
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke: sok olyan tervem van, amelyek kivitelezéséhez még időre van szükségem
Fotó: Gábor Lajos
Tizenhat évig volt Szováta polgármestere, negyedik éve Maros Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferencről kijelenthetjük, hogy Maros megye egyik legismertebb és legnagyobb tapasztalattal rendelkező önkormányzati vezetője. Fürdővárosi megvalósításait, majd Maros megye vezetőjeként elért eredményeit sokan ismerik, de hogy mi szeretett volna lenni gyerekkorában, mit gondol saját magáról és a világról, az kevés nyilvánosságot kapott. Mit jelent számára a karácsony, hogyan ünnepel családjával? Most ezekről kérdeztük.
2019. december 20., 10:212019. december 20., 10:21
– Advent negyedik vasárnapja közeledik, azt érezni mindenhol, hogy az emberek rohangálnak, mindenhonnan az jön velünk szembe, hogy itt az év vége és a vele járó felfordulás. Hogyan emlékszik vissza gyerekkora karácsonyára?
– Emlékeimben az él mai napig a legerősebben, ahogy édesanyámnak segítettünk megsütni a különféle süteményeket az ünnepre. Ahogy a friss kalács illata elárasztotta az egész lakást, az feledhetetlen. Mégis a dagasztótál aljából összekapart tésztán, „vakarékon” és a megmaradt tésztakrémen kaptunk össze a nővéremmel. Disznóvágás, torokpecsenye, cikakáposzta, gömböc és véres-májas. A karácsonyi időszak kötelező hozzávalói. Az idősek elengedhetetlen történetei. A zsúfolásig tömött templom az istentisztelet alatt, majd az ezt követő karácsonyi vacsora. Ezek mind meghitt családi pillanatok voltak.
– Családapaként ez változott? Esetleg politikusként már más hangulatban készül a karácsonyra?
– Most is hasonló hangulat megteremtésére törekszünk családunkban. Persze az idők változnak, a világ rohanásával pedig a karácsonyról alkotott képe is észrevétlenül változik az embernek. A disznóvágás pl. már nem feltétlenül kötelező elem a karácsonyi időszakban, viszont sosem utazunk el karácsonykor, hanem együtt készülünk az ünnepre, közösen sütünk, főzünk. Én minden alkalommal elmegyek az istentiszteletre, azonban a családunk nagyobbik része katolikus, így az sem ritka, hogy a karácsonyi szentmisére is elkísérem őket. A családunkban ez hagyomány.
Politikusként az év végéhez közeledve magam is sokszor megállok és kiértékelem az esztendőt.
Hittel várom a karácsonyt és bizakodással az új esztendőt. Olyan ünnepet szeretnék, amely kizökkent bennünket a mindennapokból, olyan találkozásokat, amelyek az egymás melletti kitartást erősítik. Kívánom, hogy idén karácsonykor mindenki megtalálja, amit keres, amit év közben szem elől veszített.
– Ön ízig-vérig sóvidéki… Mennyire meghatározóak életében a szülőváros és a gyerekkor helyszínei?
– Gyermekkorom legkedvesebb emlékei Szovátához, illetve Atyhához köthetők. Előbbi a szülővárosom, utóbbi viszont azért kedves számomra, mert édesanyám innen származik. Nagyszerű helyen születtem és nevelkedtem. Gyerekkoromban nem volt olyan nap, hogy ne rúgtuk volna a bőrt, vagy ne jártuk volna a természetet. Nyáron nagyokat fürödtünk a Medve-tóban, és amikor elutaztunk Atyhára nagymamámhoz és a nagybátyám családjához, még a szénacsinálás vagy a szilvaszedés is örömöt okozott. Az ottani élmények nagyban befolyásolták azt, hogy természetjáró, hegyet ismerő ember lettem.
– Minden gyerek elképzeli, hogy majd felnőttként milyen hivatást szeretne gyakorolni. Mit álmodott meg annak idején magának?
– Kisgyermekként azt szerettem volna, hogy repülős tiszt legyen belőlem, mert akkoriban más módon elérhetetlennek tűnt számomra a repülés. Később kezdett foglalkoztatni az elektronika, különböző szakkörökre jártam, azt hittem, elektronikai szakember leszek. Érdekelt a televízió és a rádió világa is. Azokban az időkben kevesebb pályaválasztási lehetőség volt, mint napjainkban, és más volt a mentalitás is. Ma a felnőttek állandó rohanásban élnek, azt mondogatjuk, hogy nincs időnk semmire. A gyerek pedig haragszik, ha nem azt a sílécet, biciklit, sportcipőt vesszük meg neki, amelyiket ő az interneten kinézte magának. A mi gyermekkorunkban örvendtünk, ha volt egy síléc, amit a lábunkra tudtunk „bogozni”, egy jól csúszó szánkó és le tudtunk ereszkedni a közeli domboldalon. Ezzel szemben napjaink legnagyobb kihívása, hogy kellő időt tudunk-e tölteni azokkal az emberekkel, akik fontosak, és azokkal a dolgokkal, amelyek értékesek.
– Melyek azok az eddig elért eredmények, amelyekre büszke?
– A polgármesteri időszakomra emlékezve örömmel tölt el, hogy turisztikailag sikerült fellendítenünk Szovátát. Büszke vagyok arra, hogy létrehoztuk a Maros Közbirtokosságot, ez sok munkával járt.
A megyei tanács épülete Marosvásárhelyen: a megye számos infrastrukturális beruházása indult innen
Fotó: Gábor Lajos
A megyei tanácselnöki mandátumom ideje alatt még nagyobb és összetettebb kihívásokkal szembesültem. De sikerült újra elindítanunk a marosvásárhelyi repülőteret, befejeztük a Transilvania Motor Ring motorsportpályát, amiben már elég sokan kételkedtek. S talán nem túlzok, ha azt mondom, kiemelten sok olyan aszfaltozott útszakaszt adtunk át, amelyek korábban csak szekérrel voltak járhatók. Átfogó korszerűsítési munkálatokba kezdtünk a megyei kórháznál. Ezt is meg kell említenem, bár itt annyi a teendő, hogy csak az ott dolgozók és a betegek egy kisebb része tapasztalhatja ennek jelentőségét. Ugyanakkor
A fejlesztéseknek ugyanis nincs nemzetiségi hovatartozásuk.
– Van még terve, ami nem valósult meg, de szeretné elérni?
– Az ember addig él, amíg vannak célkitűzései és vannak tervei. A soron következő közvetlen választásokon szeretnék újra megyei tanácselnöki mandátumot nyerni. Meglehetősen sok olyan tervem van a Maros megyei emberek számára, amelyek kivitelezéséhez még időre van szükségem. Maros megyének komoly potenciálja van a turizmus és a gazdaság területén is, így
Ez részben új infrastrukturális beruházások révén lehetséges, részben pedig az utak, a repülőtér, a kórházak és intézmények fejlesztésével valósítható meg. Itt még sok a tennivaló. Idősebb koromra viszont, ha az élet is úgy hozza, szeretnék egy saját vendégfogadó egységet. Amolyan kisebbet, ami tükrözi mindazt, amit a vendégszeretetről gondolok, s ahol a kiszolgálás is olyan, amilyennek megálmodom. Az üzlet ebben másodlagos szempont. Az igazi öröm az volna, ha elbeszélgethetnék a vendégekkel, s távozáskor azt látnám az arcukon, hogy nemcsak elégedetten, de élményekkel gazdagodva lépnek ki az ajtón.
(X)
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.