Jogászszemmel a kényszerszabadságról és a 75 százalékos bérről

Megjelent és azonnal hatályba lépett a 2020. évi 30-as számú sürgősségi kormányrendelet, amely a SARS-CoV-2 koronavírus-járvánnyal összefüggésben szociális védelmet kíván nyújtani.

Az alábbiakban megvizsgálunk néhány, sokakat érintő intézkedést.

1. A munkáltató tevékenységének ideiglenes megszakításával vagy csökkentésével kapcsolatosan:

Ha a munkaadó a koronavírus okozta járvány hatására kénytelen ideiglenesen megszakítani a tevékenységét,

az alkalmazottaknak járó, az adott munkakörre megállapított alapfizetés 75 százalékát kitevő juttatást állja a munkanélküliségi biztosítási költségvetés (bugetul asigurărilor pentru șomaj).

A konkrét juttatás összege viszont nem haladhatja meg a bruttó átlagfizetés 75 százalékát, amely a 2020. évi 6. számú állami társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvény rendelkezése szerint 5429 lej.

Ez a juttatás adóköteles és a pénzügyi törvénykönyv értelmében fizetni kell az utána számított kötelező járulékokat (a munkabiztosítási járulék – contribuţie asiguratorie pentru muncă – kivételével), amelyeket a munkaadó fizet a juttatásból.

A kifizetés a megyei/bukaresti munkaerő-elosztó ügynökségekhez (agenţii pentru ocuparea forţei de muncă judeţene), elektronikusan eljuttatott kérés alapján történik, a szükséges okiratok jegyzésétől számított 30 napon belül.

Ezen rendelkezés akkor alkalmazható, ha:

• a munkáltató teljesen vagy részlegesen megszakítja a tevékenységét a sürgősségi helyzet fennállása alatt hozott hatósági döntések miatt és rendelkezik a Gazdasági, Energiaügyi és Üzleti Környezet Minisztériuma (Ministerul Economiei, Energiei şi Mediului de Afaceri) által kiállított szükségállapoti tanúsítvánnyal (certificat de situații de urgență);
• vagy a munkaadó csökkenti a tevékenységét a koronavírus okozta járvány hatásainak következtében és nincs pénzforrása arra, hogy kifizesse az összes alkalmazott bérét. Az alkalmazó részesül a tárgyalt juttatásból, az alkalmazottak legfeljebb 75 százaléka után, amennyiben a tárgyalt sürgősségi kormányrendelet érvénybe lépésekor az egyéni munkaszerződés aktív volt. (!)         

Ne feledjük, a jelen cikkben elemzett 30. sürgősségi kormányrendelet 2020 március 21-én lépett érvénybe.

Előre láthatóan sok vitát fog szülni ez az „aktív” jelző.

Hiszen, azok a munkaadók, akik látva a gazdasági nehézségeket és veszteségeket, költséghatékonyan felfüggesztették vagy megszüntették az egyéni munkaszerződéseket, bevezetve a módosításokat az általános nyilvántartásba (REVISAL), nem részesülhetnek a szóban forgó juttatásból, hacsak nem teljesítik az első pontba foglalt feltételt.

Ugyanakkor ott, ahol egy vagy két alkalmazott van, érdekes lesz, hogyan járunk el, hiszen nem kiszámítható az alkalmazottak 75 százaléka.

A különbségtétel akár oktondi kekeckedésnek tűnhet, de a törvény szó szerinti értelmezésében (az alkalmazottak legfeljebb 75 százaléka után), amíg az egy alkalmazott 100 százalékot jelent, a fizetés 75 százalékáról beszélhetünk és nem az alkalmazottak számának 75 százalékáról, tehát lehet úgy is értelmezni, hogy az egyalkalmazottas cégek nem részesülhetnek a második pontba foglalt juttatásból, ami nem lenne méltányos a kis szervezetekkel szemben.

A második pontba foglalt juttatást egy saját felelősségre tett nyilatkozat alapján folyósítják, amiből ki kell derüljön az, hogy a munkáltató a nyilatkozatot megelőző hónapban egy legkevesebb 25 százalékos bevételcsökkenést könyvelt el a 2020 január-február időszak átlagbevételéhez képest és nem rendelkezik az összes alkalmazott fizetését fedező pénzforrással.

Ahhoz, hogy ezt a friss rendelkezést jobban megértsük, íme egy kis kitekintés arról, mit ír elő az újraközölt munkatörvénykönyve:

amennyiben gazdasági, technológiai, szerkezeti vagy más hasonló okból kifolyólag a munkáltató kénytelen megszakítani vagy csökkenteni a tevékenységét, felfüggeszthető az alkalmazottak egyéni munkaszerződése. 

Ha a munkáltató tevékenysége csökken valamely fenti ok miatt, előre láthatóan 30 munkanapot meghaladó időszakra, úgy lehetőség van arra, hogy a heti 5 munkanapos programot heti 4 munkanapra kurtítsa, a fizetés megfelelő lefaragásával, a kiváltó ok fennállása alatt, miután egyeztet az alkalmazottakkal vagy azok választott képviselőivel.

Sok munkáltató élt is ezzel a lehetőséggel a március 16-án bevezetett rendkívüli helyzet kihirdetése óta, azzal a szándékkal, hogy a munkahelyek is megmaradjanak, de csökkenjen a vállalkozás költsége olyan körülmények között, amikor a bevétel elenyésző, de mégsem indokolt a teljes leállás.

A másik, munkatörvénykönyv által szabályozott lehetőség a tevékenység leállítása esetére az érintett dolgozók „technikai munkanélküliség” (șomaj tehnic) kifejezés alatt elhíresült „szabadságoltatása”, ami azzal jár, hogy az érintett dolgozók nem járnak be dolgozni, de a munkáltató rendelkezésére állnak, aki bármikor újrakezdheti a tevékenységét, és ez alatt az idő alatt a dolgozó jogosult a legkevesebb az alapfizetése 75 százalékának megfelelő térítésre.

Az elmúlt egy hétben sokan tapasztalhatták, hogy más lehetőségek is vannak az alkalmazottakkal kapcsolatos költségek csökkentésére, mint a „félnormás” vagy pár órás munkaidő bevezetése, fizetés nélküli szabadság, éves pihenő szabadság stb.

Ahhoz, hogy ezeket gyakorlatba ültethessék, mindig szükséges a felek egyezsége és az egyéni munkaszerződés módosítása.

A fent említett két módszer (4 napos munkahét és a technikai munkanélküliség) bevezetéséhez viszont nem szükséges a dolgozó beleegyezése, akár a munkavállaló akarata ellenére is gyakorlatba ültethető intézkedések.

Az elmúlt héten gyakran feltették a kérdést: alkalmazható-e egyidejűleg a két módszer?

Válasz: nem, hiszen ha csökkentem a tevékenységem, az kizárja a teljes leállást és fordítva. Vagy-vagy helyzet van.

Ki kell-e várni bizonyos határidő leteltét a fent említett intézkedések gyakorlatba ültetésével?

Válasz: nem, a munkáltatónak jogában áll eldönteni mikortól csökkenti vagy fagyasztja be a tevékenységét és mikor kezdi újra. Az 5 munkanapról 4 munkanapra való áttérésnél viszont kötelező az alkalmazottakkal tartott előzetes egyeztetés. A tevékenység ideiglenes megszüntetésénél a törvényhozó nem tér ki az előzetes egyeztetés kötelezettségére.

Ugyan le kell állítanom példádul a termelői tevékenységem, de továbbra is szükségem van a könyvelő, előkönyvelő, gazdasági igazgató, pénzügyi szakértő stb. munkájára. Muszáj őket is elküldenem a leállás időszakára, a termelésben dolgozókkal együtt?

Válasz: nem. A munkatörvénykönyv 53. cikkelye úgy fogalmaz, hogy azok a munkavállalók jogosultak a 75 százalékos térítésre, akik tevékenysége csökken vagy félbeszakad. Tehát, ha egy adott munkavállaló tevékenysége nem csökken vagy szakad meg, úgy nem történik változás a munkaszerződését illetően, tehát marad minden a régiben mind a fizetést, mind a munkavégzést illetően. Egyszerűbben: könyvelni, pénzügyi nyilatkozatokat jegyezni és adót, járulékokat kiszámítani, fizetni vagy visszaigényelni akkor is muszáj, ha a termelés, eladás vagy szolgáltatás (le)áll.

Ha ebben a rendkívüli helyzetben a felek megegyeznek abban, hogy a munka elvégezhető otthonról is, változik a munkavégzés helye és erre vonatkozóan szükséges módosítani az egyéni munkaszerződést.

2. Mindazok, akik profik, azaz valamely vállalkozást működtetnek, akik ugyanakkor nem munkaadók és teljesen vagy részlegesen megszakítják a tevékenységüket a sürgősségi helyzet fennállása alatt hozott hatósági döntések alapján, a sürgősségi helyzet fennállása alatt jogosultak az állami költségvetésből a 2020-ra megállapított bruttó minimálbér értékű juttatásra, amely adó- és járulékköteles.

3. A sportszerződések hatályának ideiglenes felfüggesztése alatt a sportolók, edzők, orvosok, orvosi asszisztensek, masszőrök, kinetoterapeuták és kutatók a keresetük 75 százalékát kitevő juttatásban részesülnek, amely azonban nem haladhatja meg a bruttó átlagfizetés 75 százalékát, azaz az 5429 lej 75 százalékát, vagyis a 4071,75 lejt. A juttatás az állami költségvetést terheli, adó- és járulékköteles.

 Lukácsi Katalin, ügyvéd