
A marosvásárhelyi tanintézetek diákjainak több mint felét autóval viszik iskolába, óvodába reggelente – hangzott el a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely diákjainak több mint fele autóval jut el iskolába, a tanulók 39 százalékát pedig a környező településekről hozzák be reggelente a szülők. Óriási közlekedési torlódásokat okozva számos utcában, néha még a gyalog iskolába igyekvők biztonságát is veszélyeztetve ezáltal. A Marosszéki Közösségi Alapítvány a marosvásárhelyi városházával együttműködve készített egy mobilitási tanulmányt a diákok közlekedési szokásairól, amelyben konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmaztak.
2021. július 29., 19:552021. július 29., 19:55
2021. július 29., 20:012021. július 29., 20:01
Mobilitási tanulmányt készített a Marosszéki Közösségi Alapítvány a marosvásárhelyi városházával együttműködve, amelynek az volt a célja, hogy megismerjék a marosvásárhelyi diákok közlekedési szokásait, és így
A kérdőívet 27 iskolából 3659 személy (diák vagy szülő) töltötte ki, amely a város összes diákjának és óvodásainak 17 százalékát jelenti. A kérdőív eredményeiből leszűrt statisztikai információkat és megoldási javaslatokat csütörtök délelőtt mutatták be a sajtónak a Marosszéki Közösségi Alapítvány képviselői, Gál Sándor és Heim László.
Az összesített adatok azt mutatják, hogy a válaszadók 39 százaléka a szomszédos településekről érkezik Marosvásárhely iskoláiba, és a legtöbb diák főként a tömegközlekedést használná közlekedési eszközként. A valóság azonban az, hogy
Még két százalékuk sem közlekedik biciklivel, és 32,5 százalékuk megy gyalog iskolába. Viszont 47,5 százalékuk szüleik autójával vagy saját személygépkocsival érnek el iskolába, és 2,6 százalékuk taxival vagy közös autóval jut el a tanintézetekhez – derül ki a kérdőívből.
Arra a kérdésre azonban, hogy ha a gyereke iskolája része lenne az iskolabusz-hálózatnak, milyen gyakran használná a gyerek ezt a közlekedési módot, a válaszadók 58,5 százaléka azt válaszolta, hogy naponta igénybe venné a szolgáltatást.
Gál Sándor
Fotó: Haáz Vince
A környező településekről és a város lakónegyedeiből érkezők arányát bemutató összehasonlító táblázatból kiderül, legtöbben a Serafim Duicu Általános Iskolába járnak be a környező településekről, de sokan járnak más településről a Friedrich Schieller-iskolába, a Református Kollégiumba, a Gheorghe Șincai-iskolába, az Európa Általános Iskolába vagy a Bernády György-iskolába.
Továbbá sokan Marosszentgyörgyöt is bejelölték olyan településként, ahonnan szintén igénybe vennék az iskolabuszt, ha lenne.
Meglepő módon a válaszadók 92 százaléka egyetértett azzal, hogy az iskolák környékén Kiss and Ride zónákat – olyan speciális helyek, ahol a szülők kitehetik és felvehetik a gyerekeiket, de nem parkolhatnak hosszabb ideig – hozzon létre a polgármesteri hivatal – részletezte Gál Sándor.
Heim László
Fotó: Haáz Vince
Ugyancsak sokan egyetértettek az úgynevezett „iskolautcák” létrehozásával, amelynek célja a gyalogosok biztonságának növelése és az autók által okozott szennyezés csökkentése a gépkocsiforgalom ideiglenes (7.40 és 8.10 óra között) korlátozásával azokban az utcákban, ahol tanintézmények találhatók. A válaszadók közül 2136-an teljes mértékben egyetértenek a hasonló jellegű utcák bevezetésével, nyilván ott, ahol lehetséges, mert például a Művészeti Iskolánál ezt nem valószínű, hogy meg lehetne valósítani – részletezte Gál Sándor. Továbbá ha az infrastruktúra lehetővé tenné, a szülők 41 százaléka a tömegközlekedést venné igénybe, 19 százalékuk a biciklis közlekedést, 23 százalékuk gyalog menne, és csak 14 százalékuk vinné autóval gyerekét.
A statisztikából az is kiderül, hogy a Sepsiszentgyörgyön működő Lábbusz program marosvásárhelyi bevezetését a szülők 34 százaléka igényelné, 34 százalékuk nemmel válaszolt erre, és 32 százalékuk nem tudott erre felelni. Az említett Lábbusz program felnőtt önkéntesek segítségével valósulna meg, amelynek célja az elemi osztályos diákok gyalogos közlekedése az iskolába.
A felmérés eredményei alapján a Marosszéki Közösségi Alapítvány képviselői
amelyek jelentősen javítanák a metropoliszövezet utazási feltételeit.
Az egyik a speciálisan kialakított buszsávok a négy forgalmi sávval rendelkező utakon,
a másik a városi tömegközlekedési vonalak meghosszabbítása a metropoliszövezetben lévő településekig
– vonták le a következtetést az alapítvány képviselői.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
1 hozzászólás