
A Vigadó épülete több éve kihasználatlanul áll, állaga egyre romlik
Fotó: Gábos Albin
Pályázati úton szeretné megszerezni a csíkszeredai Vigadó felújításához szükséges – az építőipari árak emelkedése miatt egyre nagyobb – összeg legalább egy részét a helyi önkormányzat. Ehhez az épület műemlékké nyilvánítását várják, amely viszont két éve késik.
2019. január 15., 12:022019. január 15., 12:02
2019. január 15., 12:032019. január 15., 12:03
A mostanra igen megviselt állapotúvá vált, évek óta bezárt szecessziós saroképület felújításának támogatására legutóbb tavaly kínálkozott lehetőség, akkor a helyi és a megyei önkormányzat együttműködésben vállalkozói inkubátorház létrehozására szeretett volna pályázni.
Noha a költségek ötven százalékát biztosító pályázati támogatás igényléséhez szükséges együttműködési szerződést is megkötötték, és az épületet felajánlották erre a célra, a tervről le kellett mondani. Az épület egy részét ugyanis egy cég bérli az önkormányzattól, a szigorú pályázati előírások szerint pedig kizáró jelleggel bírt, ha az ingatlant használják.
Fotó: Gábos Albin
Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármester szerint nem maradt más lehetőség, mint megvárni a Vigadó műemléképületté nyilvánítását, és a besorolás után a műemléképületek felújítására kiírt támogatásokért pályázni. ,,Így műemlék jellegű az épület, de nem szerepel a hivatalos műemléklistán, és elég nehéz pályázati támogatást szerezni” – magyarázta.
A műemlékké nyilvánítás folyamatát több mint két éve indította el a helyi önkormányzat, de az 1904-ben átadott épület ügyében eddig még nem született döntés. Mint az illetékes Hargita megyei igazgatóságtól megtudtuk, a dokumentációhoz a szakminisztérium kiegészítéseket kért – azt akarták megtudni, hogy az épület adóját kifizették-e. Az igazgatóság hiába válaszolt többször is, hogy
ezt nem értették meg, a folyamat elakadt, ezért az ügyet a polgármesteri hivatalnak kell kimozdítania a holtpontról – értékelt Mihály Zita műemlékvédelmi szakfelügyelő.
Fotó: Gábos Albin
Füleki úgy vélte, a felújítási költségek egy részét mindenképp szeretnék pályázati forrásból biztosítani, annál is inkább, hogy ezek a költségek folyamatosan emelkednek. Míg a 2012-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmány az 1240 négyzetméteres felületű épület helyreállítási költségeit több mint 1,5 millió euróra becsülte, az építőiparban is tapasztalt áremelkedések ezt jelentősen növelték az utóbbi években. Az alpolgármester ugyanakkor azzal számol, hogy a legutóbbi, az építőipart külön is érintő béremelések tovább növelik a felújítás várható költségét, amely most már
Ezért a megvalósíthatósági tanulmány teljes aktualizálására is szükség lesz bármilyen felújítási elképzeléshez – erősítette meg. Az elmúlt években csak állagmegőrző munkálatokat végeztek az épületen, rögzítették az omlásveszélyes vakolatot és pótolták az ereszcsatornát.
Kimaradt lehetőség
2014-ben lehetőség nyílt arra, hogy a csíkszeredai önkormányzat a Norvég Alaphoz pályázzon az ingatlan felújításához szükséges támogatásért. A terv szerint a Csíki Magánjavak költségén készült Vigadót zeneházzá alakították volna át, amely a Csíki Kamarazenekar székhelye lett volna, és a saroképületben hangversenytermet alakítottak volna ki. A pályázatot be is nyújtotta a város, de nem kaptak támogatást, mert a keret túl szűk volt ahhoz, hogy a jelentős költségű, az akkor több mint 6 millió lejbe kerülő munkálatot is belefoglalják.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!