
A marosvásárhelyi tanintézetek diákjainak több mint felét autóval viszik iskolába, óvodába reggelente – hangzott el a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely diákjainak több mint fele autóval jut el iskolába, a tanulók 39 százalékát pedig a környező településekről hozzák be reggelente a szülők. Óriási közlekedési torlódásokat okozva számos utcában, néha még a gyalog iskolába igyekvők biztonságát is veszélyeztetve ezáltal. A Marosszéki Közösségi Alapítvány a marosvásárhelyi városházával együttműködve készített egy mobilitási tanulmányt a diákok közlekedési szokásairól, amelyben konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmaztak.
2021. július 29., 19:552021. július 29., 19:55
2021. július 29., 20:012021. július 29., 20:01
Mobilitási tanulmányt készített a Marosszéki Közösségi Alapítvány a marosvásárhelyi városházával együttműködve, amelynek az volt a célja, hogy megismerjék a marosvásárhelyi diákok közlekedési szokásait, és így
A kérdőívet 27 iskolából 3659 személy (diák vagy szülő) töltötte ki, amely a város összes diákjának és óvodásainak 17 százalékát jelenti. A kérdőív eredményeiből leszűrt statisztikai információkat és megoldási javaslatokat csütörtök délelőtt mutatták be a sajtónak a Marosszéki Közösségi Alapítvány képviselői, Gál Sándor és Heim László.
Az összesített adatok azt mutatják, hogy a válaszadók 39 százaléka a szomszédos településekről érkezik Marosvásárhely iskoláiba, és a legtöbb diák főként a tömegközlekedést használná közlekedési eszközként. A valóság azonban az, hogy
Még két százalékuk sem közlekedik biciklivel, és 32,5 százalékuk megy gyalog iskolába. Viszont 47,5 százalékuk szüleik autójával vagy saját személygépkocsival érnek el iskolába, és 2,6 százalékuk taxival vagy közös autóval jut el a tanintézetekhez – derül ki a kérdőívből.
Arra a kérdésre azonban, hogy ha a gyereke iskolája része lenne az iskolabusz-hálózatnak, milyen gyakran használná a gyerek ezt a közlekedési módot, a válaszadók 58,5 százaléka azt válaszolta, hogy naponta igénybe venné a szolgáltatást.
Gál Sándor
Fotó: Haáz Vince
A környező településekről és a város lakónegyedeiből érkezők arányát bemutató összehasonlító táblázatból kiderül, legtöbben a Serafim Duicu Általános Iskolába járnak be a környező településekről, de sokan járnak más településről a Friedrich Schieller-iskolába, a Református Kollégiumba, a Gheorghe Șincai-iskolába, az Európa Általános Iskolába vagy a Bernády György-iskolába.
Továbbá sokan Marosszentgyörgyöt is bejelölték olyan településként, ahonnan szintén igénybe vennék az iskolabuszt, ha lenne.
Meglepő módon a válaszadók 92 százaléka egyetértett azzal, hogy az iskolák környékén Kiss and Ride zónákat – olyan speciális helyek, ahol a szülők kitehetik és felvehetik a gyerekeiket, de nem parkolhatnak hosszabb ideig – hozzon létre a polgármesteri hivatal – részletezte Gál Sándor.
Heim László
Fotó: Haáz Vince
Ugyancsak sokan egyetértettek az úgynevezett „iskolautcák” létrehozásával, amelynek célja a gyalogosok biztonságának növelése és az autók által okozott szennyezés csökkentése a gépkocsiforgalom ideiglenes (7.40 és 8.10 óra között) korlátozásával azokban az utcákban, ahol tanintézmények találhatók. A válaszadók közül 2136-an teljes mértékben egyetértenek a hasonló jellegű utcák bevezetésével, nyilván ott, ahol lehetséges, mert például a Művészeti Iskolánál ezt nem valószínű, hogy meg lehetne valósítani – részletezte Gál Sándor. Továbbá ha az infrastruktúra lehetővé tenné, a szülők 41 százaléka a tömegközlekedést venné igénybe, 19 százalékuk a biciklis közlekedést, 23 százalékuk gyalog menne, és csak 14 százalékuk vinné autóval gyerekét.
A statisztikából az is kiderül, hogy a Sepsiszentgyörgyön működő Lábbusz program marosvásárhelyi bevezetését a szülők 34 százaléka igényelné, 34 százalékuk nemmel válaszolt erre, és 32 százalékuk nem tudott erre felelni. Az említett Lábbusz program felnőtt önkéntesek segítségével valósulna meg, amelynek célja az elemi osztályos diákok gyalogos közlekedése az iskolába.
A felmérés eredményei alapján a Marosszéki Közösségi Alapítvány képviselői
amelyek jelentősen javítanák a metropoliszövezet utazási feltételeit.
Az egyik a speciálisan kialakított buszsávok a négy forgalmi sávval rendelkező utakon,
a másik a városi tömegközlekedési vonalak meghosszabbítása a metropoliszövezetben lévő településekig
– vonták le a következtetést az alapítvány képviselői.
Jelenleg 98 millió lejes azonnali finanszírozást igénylő hiány van az egészségügyi rendszerben, ezt átmenetileg az egészségügyi minisztérium más programjaiból történő átcsoportosításokkal fedezik – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt javasolja miniszterelnöknek a csütörtöki cotroceni-i kormányalakítási konzultációkon.
Tizennyolc riasztást kaptak a Hargita megyei hivatásos mentők szeptember 14–15-én. A beavatkozások során a SMURD egységei 14 embernek nyújtottak orvosi segítséget, két embert pedig kritikus helyzetből mentettek ki.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyilvános vitákat kezdeményez a képviselőház védelmi bizottságával közösen a román nemzeti zászló napjáról szóló törvénytervezetről.
Hargita és Kovászna megyében is a gyalogosok biztonságára összpontosítanak a közlekedési rendőrök a szeptember 16–22. között zajló Roadpol Safety Days európai kampány keretében.
Két, alkohol befolyása alatt vezető gépkocsivezető ellen is eljárást indítottak a Hargita megyei rendőrök kedden.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre várja a Cotroceni-palotába csütörtökön a parlamenti pártok és frakciók képviselőit, hogy a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről tárgyaljanak – közölte az elnöki hivatal.
Elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást, amely megduplázza a medvepopuláció megelőzési célú kilövési kvótáját. A jogszabály értelmében évente 859 medve kilövésére nyílhat lehetőség, tudományos populációfelmérés alapján.
Enyhén gyengült szerdán a lej az euróhoz képest, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben erősödött. Az arany grammonkénti ára is emelkedett.
Többéves előkészítő munka után mutatták be Hargita megyében a Myrmidone (Narancslepke) kezdeményezést. Az új minősítési rendszer a helyi termelőkre, a térségi gasztronómiára és a fenntartható turizmusra épít.
1 hozzászólás