
Főként a patakok, folyók mentén található agrárterületeken keletkeztek károk az áradások miatt Hargita megyében
Fotó: Haáz Vince
Még nem tudni, pontosan mekkora károk keletkeztek a Hargita megyei mezőgazdaságban az elmúlt hetek áradásai következtében – a felmérések jelenleg is zajlanak –, de az már ismert, hogy tizenkét Hargita megyei településről jelentettek károkat.
2020. június 28., 10:362020. június 28., 10:36
2020. június 28., 13:492020. június 28., 13:49
Leginkább a takarmánykészítést akadályozták vagy lehetetlenítették el az elmúlt hetek folyamatos esőzései Hargita megyében, és terméskárok is főként a patakok, folyók mentén található kaszálókon keletkeztek az áradások következtében – tudtuk meg Török Jenőtől. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, tizenkét kárjelentést kaptak, többségében udvarhelyszéki településekről. Oklándról, Homoródszentmártonból, Etédről, Szentábrahámról, Kányádból, Galambfalváról, Bögözből, Székelyudvarhelyről, Csíkszentmártonból, Gyergyótölgyesről és Gyergyóhollóról jelentettek terméskieséseket, némelyik településen már zajlanak a kárfelmérések, máshol a jövő hét folyamán történik ez meg.
Az esős időszak kezdetén nem okozott gondokat a csapadék a mezőgazdaságban, ugyanis azok csendes esők voltak, később azonban a gyorsan lezúduló zivatarok során előfordult, hogy két óra alatt majdnem egy hónapnyi mennyiséget mértek a meteorológiai állomásokon. Júniusban a csapadék sokévi átlagmennyisége 95,6 liter négyzetméterenként, ezt ebben az esztendőben már a hónap vége előtt egy héttel meghaladta az havi mennyiség: csíkszéken 114, Udvarhelyszéken 148,2, Gyergyószéken pedig 145,5 literes mennyiséget mértek. Volt azonban olyan nap is, amikor két óra alatt eset négyzetméterenként 80 liternyi eső.
A mezőgazdasági áradáskárok tekintetében ezen a vidéken nem katasztrofális a helyzet, ráadásul – mutatott rá Török Jenő – a szüntelen esők is épphogy csak pótolták a korábbi száraz időszakban kialakult súlyos csapadékhiányt a talajban. Ez viszont kifejezetten jó hír, ugyanis a talaj mélyebb rétegeiben már nagy volt a vízhiány az elhúzódó tavaszi szárazság miatt. Az utóbbi hetekben a gondot inkább az jelentette, hogy a hónap első felében minden három napból kettő esős volt, majd azt követően kilenc napig esett, nemigen lehetett szénát csinálni, növényápolási munkákat végezni, vagy ha mégis sikerült, a permetszert lemosták az esők.
– vélekedett az igazgatóság vezetője.
Fotó: Pinti Attila
A károsult gazdák egyelőre nem tudnak állami kártérítést igényelni, ugyanis ilyen jellegű programot még nem hagyott jóvá a kormány. A korábban kiírt programban nem fogadják az áradáskárok megtérítésére vonatkozó kéréseket, hiszen azt kifejezetten az aszálykárokra hozta létre a kabinet.
Székelykeresztúr térségében olyan gazda is van, akinek nyolc hektáron veszett oda a lucernája, ugyanis az esők miatt nem tudta lekaszálni. A takarmánykészítési nehézségeket leszámítva azonban komoly károkat nem okoztak a termőföldeken az esők, de a növényápolási munkákkal ott is megkéstek a gazdák – tudtuk meg Varga Nagy László székelykeresztúri agrármérnöktől, aki mintegy száz hektáron gazdálkodik. Ő több pityókaföldet is látott a környéken, amelyeket „csúful tönkretettek a bogarak”, ő is csak úgy tudta lepermetezni a földjét, hogy „a traktornak az első differenciálját is be kellett kapcsolják”. A várható termést illetően leginkább a kukoricával vannak gondok, ami gyengén fejlődött a szárazság idején. Varga Nagy László reméli, az átlagos mennyiséghez képest legalább 80 százalékos lesz az idei kukoricatermése. Az őszi gabonában van gyenge szalmás gabona bőven, a tritikálé esetében viszont rekordmennyiségű, hektáronként minimum 8 ezer kilós termést vár idén.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
szóljon hozzá!