
Korábbi években nagy ünnep volt Gyergyószárhegyen a káposztavágás. Archív
A Híres Szárhegyi Káposztavásár és Fesztivált nem tarthatják meg idén a szokásos ünnepi formájában, de a jó káposztára továbbra is van igény. A vásárt októberben egyénileg szervezik mag a gazdák, ki-ki a saját udvarán.
2020. szeptember 21., 11:232020. szeptember 21., 11:23
Azt tartja a hagyomány, hogy a szárhegyi káposztát akkor kell levágni, amikor háromszor megütötte a hóharmat. A néphagyománnyal pedig ott találkozik a tudomány, hogy a káposzta érését, erjedését, elindulását segíti a fagy, mert a benne levő cukrok átalakulnak ennek hatására. Mivel az időjárás alkulásától is függ, nincs pontos dátuma a káposztavágásnak, de azért bizonyos, hogy Gyergyóba október elején megérkeznek a mínuszok, így október 7. után már esedékes hogy kapható lesz a szárhegyi káposzta – mondta Lukács Géza gazda, a Káposztatermelők Egyesületének vezetője.
A szárhegyi káposztavágásnak már több mint tíz éve kulturális ünnepi jelleget ad a Híres Szárhegyi Káposztavásár és Fesztivál, amit idén a koronavírus-járvány miatt nem tarthatnak meg. Hiányozni fog a közösségnek, hogy az egyre népszerűbbé vált eseményre messzi földről is érkeztek vendégek, más években már az ezres létszámot is elérte a látogatottsága. Ez volt Gyergyószárhegy nagy ünnepe. A jelen körülmények között nem is engedélyeznék a hatóságok ilyen rendezvény megtartását, de ha mégis, akkor is óriási felelősséget kellene vállaljanak a szervezők.
A szárhegyi gazdák udvaraira költöztetik a vásárt, azaz minden termelő a maga portáján várja majd a vásárlókat, Lukács Géza számításai szerint október 7. és 15. között. Szándékosan nem egy napra időzítették a vásárt, hogy elkerüljék a tumultust, és Lukácsék például azt is vállalják, hogy kora reggeltől késő estig kiszolgálják majd a hozzájuk vásárolni érkezőket, hogy ne gyűljenek fel a várakozók. A gazda megjegyzi:
A káposztaföldön, vagyis a cárinában az alacsonyabban fekvő parcellákon a tavaszi nagy esőzések elmosták a kiültetett palánták egy részét, pótolni kellett, és ami megmaradt, az is megsínylette, a magasabb területen viszont jó közepes termés lesz. Nem panaszkodhatnak a pityóka mennyiségére, minőségére sem, és az egyéb termények is szépek lettek – ott, ahol öntözni tudtak a gazdák. Ma már csak ott jövedelmező a mezőgazdaság, ahol megoldott az öntözés. „Az nem megoldás, hogy tekergetjük a fejünket az ég felé, lessük a meteorológiai előrejelzéseket, várjuk az esőt. Aki jövedelmező földművelést szeretne, annak öntöznie kell – szögezi le Lukács, aki szerint a minőségi káposztának és más terménynek ára is van, és ezt meg kell értenie a vásárlónak.
– mondta Lukács Géza. Ugyanakkor arra kéri az embereket, „ne verjék a fogukhoz a káposztalapit” és ne azt nézzék, hogy tíz banival olcsóbb az áruházakban, hanem most, ebben a nehéz helyzetben mutassuk meg, hogy össze tudunk tartani, helyi terméket vásárolunk, helybéli gazdától, hiszen akkor a pénz itt marad, és ha a gazdának jövedelme van, az is vásárolhat szintén helyi vállalkozótól, így segítve egymást a felemelkedésben. Ez a folyamat közvetve az egész térséget, mindannyiunkat segíti túlélni a jelenlegi nehéz helyzetet.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!