeit illetően, és az eljárás végén megállapítják a vétkes által fizetendő összeg értékét.
„Ha ezt nem fizeti ki a jogászunk felszólítására, akkor törvényszéki végrehajtóhoz fordulunk.
Ez lehet hosszú vagy rövid folyamat, mert ha az illetőnek nincs jövedelme, akkor a javai árverésre kerülhetnek” – vázolta a peres eljárások során megállapított ellátási költségek behajtási módját Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház főigazgatója.
Kérdésünkre elmondta, évente mintegy 120 ezer beteget látnak el a kórházban, és ehhez képest arányaiban
Amennyiben mégis ilyen sérüléssel kerül valaki kórházba, akkor sem biztos, hogy utólag fizetnie kell, ugyanis a sürgősségi ellátás ingyenes. Ha viszont a sérült további kórházi ellátásra szorul, annak költségei a bennfekvés hosszától, a kivizsgálások, beavatkozások jellegétől függően a több ezer lejt is elérhetik. A sürgősségi részlegről klinikai kezelésre beutalt sérültek ellátása pedig rendszerint a költségesebb ellátások közé tartozik az esetek komplexitása miatt – magyarázta az igazgató.
„Általában minden ilyen sérült sürgősséggel kerül be a kórházba, és körülbelül 50–60 százalékuk kerül beutalásra valamelyik osztályra, miután ellátják őket a sürgősségen” – számolt be az arányokról az igazgató.
Az intézmény 2018-as nyilvántartásában 205 baleseti sérülés szerepel, de ezeknek csak 10–20 százaléka esetében volt szükség kórházi beutalásra. Az összesítés 138 testi sértés során szerzett sérülést is listáz, de ebben a kategóriában is csak 19 kórházi beutalás történt, a többi kisebb sérülés volt, amelyet a sürgősségi osztályon láttak el.
A vonatkozó törvény meglehetősen sarkalatos, hiszen még egy létráról történő leesés során szerzett sérülés kezelési költségét is az elszenvedő terhére rója, de a hasonló ügyek többsége verekedésekben, balesetekben elszenvedett sérülésekkel kapcsolatos – mondta el érdeklődésünkre a székelyudvarhelyi kórház jogásza. Hauszlinger István tapasztalata szerint a költségek behajtása rendkívül nehéz, az érintettek többsége nem nagyon akar fizetni. A testi sértések esetében gondot jelent számukra az is, hogy gyakran nem tudják, kinek számlázzák ki az orvosi költségeket, ugyanis vannak esetek, amikor az áldozat még a bántalmazás tényét is igyekszik elhallgatni, rendőrségi feljelentést sem tesz, és nem kapnak tőle információt az elkövető kilétéről. Előfordul az is, hogy ő maga sem tudja, ki bántalmazta, de vannak olyanok is, akik megmásítják a sérülés körülményeit.
– hozott egy példát a jogász. Ilyenkor a kórház marad a kárral, ha az ügyben nem indul hatósági eljárás, és az egészségbiztosító nem állja a kezelési költségeket. Azokban az ügyekben, amelyekben eljárás indul, könnyebb dolguk van, ugyanis a rendőrség közli az elkövető kilétét, és per esetén a bíróság kötelezi fizetésre a vétkest, peren kívüli megegyezés esetén pedig a kórház küld felszólítást a költségek törlesztésére, vagy végrehajtóhoz fordul.
Az összegek behajtása azonban évekbe is beletelhet, hiszen egy bírósági ügy meglehetősen hosszúra nyúlhat. Ezek az összegek nagyon változók, pár tíz lejtől a többhetes kórházi kezelés 10–12 ezer lejes költségéig terjednek – tudtuk meg Hauszlinger Istvántól. A témával kapcsolatban a csíkszeredai kórház igazgatóját is több alkalommal kerestük, de nem sikerült elérnünk.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
4 hozzászólás