Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:39

Megszakadt az éllovas Craiova veretlensége, újabb sikert aratott az FC Argeș

21:21

Három autó ütközött Marosvásárhelyen, egy utas az egyik járműbe szorult

21:12

Bordélyvilág Udvarhelyen

20:07

Dübörögtek a veterán traktorok és saját építésű gépek a 13. Csernátoni Burrogtatón

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Háromezer lej: ez a minimum, amiből egy személy viszonylag ki tud jönni

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón

Szigorítás: a kezdő sofőrök ne vezethessenek nagyon erős autókat

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Merre tart a vidéki tömegközlekedés?

Az EU betiltja az orosz cseppfolyósított földgáz importját

Juhtenyésztésről, tönkölybúza-termesztésről értekeztek

Fotó: Baricz Tamás Imola

A Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi központja és a Karcagi Kutatóközpont első alkalommal szervezett Vidéken, egészségesen, itthon címmel egész napos rendezvényt. A Szent Benedek Tanulmányi Központban a juhtenyésztés, talajművelés, növénynemesítés és tönkölybúza-termesztés világába kalauzolták az érdeklődőket. A két központ a gazdák gyakorlati képzéséért további együttműködést is tervez.

Baricz-Tamás Imola

2018. március 05., 11:432018. március 05., 11:43

A Csiky-kerti központban szombaton négy előadáson vehettek részt az állattenyésztésben, növénytermesztésben érdekelt gazdák.

A célunk az, hogy azt az űrt, amit a kommunizmus miatt elszenvedtek a gazdák, pótolni tudjuk. Gyakorlati képzésekkel szeretnénk támogatást nyújtani

– mondta Kémenes László, a Caritas Vidékfejlesztés munkatársa. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének két munkatársa, a gyergyói származású Czimbalmos Róbert és Czimbalmos Ágnes tartott előadást Növénynemesítés, nemesített fajták bemutatása címmel, illetve új talajművelési eljárásokat is ismertettek.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Az előadás révén

a jelenlévők tájékozódhattak a juhtenyésztés és a juhágazat fejlesztési lehetőségeiről is.

Monori István betegség miatt nem lehetett jelen, előadását kollégája, Czimbalmos Róbert tartotta meg. Az állattartás szükségességéről, a fajtaválasztás fontosságáról, takarmányozási lehetőségekről beszélt az előadó. Ismertette a szaporításra vonatkozó tapasztalataikat, illetve a betegségekre, az állatok egészségére vonatkozó tájékoztatót is tartott.

A Karcagi Kutatóintézet segítségét is felajánlotta a gazdáknak, mint mondta, akár csoportosan is szívesen fogadják az itteni juhtartókat, hogy gyakorlati dolgokat is bemutathassanak.

A kutatók értekezésén nemcsak gyergyószentmiklósi, hanem Gyergyószék számos településéről voltak résztvevők, akik tanácsokat is kértek a magyarországi előadóktól.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Tönkölybúza történet

„Amit hallani fogtok, az az én történetem” – szögezte le a gyergyószentmiklósi Czimbalmos Tivadar A tönkölybúza, az önfenntartásunk záloga címmel tartott előadásának kezdetén.

Az előadó tíz évvel ezelőtt kezdett el tönkölyt termeszteni, és azóta már szinte minden gyergyószéki településen van követője.

„Meggyőződésem, hogy ez a világ, ami most van, meg fog dőlni, ennek a világnak vége lesz. Amikor én tíz évvel ezelőtt ezt elmondtam, akkor furcsán néztek, de azóta minden egyes perc engem igazolt” – mondta el arról, hogy miért fogott hozzá a termesztéséhez.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Mi itt, Gyergyószéken mit tehetünk, mit csináljunk, hogyan éljünk tovább? – kérdésekre válaszként született meg az az elhatározása, hogy tönkölybúzát termeszt.

Hét hektáron arat azóta is. Bemutatta a jelenlévőknek a tiszta, magas tápértékű tönkölybúzát, melynek minden egyes részét hasznosítani lehet. Czimbalmos Tivadar

búzát, párnába való toklászt, teljes kiőrlésű lisztet, darát, korpát, ocsút is hozott, melyeket körbeadott a résztvevőknek, miközben ismertette e gabonafajta termesztését, felhasználását. Majd egy-egy szelet tönkölykenyérrel kínálta a jelenlévőket, kiemelve a táplálék minőségének fontosságát.

Fotó: Baricz Tamás Imola

Nem mindegy, hogy mit eszünk

Követői is vannak a gyergyószentmiklósi termesztőnek, nemcsak a szomszédos településeken, a térségben is többen foglalkoznak tönkölybúzával. Czimbalmos arra biztatja a közösségeket, hogy ne sajnálják a pénzt, fektessenek be hántolásra, őrlésre alkalmas gépekre. Ő sajátjait úgy tervezte meg, hogy akár kézzel, de ha kell, akkor lábbal is meg lehet hajtani. Minden térségnek a szükséges felszerelések meg kellene legyenek, mert minden jel arra utal, hogy a túlélésünk szempontjából nagyon fontos lehet” – fogalmazott.

Bara István biokertész is egyik követője Czimbalmosnak, ő is megosztotta tapasztalatát, többek között a tönköly őrléséről beszélt részletesen, bemutatva a kézzel hajtható köves malmot, melyet otthonában rendszeresen használ, hisz a család számára tönkölylisztből készül a kenyér. A körkörös mozgás szakrális jelentőségére is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, egyáltalán nem mindegy, hogy mit viszünk be táplálékként a szervezetünkbe, hogy egészségesek maradjunk.