Kastélyőrséget vállaltak a diákok

Megszólaltatták többek közt az egyik leszármazottat, Nagy Kemény Gézát, illetve olyan idős marosvécsi embereket, akik még emlékeztek az egykori tulajdonosra, báró Kemény Jánosra is.

A Kemény-kastély őrei Facebook-oldalukon igyekeznek minél több nyelven is elérhetővé tenni a kastélyról a tudnivalókat. Ahogy Reichenberger Iringó tanár lapunknak elmondta, angolul, törökül, spanyolul, franciául, románul is tájékoztatják az olvasókat az érdekességekről, például arról, hogy Marosvécsről az első írásos említés 1228-ból maradt fenn. Vagy a kastély elődjének, a várnak a történetéről írnak, majd a most is álló épület múltját ismertetik, a kert sajátosságait, a kastélyparkban található kőasztalt, amelyet Kós Károly tervezett. Augusta Patton, Kemény János görög-skót felesége önéletrajzából közölnek rendszeresen részleteket, illetve olyan adatokat, amelyeket eddig kevésbé ismert a közvélemény.

Az interjúk mellett könyvekből, levéltári iratokból, naplókból informálódnak a tanulók, akik rendszeresen ellátogatnak Marosvécsre, a kastélyba, illetve szoros kapcsolatot tartanak az ottaniakkal. Ennek jegyében szerveztek egy iskolai látogatást is, amikor a helyi kisdiákokkal találkoztak, medvevadászatot tartottak, a művészetek világával ismerkedtek, Kemény K.Ö.veket festettek, legyezőket készítettek, meséltek. Ugyancsak a kastélyra hívta fel a figyelmet az a villámcsődület is, amelyet szintén a helyszínen szerveztek meg, ahogy a kiállítást is az utóbbi évtizedekben előkerült érmékből. Farsangra fánkot készítettek „férfiaknak, fehérnépeknek Bornemissza s Kemény módra”.

Csütörtök délután öt órától a marosvécsi református egyház szervezésében Pánczél Szilamér történész, a Maros megyei múzeum munkatársa tart előadást a falu múltjáról, visszatekintve egészen a rómaiak korába, amely érdekesnek ígérkezik nem csupán a helybeliek számára, de a kastélyt örökbefogadó régeni diákoknak is.