
Főként a patakok, folyók mentén található agrárterületeken keletkeztek károk az áradások miatt Hargita megyében
Fotó: Haáz Vince
Még nem tudni, pontosan mekkora károk keletkeztek a Hargita megyei mezőgazdaságban az elmúlt hetek áradásai következtében – a felmérések jelenleg is zajlanak –, de az már ismert, hogy tizenkét Hargita megyei településről jelentettek károkat.
2020. június 28., 10:362020. június 28., 10:36
2020. június 28., 13:492020. június 28., 13:49
Leginkább a takarmánykészítést akadályozták vagy lehetetlenítették el az elmúlt hetek folyamatos esőzései Hargita megyében, és terméskárok is főként a patakok, folyók mentén található kaszálókon keletkeztek az áradások következtében – tudtuk meg Török Jenőtől. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, tizenkét kárjelentést kaptak, többségében udvarhelyszéki településekről. Oklándról, Homoródszentmártonból, Etédről, Szentábrahámról, Kányádból, Galambfalváról, Bögözből, Székelyudvarhelyről, Csíkszentmártonból, Gyergyótölgyesről és Gyergyóhollóról jelentettek terméskieséseket, némelyik településen már zajlanak a kárfelmérések, máshol a jövő hét folyamán történik ez meg.
Az esős időszak kezdetén nem okozott gondokat a csapadék a mezőgazdaságban, ugyanis azok csendes esők voltak, később azonban a gyorsan lezúduló zivatarok során előfordult, hogy két óra alatt majdnem egy hónapnyi mennyiséget mértek a meteorológiai állomásokon. Júniusban a csapadék sokévi átlagmennyisége 95,6 liter négyzetméterenként, ezt ebben az esztendőben már a hónap vége előtt egy héttel meghaladta az havi mennyiség: csíkszéken 114, Udvarhelyszéken 148,2, Gyergyószéken pedig 145,5 literes mennyiséget mértek. Volt azonban olyan nap is, amikor két óra alatt eset négyzetméterenként 80 liternyi eső.
A mezőgazdasági áradáskárok tekintetében ezen a vidéken nem katasztrofális a helyzet, ráadásul – mutatott rá Török Jenő – a szüntelen esők is épphogy csak pótolták a korábbi száraz időszakban kialakult súlyos csapadékhiányt a talajban. Ez viszont kifejezetten jó hír, ugyanis a talaj mélyebb rétegeiben már nagy volt a vízhiány az elhúzódó tavaszi szárazság miatt. Az utóbbi hetekben a gondot inkább az jelentette, hogy a hónap első felében minden három napból kettő esős volt, majd azt követően kilenc napig esett, nemigen lehetett szénát csinálni, növényápolási munkákat végezni, vagy ha mégis sikerült, a permetszert lemosták az esők.
– vélekedett az igazgatóság vezetője.
Fotó: Pinti Attila
A károsult gazdák egyelőre nem tudnak állami kártérítést igényelni, ugyanis ilyen jellegű programot még nem hagyott jóvá a kormány. A korábban kiírt programban nem fogadják az áradáskárok megtérítésére vonatkozó kéréseket, hiszen azt kifejezetten az aszálykárokra hozta létre a kabinet.
Székelykeresztúr térségében olyan gazda is van, akinek nyolc hektáron veszett oda a lucernája, ugyanis az esők miatt nem tudta lekaszálni. A takarmánykészítési nehézségeket leszámítva azonban komoly károkat nem okoztak a termőföldeken az esők, de a növényápolási munkákkal ott is megkéstek a gazdák – tudtuk meg Varga Nagy László székelykeresztúri agrármérnöktől, aki mintegy száz hektáron gazdálkodik. Ő több pityókaföldet is látott a környéken, amelyeket „csúful tönkretettek a bogarak”, ő is csak úgy tudta lepermetezni a földjét, hogy „a traktornak az első differenciálját is be kellett kapcsolják”. A várható termést illetően leginkább a kukoricával vannak gondok, ami gyengén fejlődött a szárazság idején. Varga Nagy László reméli, az átlagos mennyiséghez képest legalább 80 százalékos lesz az idei kukoricatermése. Az őszi gabonában van gyenge szalmás gabona bőven, a tritikálé esetében viszont rekordmennyiségű, hektáronként minimum 8 ezer kilós termést vár idén.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
szóljon hozzá!