
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nyugalomra és a szélsőséges nézetek elutasítására intette a ditróiakat a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
2020. február 03., 12:302020. február 03., 12:30
2020. február 03., 14:282020. február 03., 14:28
Kelemen Hunor emlékeztetett rá: a szövetség már szerdán állást foglalt a ditrói kérdésben, amikor a gyűlölet minden formáját elutasította. Kijelentette:
„Azt üzenem a ditróiaknak, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne hagyják magukat manipulálni, és utasítsák el a szélsőségesség minden formáját” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy súlyosan téved, aki a ditrói eset kapcsán arra a következtetésre jut, hogy a magyarok szélsőségesek, az RMDSZ szélsőséges. „Sem a programunkban, sem a nyilatkozatainkban nem fognak erre példát találni. (...) Lehet, hogy itt egy telhetetlenebb, durvább vállalkozó áll az egyik oldalon, és sértett emberek a másik oldalon, de ami történt nem jellemző a közösségre, az RMDSZ-re pedig a legkevésbé.
– fogalmazott Kelemen Hunor.
Romániában egyébként továbbra is az érdeklődés középpontjában áll a ditrói vendégmunkások ügye. A történtekre a vezető politikusok, közéleti személyiségek, és a román állam intézményei is reagáltak.
Rareș Bogdan, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke vasárnap úgy vélte, hogy a ditrói ügy kényes helyzetbe sodorja Romániát Európában. Úgy vélte:
Hasonló szellemben vélekedett Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke. Szerinte a ditrói esetnek mélyebb gyökerei vannak, amelyek az intoleranciához, a kirekesztéshez, a xenofóbiához és a rasszizmushoz vezetnek. Az akadémia elnöke megemlítette: a magyar állam restriktív és diszkriminatív politikát folytat az idegenekkel szemben, „falakat és kerítéseket” épített az ország határára, és a székelyföldieket a magyarországi televíziókon keresztül éri el ennek a hatása. Kijelentette: Románia teljesen másként tekint a bevándorlás kérdésére,
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szombaton hivatalból indított rasszizmus miatt eljárást a pékség vezetői ellen, akik a falugyűlésnek küldött levelükben közölték, hogy kivonják a két Srí Lanka-i péket a kenyérkészítés folyamatából, és segédmunkásként alkalmazzák őket.
Vasárnap a pékség illetékesei közleményben tudatták: tekintettel arra, hogy a falu közgyűlése elutasította a bocsánatkérésüket és a kompromisszumos javaslatukat, nem változtatnak a két ázsiai pék munkabeosztásán. Azt is közölték, hogy mindent megtesznek a konfliktus lecsillapításáért, a konfliktus kirobbanása óta ugyanis visszaestek az eladásaik.
A Hargita megyei rendőrkapitányság vasárnap közölte, hogy gyűlöletkeltés miatt indított kivizsgálást Ditróban. Hétfőn a Munkaügyi hatóság indított ellenőrzést a ditrói pékségnél. Azokat a panaszokat vizsgálja ki, amelyeket a szombati falugyűlésen a pékség korábbi alkalmazottai fogalmaztak meg.

Ellenőrzést tart a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség annál a gyergyóditrói pékségnél, ahol két Srí Lanka-i alkalmazott is dolgozik.

A Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó intézmények valamelyikénél alkalmazná Alin Tişe megyei tanácselnök azt a két Srí Lanka-i munkást, akik a gyergyóditrói pékségben dolgoznak – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

Violeta Alexandru munkaügyi miniszter „meglepődéssel” értesült a gyergyóditrói közösség magatartásáról a két Srí Lanka-i munkavállalóval szemben, és információkat kért velük kapcsolatban a területi munkaügyi felügyelőségtől.

Gyűlöletkeltés, illetve diszkrimináció miatt indít bűnvádi eljárást a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság, miután szerdán több száz ditrói lakos gyűlt össze a község központjában, hogy a helyi pékség két Srí Lanka-i vendégmunkása ellen tiltakozzon.

Zsúfolásig telt a gyergyóditrói művelődési ház a két Srí Lanka-i pékmester „sorsa” ügyében szervezett lakossági fórumon szombat délelőtt. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy a napokban lakossági petíciót intéznek a helyi pékséghez, amelyben tisztázzák, mi a község elvárása.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
3 hozzászólás