Jogászszemmel a kényszerszabadságról és a 75 százalékos bérről

Ott ahol egy vagy két alkalmazott van, érdekes lesz, hogyan járnak el a munkaadók, hiszen nem kiszámítható az alkalmazottak 75 százaléka. Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin

Ott ahol egy vagy két alkalmazott van, érdekes lesz, hogyan járnak el a munkaadók, hiszen nem kiszámítható az alkalmazottak 75 százaléka. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Milyen feltételekkel kaphatja meg bére 75 százalékát a kényszerpihenőre küldött alkalmazott? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ Lukácsi Katalin jogász.

Székelyhon

2020. március 24., 12:572020. március 24., 12:57

Megjelent és azonnal hatályba lépett a 2020. évi 30-as számú sürgősségi kormányrendelet, amely a SARS-CoV-2 koronavírus-járvánnyal összefüggésben szociális védelmet kíván nyújtani.

Az alábbiakban megvizsgálunk néhány, sokakat érintő intézkedést.

1. A munkáltató tevékenységének ideiglenes megszakításával vagy csökkentésével kapcsolatosan:

Ha a munkaadó a koronavírus okozta járvány hatására kénytelen ideiglenesen megszakítani a tevékenységét,

az alkalmazottaknak járó, az adott munkakörre megállapított alapfizetés 75 százalékát kitevő juttatást állja a munkanélküliségi biztosítási költségvetés (bugetul asigurărilor pentru șomaj).

A konkrét juttatás összege viszont nem haladhatja meg a bruttó átlagfizetés 75 százalékát, amely a 2020. évi 6. számú állami társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvény rendelkezése szerint 5429 lej.

Ez a juttatás adóköteles és a pénzügyi törvénykönyv értelmében fizetni kell az utána számított kötelező járulékokat (a munkabiztosítási járulék – contribuţie asiguratorie pentru muncă – kivételével), amelyeket a munkaadó fizet a juttatásból.

A kifizetés a megyei/bukaresti munkaerő-elosztó ügynökségekhez (agenţii pentru ocuparea forţei de muncă judeţene), elektronikusan eljuttatott kérés alapján történik, a szükséges okiratok jegyzésétől számított 30 napon belül.

Ezen rendelkezés akkor alkalmazható, ha:

  • a munkáltató teljesen vagy részlegesen megszakítja a tevékenységét a sürgősségi helyzet fennállása alatt hozott hatósági döntések miatt és rendelkezik a Gazdasági, Energiaügyi és Üzleti Környezet Minisztériuma (Ministerul Economiei, Energiei şi Mediului de Afaceri) által kiállított szükségállapoti tanúsítvánnyal (certificat de situații de urgență);

  • vagy a munkaadó csökkenti a tevékenységét a koronavírus okozta járvány hatásainak következtében és nincs pénzforrása arra, hogy kifizesse az összes alkalmazott bérét. Az alkalmazó részesül a tárgyalt juttatásból, az alkalmazottak legfeljebb 75 százaléka után, amennyiben a tárgyalt sürgősségi kormányrendelet érvénybe lépésekor az egyéni munkaszerződés aktív volt. (!)         

Ne feledjük, a jelen cikkben elemzett 30. sürgősségi kormányrendelet 2020 március 21-én lépett érvénybe.

Előre láthatóan sok vitát fog szülni ez az „aktív” jelző.

Hiszen, azok a munkaadók, akik látva a gazdasági nehézségeket és veszteségeket, költséghatékonyan felfüggesztették vagy megszüntették az egyéni munkaszerződéseket, bevezetve a módosításokat az általános nyilvántartásba (REVISAL), nem részesülhetnek a szóban forgó juttatásból, hacsak nem teljesítik az első pontba foglalt feltételt.

Ugyanakkor ott, ahol egy vagy két alkalmazott van, érdekes lesz, hogyan járunk el, hiszen nem kiszámítható az alkalmazottak 75 százaléka.

Idézet
Remélem, hogy ezekben az esetekben csak lesz pontosítás vagy kiegészítés olyan értelemben, hogy a fizetések 75 százalékát vesszük alapul és nem az alkalmazottak számát az egy, kettő vagy három alkalmazottal rendelkező szervezetek esetében.

A különbségtétel akár oktondi kekeckedésnek tűnhet, de a törvény szó szerinti értelmezésében (az alkalmazottak legfeljebb 75 százaléka után), amíg az egy alkalmazott 100 százalékot jelent, a fizetés 75 százalékáról beszélhetünk és nem az alkalmazottak számának 75 százalékáról, tehát lehet úgy is értelmezni, hogy az egyalkalmazottas cégek nem részesülhetnek a második pontba foglalt juttatásból, ami nem lenne méltányos a kis szervezetekkel szemben.

A második pontba foglalt juttatást egy saját felelősségre tett nyilatkozat alapján folyósítják, amiből ki kell derüljön az, hogy a munkáltató a nyilatkozatot megelőző hónapban egy legkevesebb 25 százalékos bevételcsökkenést könyvelt el a 2020 január-február időszak átlagbevételéhez képest és nem rendelkezik az összes alkalmazott fizetését fedező pénzforrással.

Ahhoz, hogy ezt a friss rendelkezést jobban megértsük, íme egy kis kitekintés arról, mit ír elő az újraközölt munkatörvénykönyve:

amennyiben gazdasági, technológiai, szerkezeti vagy más hasonló okból kifolyólag a munkáltató kénytelen megszakítani vagy csökkenteni a tevékenységét, felfüggeszthető az alkalmazottak egyéni munkaszerződése. 

Ha a munkáltató tevékenysége csökken valamely fenti ok miatt, előre láthatóan 30 munkanapot meghaladó időszakra, úgy lehetőség van arra, hogy a heti 5 munkanapos programot heti 4 munkanapra kurtítsa, a fizetés megfelelő lefaragásával, a kiváltó ok fennállása alatt, miután egyeztet az alkalmazottakkal vagy azok választott képviselőivel.

Sok munkáltató élt is ezzel a lehetőséggel a március 16-án bevezetett rendkívüli helyzet kihirdetése óta, azzal a szándékkal, hogy a munkahelyek is megmaradjanak, de csökkenjen a vállalkozás költsége olyan körülmények között, amikor a bevétel elenyésző, de mégsem indokolt a teljes leállás.

A másik, munkatörvénykönyv által szabályozott lehetőség a tevékenység leállítása esetére az érintett dolgozók „technikai munkanélküliség” (șomaj tehnic) kifejezés alatt elhíresült „szabadságoltatása”, ami azzal jár, hogy az érintett dolgozók nem járnak be dolgozni, de a munkáltató rendelkezésére állnak, aki bármikor újrakezdheti a tevékenységét, és ez alatt az idő alatt a dolgozó jogosult a legkevesebb az alapfizetése 75 százalékának megfelelő térítésre.

Az elmúlt egy hétben sokan tapasztalhatták, hogy más lehetőségek is vannak az alkalmazottakkal kapcsolatos költségek csökkentésére, mint a „félnormás” vagy pár órás munkaidő bevezetése, fizetés nélküli szabadság, éves pihenő szabadság stb.

Ahhoz, hogy ezeket gyakorlatba ültethessék, mindig szükséges a felek egyezsége és az egyéni munkaszerződés módosítása.

A fent említett két módszer (4 napos munkahét és a technikai munkanélküliség) bevezetéséhez viszont nem szükséges a dolgozó beleegyezése, akár a munkavállaló akarata ellenére is gyakorlatba ültethető intézkedések.

Az elmúlt héten gyakran feltették a kérdést: alkalmazható-e egyidejűleg a két módszer?

Válasz: nem, hiszen ha csökkentem a tevékenységem, az kizárja a teljes leállást és fordítva. Vagy-vagy helyzet van.

Ki kell-e várni bizonyos határidő leteltét a fent említett intézkedések gyakorlatba ültetésével?

Válasz: nem, a munkáltatónak jogában áll eldönteni mikortól csökkenti vagy fagyasztja be a tevékenységét és mikor kezdi újra. Az 5 munkanapról 4 munkanapra való áttérésnél viszont kötelező az alkalmazottakkal tartott előzetes egyeztetés. A tevékenység ideiglenes megszüntetésénél a törvényhozó nem tér ki az előzetes egyeztetés kötelezettségére.

Ugyan le kell állítanom példádul a termelői tevékenységem, de továbbra is szükségem van a könyvelő, előkönyvelő, gazdasági igazgató, pénzügyi szakértő stb. munkájára. Muszáj őket is elküldenem a leállás időszakára, a termelésben dolgozókkal együtt?

Válasz: nem. A munkatörvénykönyv 53. cikkelye úgy fogalmaz, hogy azok a munkavállalók jogosultak a 75 százalékos térítésre, akik tevékenysége csökken vagy félbeszakad. Tehát, ha egy adott munkavállaló tevékenysége nem csökken vagy szakad meg, úgy nem történik változás a munkaszerződését illetően, tehát marad minden a régiben mind a fizetést, mind a munkavégzést illetően. Egyszerűbben: könyvelni, pénzügyi nyilatkozatokat jegyezni és adót, járulékokat kiszámítani, fizetni vagy visszaigényelni akkor is muszáj, ha a termelés, eladás vagy szolgáltatás (le)áll.

Ha ebben a rendkívüli helyzetben a felek megegyeznek abban, hogy a munka elvégezhető otthonról is, változik a munkavégzés helye és erre vonatkozóan szükséges módosítani az egyéni munkaszerződést.

2. Mindazok, akik profik, azaz valamely vállalkozást működtetnek, akik ugyanakkor nem munkaadók és teljesen vagy részlegesen megszakítják a tevékenységüket a sürgősségi helyzet fennállása alatt hozott hatósági döntések alapján, a sürgősségi helyzet fennállása alatt jogosultak az állami költségvetésből a 2020-ra megállapított bruttó minimálbér értékű juttatásra, amely adó- és járulékköteles.

3. A sportszerződések hatályának ideiglenes felfüggesztése alatt a sportolók, edzők, orvosok, orvosi asszisztensek, masszőrök, kinetoterapeuták és kutatók a keresetük 75 százalékát kitevő juttatásban részesülnek, amely azonban nem haladhatja meg a bruttó átlagfizetés 75 százalékát, azaz az 5429 lej 75 százalékát, vagyis a 4071,75 lejt. A juttatás az állami költségvetést terheli, adó- és járulékköteles.

 Lukácsi Katalin, ügyvéd

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Növelték a 35 év alatti fiatalok lakbértámogatását Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgy önkormányzata frissítette a 35 év alatti fiatalokat célzó lakbértámogatási programját.

Növelték a 35 év alatti fiatalok lakbértámogatását Sepsiszentgyörgyön
2025. július 15., kedd

Lezuhant egy kis méretű repülőgép; a pilóta meghalt

Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.

Lezuhant egy kis méretű repülőgép; a pilóta meghalt
2025. július 15., kedd

Nagy az érdeklődés a tanári állások iránt Székelyföldön

Rekordszámú jelölt vett részt az idei címzetes tanári vizsga írásbelijén, köztük több mint 7400 friss végzős. Székelyföldön mintegy 2500-an vizsgáztak, és legtöbben az óvodapedagógusi és tanítói állásokért szálltak versenybe.

Nagy az érdeklődés a tanári állások iránt Székelyföldön
2025. július 15., kedd

Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp

A Szent Anna-tó szomszédságában létezett egy másik krátertó, ami vulkáni tevékenység következtében fokozatosan átalakult. A Mohos-tőzegláp területén ma is visszaköszön a jégkorszak: különleges növényeket, tószemeket csodálhatunk meg itt.

Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp
Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp
2025. július 15., kedd

Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp

2025. július 15., kedd

Azonnal léptek a rendőrök és a csendőrök – ötezer lejes bírság csendzavarás és petárda birtoklása miatt

A hétfő késő esti FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo élvonalbeli labdarúgó-mérkőzés előtt a rendőrségnek petárdákat kellett elkoboznia, de vandalizmusról egyelőre nem érkezett panasz a Hargita megyei rendőrséghez.

Azonnal léptek a rendőrök és a csendőrök – ötezer lejes bírság csendzavarás és petárda birtoklása miatt
2025. július 15., kedd

Elbontották a rozoga fahidat a megyei úton Székelyszentkirályon

Csak kerülőutakon lehet eljutni Oroszhegybe, hiszen hétfőn elbontották a veszélyessé vált fahidat Székelyszentkirályon a 134C jelzésű megyei úton. Remélhetőleg a tél beköszönte előtt megépül az új betonátkelő.

Elbontották a rozoga fahidat a megyei úton Székelyszentkirályon
2025. július 15., kedd

Szintet lépett a Step Dance a legújabb gálával

A Step Dance Sportklub idei nagyszabású gálaműsorában a The Greatest Showman című film varázslatos világát idézte meg: musical, revü, látvány, és több mint 400 táncos tette felejthetetlenné a hét telt házas előadást.

Szintet lépett a Step Dance a legújabb gálával
2025. július 15., kedd

Csendőrségi mentőkutyát „nyugdíjaznak” – szerető gazdát keresnek Siz számára

Kilenc évig szolgálta a Hargita megyei csendőrséget Siz, a németjuhászkutya, a mentőkutyának most örökbefogadót, szerető gazdát keresnek.

Csendőrségi mentőkutyát „nyugdíjaznak” – szerető gazdát keresnek Siz számára
2025. július 15., kedd

Leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula

Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

Leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula
2025. július 15., kedd

A viharriasztás mellé árvízriasztást is kiadtak, ami székelyföldi folyókra is érvényes

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 17 megye folyóira.

A viharriasztás mellé árvízriasztást is kiadtak, ami székelyföldi folyókra is érvényes