Kastélyőrséget vállaltak a diákok

Vetélkedő a kastély történetéről

Fotó: Facebook/Kemény-kastély őrei

A marosvécsi Kemény-kastéllyal neveztek be az Örökségünk őrei projektbe a szászrégeni Lucian Blaga Szakközépiskola 9–11. osztályos tanulói. A tizenhárom diákból és két tanárból álló csapat nagy lelkesedéssel vetette bele magát a várkastély megismertetésébe.

Antal Erika

2018. február 19., 17:232018. február 19., 17:23

2018. február 19., 17:242018. február 19., 17:24

A Maros jobb oldalán, a dombtetőn álló kastély nem ismeretlen a régeni diákok számára, sokan közülük ugyanis a nyári vakációban önkénteskednek, idegenvezetést vállalnak, magyar, román és angol nyelven kalauzolják az odaérkezőket. Ez azt jelenti, hogy ők is ismerkednek a kastély szellemével, múltjával, hiszen fel kell készülniük a túravezetésre, ugyanakkor gyakorlatban is kipróbálják magukat, a kommunikációs készségüket, illetve azt, hogy az összegyűjtött tudást miként tudják továbbadni, érdekesen, színesen elmondani, miért is fontos meglátogatni a Kemény-várkastélyt.

Vannak sokan ellenben, akik nem jártak ott soha, nem is ismerik a kastély történetét, ezért is fontos az a feladat, amit a Kemény-kastély őrei, kihasználva a lehetőséget, most felvállaltak. A múlt ismertetésének egyik jellegzetes formáját választották:

interjúkat készítenek olyan személyekkel, akiknek valamilyen kapcsolatuk van vagy volt a kastéllyal, annak tulajdonosaival, egykori lakóival.

Megszólaltatták többek közt az egyik leszármazottat, Nagy Kemény Gézát, illetve olyan idős marosvécsi embereket, akik még emlékeztek az egykori tulajdonosra, báró Kemény Jánosra is.

A Kemény-kastély őrei Facebook-oldalukon igyekeznek minél több nyelven is elérhetővé tenni a kastélyról a tudnivalókat. Ahogy Reichenberger Iringó tanár lapunknak elmondta, angolul, törökül, spanyolul, franciául, románul is tájékoztatják az olvasókat az érdekességekről, például arról, hogy Marosvécsről az első írásos említés 1228-ból maradt fenn. Vagy a kastély elődjének, a várnak a történetéről írnak, majd a most is álló épület múltját ismertetik, a kert sajátosságait, a kastélyparkban található kőasztalt, amelyet Kós Károly tervezett. Augusta Patton, Kemény János görög-skót felesége önéletrajzából közölnek rendszeresen részleteket, illetve olyan adatokat, amelyeket eddig kevésbé ismert a közvélemény.

Az interjúk mellett könyvekből, levéltári iratokból, naplókból informálódnak a tanulók, akik rendszeresen ellátogatnak Marosvécsre, a kastélyba, illetve szoros kapcsolatot tartanak az ottaniakkal. Ennek jegyében szerveztek egy iskolai látogatást is, amikor a helyi kisdiákokkal találkoztak, medvevadászatot tartottak, a művészetek világával ismerkedtek, Kemény K.Ö.veket festettek, legyezőket készítettek, meséltek. Ugyancsak a kastélyra hívta fel a figyelmet az a villámcsődület is, amelyet szintén a helyszínen szerveztek meg, ahogy a kiállítást is az utóbbi évtizedekben előkerült érmékből. Farsangra fánkot készítettek „férfiaknak, fehérnépeknek Bornemissza s Kemény módra”.

Csütörtök délután öt órától a marosvécsi református egyház szervezésében Pánczél Szilamér történész, a Maros megyei múzeum munkatársa tart előadást a falu múltjáról, visszatekintve egészen a rómaiak korába, amely érdekesnek ígérkezik nem csupán a helybeliek számára, de a kastélyt örökbefogadó régeni diákoknak is.