Kellemetlen tüneteket okoz a nálunk alig ismert pók csípése

„Úgy kezdődött, mint egy szúnyogcsípés”, de később olyan tüneteket produkált, amilyeneket még életében nem tapasztalt – kezdett bele történetébe a Brassóban élő Gábor Andrea. Málnát szedett a kertben, amikor csípést érzett a lábszárán. Kezdetben nem is törődött vele, de másnapra

bokáig megdagadt a lába és egy nagyobb pénzérményi területen apró hólyagok képződtek a csípés körül, bőre pedig égett és fájt.

„Bementem a sürgősségi osztályra és rögtön a fertőzőre küldtek, ott mondták, hogy pókcsípés, amire addig nem is gondoltam” – folytatta az esetet. Időközben be is lázasodott, tüneteire antibiotikumot és allergia elleni készítményt írt fel az orvos.

A csípés helyén égési sérüléshez hasonló seb képződött és csak mintegy két hét alatt múlt el, de a heg még mindig látható a lábán.

A tünetek alapján elképzelhető, hogy az új mérgespók csípte meg interjúalanyunkat – tudtuk meg Biró Ibolyától, a székelyudvarhelyi kórház bőrgyógyászati osztályvezető főorvosától. Találkoztak már hasonló esetekkel, de tapasztalatai szerint nem túl gyakori az előfordulásuk, számuk a felmelegedés óta nőtt meg. Főként a Székelyudvarhelyen átutazó kirándulók jelentkeztek az új mérgespók-fajta csípésének tünetével a városi kórházban.

A tünetek súlyossága egyéni reakcióktól is függ, de általános, hogy az ízeltlábú mérge helyi bőrgyulladást okoz, ami ödéma kialakulásához vezet.

A vizenyősség következménye, hogy elzáródnak a bőrt tápláló erek, aminek bőrelhalás a következménye. Ez tulajdonképpen helyi védekezési reakció a szervezet részéről, láz csak akkor alakul ki, ha a pók mérge bekerül a véráramba. Ilyenkor a gyulladás érinti az egész szervezetet – magyarázta a főorvos. Hozzáfűzte azt is, hogy

a láz nem tartozik a csípés jellegzetes tünetei közé, és ritkán fordul elő, de ha megtörténik, orvoshoz kell fordulni.

Ha enyhék a tünetek, patikában kapható allergia elleni gyógyszerrel kezelheti magát a páciens reggel és este, ha pedig nincs gyomorproblémája, naponta egy aszpirint is bevehet, de jegelni kell a csípés helyét és lehetőleg keveset szabad mozogni.

Az Erdélyben is megjelent új mérgespók-fajta

a sárga dajkapók, ami rokona a nálunk is őshonos mérges dajkapóknak

– közölte érdeklődésünkre Urák István pókszakértő, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári környezettudományi tanszékének vezetője. Az újfajta romániai megjelenését hivatalosan még nem dokumentálták a rovartanászok, de ő az elmúlt időszakban több bejelentést és fotót is kapott az új pókról és néhány befogott példányt is őriz. Legutóbb a Kolozsvár melletti Györgyfalváról hívták fel egy csípés miatt, az ízeltlábúról készült fotók alapján beigazolódott, hogy sárga dajkapók volt.

Ez a mediterrán térségben őshonos fajta, elképzelhető, hogy áruszállítással terjedt el az élőhelyétől északabbra található országokban

– dokumentálták már a megjelenését Németországban, Ausztriában és Magyarországon is. Hazai rokonával ellentétben – amely a vizes réteken, lápos területeken fordul elő leggyakrabban – a sárga dajkapók kifejezetten az ember lakta területeket kedveli.

– magyarázta az egyetemi docens. A sárga dajkapóknak enyhébb a mérge az itt őshonos rokonáénál, ám csípése gyakrabban előfordulhat éppen azért, mert az urbánus környezetet kedveli – Urák István szerint „inkább ez az ízeltlábú okoz problémákat az emberre veszélyes pókfajták közül”.

A szakértő azt tanácsolta, hogy a leghatékonyabban az egyéb rovarok ellen is eredményes szúnyoghálóval lehet védekezni a sárga dajkapók ellen.