Kerekes László, kinevezett segédpüspök volt az oroszhegyi Nagyboldogasszony-búcsú szónoka

Ismerős a félig tréfás, félig komoly szokásgyakorlat, mely szerint aki idegenből érkezik a templombúcsú napján, a szentmise előtt beteheti az esernyőjét arra a portára, ahol elfogyasztaná az ünnepi ebédet, így jó szívvel ültetik majd a templomi áldás után asztalhoz? Nos, szombaton, Oroszhegyen kevés kapu lett volna nyitva, hiszen az egyházközség apraja-nagyja ünneplőt öltött, és összesereglett a Nagyboldogasszony-plébániatemplom előtti szabadtéri misézőhely köré. Az ernyőre viszont szükség volt a helyszínen, mert a templomtérnyi sátortető sem tudta befogadni a búcsúsokat, miközben szemerkélt az augusztusi égi áldás.

Opra István, az ünneplő egyházközség vezetője, akinek előző szolgálati helye Szentkatolna volt, a köszöntések rendjén visszaemlékezett: még tavaly, mint „háromszéki jó szomszédot” hívta meg dr. Kerekes Lászlót, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb Egyházközség plébánosát a 2020. évi Nagyboldogasszony-napi oroszhegyi búcsúra. Azóta sok víz lefolyt a Bosnyák- és Balé-patakokon, Kerekes Lászlót pedig 2020. május 26-án Ferenc pápa kinevezte gyulafehérvári segédpüspökké.

A plébános emlékeztette a helybélieket, hogy Isten különleges jóságából a főegyházmegye mindkét főpásztora vendégük lehetett felszentelése előtt: dr. Kovács Gergely érsek karácsonykor, Kerekes László pedig ezen a jeles napon. Biztatás is ez a Jóistentől: noha az egyházközség nem éri el a kétezres lélekszámot, története során 33 papot, szerzetest és licenciátust adott a főegyházmegyének. Vasárnap, a helyi születésű Bálint Emil felcsíki főesperesnek, a csíkszeredai Szent Ágoston Egyházközség plébánosának a szülőfaluban tartandó ezüstmiséjén leplezik majd le a templomban az oroszhegyi papok emléktábláját. Opra István lelkipásztor felhívta a gyermekek figyelmét, arra is, hogy az emléktáblán lesz hely mindazoknak, akik a jövőben vállalják majd a papi hivatás. 

Az ünnep szónoka a legnagyobb Mária-ünnepen kiemelte: a mennybe testestül-lelkestül felvett Szűzanya példája a mi életünkre is hatással van. Továbbgondolásra szánt kérdése pedig, hogy a mindennapokban odafigyelünk-e az odafent-valókra?

Szentbeszédében kifejtette: „az Isten Paradicsomába felvitt Máriának” az élettörténete egységes egészet alkot. Az isteni meghívást vállaló első igenjétől, Jézus földi éltében vállalt szerepén át egészen a Golgotáig, majd mint Istenanyának az égbe történő felemeltetéséig. Ha ráfigyelve járjuk életutunkat, a Krisztus-követés útját járjuk.

A Szűzanya élete évezredeken átívelően bizonyítja: van értelme a hitelesen megélt keresztény életnek. Ha követjük Fiát, ott leszünk vele a mennyei dicsőségben – hangzott el a szentbeszédben.

Ezen a búcsús szentmisén a járványhelyzet miatt nem vállalhatott szolgálatot a helyi Mihály Deák-kórus. A közösség lelki atyjának szavaival: nehéz lenne a másfél méteres távolságot és a szólamot is tartani, viszont az oroszhegyiek szépen énekelnek. Talán csak Csíksomlyón hallani annyi régi, megejtően szép Mária-éneket, mint az oroszhegyi búcsún. Messzire hangzik a Szűzanya helyi dicsérete, mint a családokat eme főünnepre összehívó harangszó.