
A Vigadó épülete több éve kihasználatlanul áll, állaga egyre romlik
Fotó: Gábos Albin
Pályázati úton szeretné megszerezni a csíkszeredai Vigadó felújításához szükséges – az építőipari árak emelkedése miatt egyre nagyobb – összeg legalább egy részét a helyi önkormányzat. Ehhez az épület műemlékké nyilvánítását várják, amely viszont két éve késik.
2019. január 15., 12:022019. január 15., 12:02
2019. január 15., 12:032019. január 15., 12:03
A mostanra igen megviselt állapotúvá vált, évek óta bezárt szecessziós saroképület felújításának támogatására legutóbb tavaly kínálkozott lehetőség, akkor a helyi és a megyei önkormányzat együttműködésben vállalkozói inkubátorház létrehozására szeretett volna pályázni.
Noha a költségek ötven százalékát biztosító pályázati támogatás igényléséhez szükséges együttműködési szerződést is megkötötték, és az épületet felajánlották erre a célra, a tervről le kellett mondani. Az épület egy részét ugyanis egy cég bérli az önkormányzattól, a szigorú pályázati előírások szerint pedig kizáró jelleggel bírt, ha az ingatlant használják.
Fotó: Gábos Albin
Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármester szerint nem maradt más lehetőség, mint megvárni a Vigadó műemléképületté nyilvánítását, és a besorolás után a műemléképületek felújítására kiírt támogatásokért pályázni. ,,Így műemlék jellegű az épület, de nem szerepel a hivatalos műemléklistán, és elég nehéz pályázati támogatást szerezni” – magyarázta.
A műemlékké nyilvánítás folyamatát több mint két éve indította el a helyi önkormányzat, de az 1904-ben átadott épület ügyében eddig még nem született döntés. Mint az illetékes Hargita megyei igazgatóságtól megtudtuk, a dokumentációhoz a szakminisztérium kiegészítéseket kért – azt akarták megtudni, hogy az épület adóját kifizették-e. Az igazgatóság hiába válaszolt többször is, hogy
ezt nem értették meg, a folyamat elakadt, ezért az ügyet a polgármesteri hivatalnak kell kimozdítania a holtpontról – értékelt Mihály Zita műemlékvédelmi szakfelügyelő.
Fotó: Gábos Albin
Füleki úgy vélte, a felújítási költségek egy részét mindenképp szeretnék pályázati forrásból biztosítani, annál is inkább, hogy ezek a költségek folyamatosan emelkednek. Míg a 2012-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmány az 1240 négyzetméteres felületű épület helyreállítási költségeit több mint 1,5 millió euróra becsülte, az építőiparban is tapasztalt áremelkedések ezt jelentősen növelték az utóbbi években. Az alpolgármester ugyanakkor azzal számol, hogy a legutóbbi, az építőipart külön is érintő béremelések tovább növelik a felújítás várható költségét, amely most már
Ezért a megvalósíthatósági tanulmány teljes aktualizálására is szükség lesz bármilyen felújítási elképzeléshez – erősítette meg. Az elmúlt években csak állagmegőrző munkálatokat végeztek az épületen, rögzítették az omlásveszélyes vakolatot és pótolták az ereszcsatornát.
Kimaradt lehetőség
2014-ben lehetőség nyílt arra, hogy a csíkszeredai önkormányzat a Norvég Alaphoz pályázzon az ingatlan felújításához szükséges támogatásért. A terv szerint a Csíki Magánjavak költségén készült Vigadót zeneházzá alakították volna át, amely a Csíki Kamarazenekar székhelye lett volna, és a saroképületben hangversenytermet alakítottak volna ki. A pályázatot be is nyújtotta a város, de nem kaptak támogatást, mert a keret túl szűk volt ahhoz, hogy a jelentős költségű, az akkor több mint 6 millió lejbe kerülő munkálatot is belefoglalják.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!