
A marosvásárhelyi tanintézetek diákjainak több mint felét autóval viszik iskolába, óvodába reggelente – hangzott el a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely diákjainak több mint fele autóval jut el iskolába, a tanulók 39 százalékát pedig a környező településekről hozzák be reggelente a szülők. Óriási közlekedési torlódásokat okozva számos utcában, néha még a gyalog iskolába igyekvők biztonságát is veszélyeztetve ezáltal. A Marosszéki Közösségi Alapítvány a marosvásárhelyi városházával együttműködve készített egy mobilitási tanulmányt a diákok közlekedési szokásairól, amelyben konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmaztak.
2021. július 29., 19:552021. július 29., 19:55
2021. július 29., 20:012021. július 29., 20:01
Mobilitási tanulmányt készített a Marosszéki Közösségi Alapítvány a marosvásárhelyi városházával együttműködve, amelynek az volt a célja, hogy megismerjék a marosvásárhelyi diákok közlekedési szokásait, és így
A kérdőívet 27 iskolából 3659 személy (diák vagy szülő) töltötte ki, amely a város összes diákjának és óvodásainak 17 százalékát jelenti. A kérdőív eredményeiből leszűrt statisztikai információkat és megoldási javaslatokat csütörtök délelőtt mutatták be a sajtónak a Marosszéki Közösségi Alapítvány képviselői, Gál Sándor és Heim László.
Az összesített adatok azt mutatják, hogy a válaszadók 39 százaléka a szomszédos településekről érkezik Marosvásárhely iskoláiba, és a legtöbb diák főként a tömegközlekedést használná közlekedési eszközként. A valóság azonban az, hogy
Még két százalékuk sem közlekedik biciklivel, és 32,5 százalékuk megy gyalog iskolába. Viszont 47,5 százalékuk szüleik autójával vagy saját személygépkocsival érnek el iskolába, és 2,6 százalékuk taxival vagy közös autóval jut el a tanintézetekhez – derül ki a kérdőívből.
Arra a kérdésre azonban, hogy ha a gyereke iskolája része lenne az iskolabusz-hálózatnak, milyen gyakran használná a gyerek ezt a közlekedési módot, a válaszadók 58,5 százaléka azt válaszolta, hogy naponta igénybe venné a szolgáltatást.
Gál Sándor
Fotó: Haáz Vince
A környező településekről és a város lakónegyedeiből érkezők arányát bemutató összehasonlító táblázatból kiderül, legtöbben a Serafim Duicu Általános Iskolába járnak be a környező településekről, de sokan járnak más településről a Friedrich Schieller-iskolába, a Református Kollégiumba, a Gheorghe Șincai-iskolába, az Európa Általános Iskolába vagy a Bernády György-iskolába.
Továbbá sokan Marosszentgyörgyöt is bejelölték olyan településként, ahonnan szintén igénybe vennék az iskolabuszt, ha lenne.
Meglepő módon a válaszadók 92 százaléka egyetértett azzal, hogy az iskolák környékén Kiss and Ride zónákat – olyan speciális helyek, ahol a szülők kitehetik és felvehetik a gyerekeiket, de nem parkolhatnak hosszabb ideig – hozzon létre a polgármesteri hivatal – részletezte Gál Sándor.
Heim László
Fotó: Haáz Vince
Ugyancsak sokan egyetértettek az úgynevezett „iskolautcák” létrehozásával, amelynek célja a gyalogosok biztonságának növelése és az autók által okozott szennyezés csökkentése a gépkocsiforgalom ideiglenes (7.40 és 8.10 óra között) korlátozásával azokban az utcákban, ahol tanintézmények találhatók. A válaszadók közül 2136-an teljes mértékben egyetértenek a hasonló jellegű utcák bevezetésével, nyilván ott, ahol lehetséges, mert például a Művészeti Iskolánál ezt nem valószínű, hogy meg lehetne valósítani – részletezte Gál Sándor. Továbbá ha az infrastruktúra lehetővé tenné, a szülők 41 százaléka a tömegközlekedést venné igénybe, 19 százalékuk a biciklis közlekedést, 23 százalékuk gyalog menne, és csak 14 százalékuk vinné autóval gyerekét.
A statisztikából az is kiderül, hogy a Sepsiszentgyörgyön működő Lábbusz program marosvásárhelyi bevezetését a szülők 34 százaléka igényelné, 34 százalékuk nemmel válaszolt erre, és 32 százalékuk nem tudott erre felelni. Az említett Lábbusz program felnőtt önkéntesek segítségével valósulna meg, amelynek célja az elemi osztályos diákok gyalogos közlekedése az iskolába.
A felmérés eredményei alapján a Marosszéki Közösségi Alapítvány képviselői
amelyek jelentősen javítanák a metropoliszövezet utazási feltételeit.
Az egyik a speciálisan kialakított buszsávok a négy forgalmi sávval rendelkező utakon,
a másik a városi tömegközlekedési vonalak meghosszabbítása a metropoliszövezetben lévő településekig
– vonták le a következtetést az alapítvány képviselői.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás