
Sok esetben szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Romániában 23–25 ezerre tehető a jelnyelvet használók száma. Noha törvény írja elő, hogy a közintézményeknek kötelességük jeltolmácsot alkalmazniuk, ennek betartása jóval bonyolultabb probléma, például a megfelelő számú tolmács hiánya az egyik akadály.
2022. augusztus 21., 12:392022. augusztus 21., 12:39
Jeltolmácsnak lenni nem csupán azt jelenti, hogy a jelnyelv ismerője el tudja mondani egy közintézményben az ügyfélnek, adott esetben milyen iratokat kell benyújtania a kéréséhez, de azt is meg kell értenie, amit a siket személy közöl vagy kérdez. Ahhoz pedig nem elég a három hónapos jelnyelvtanfolyam – magyarázta Takács Éva marosvásárhelyi jeltolmács, a Siketek Országos Egyesülete Maros megyei fiókjának munkatársa. Szerinte
Akárcsak bármely más idegen nyelv esetében, a jelnyelvet is elfelejti, aki nem gyakorolja rendszeresen. Mert „nem elég tudni valamit elmondani a jelnyelven, de meg is kell érteni, amit nekem jelelnek. Van, aki nagyon szegényesen fejezi ki magát, egy eldugott kis faluból érkezik, ahol nincs siket közösség, kevésbé járatos a jelnyelvben, alig tudja elmondani, hogy mit akar, míg van, aki egyetemet végzett, sokkal nagyobb a szókincse, választékosan fejezi ki magát” – sorolta Takács Éva.
Az intézmények akadálymentesítését szabályozó törvény nem csupán a mozgássérültekre, de a látás- és hallássérültekre is vonatkozik – mondta a Székelyhonnak Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, hozzátéve,
Sokkal inkább szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson.
Három hónap alatt az alapok elsajátíthatók, de ahhoz, hogy tolmácsoljon valaki, sokkal többre van szükség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ezt Takács Éva is megerősítette, aki arról beszélt, hogy egy siket sem kopog be felkészületlenül a hivatalba, hogy azonnal szüksége van a jeltolmácsra. De
Például házasságkötésnél, kórházi kezelésnél, bankban, közjegyzőnél, bíróságon vagy akár egy balesetnél.
Az is előfordul, hogy az egészségügyi vizsgálat eredményét, a betegség szövődményét, következményét kell ismertetni a sikettel. „Nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, a koronavírus-járvány alatt mentőt hívtam, ha kellett, úgy segítettem, hogy közben nem mehettem be a kórházba. Most,
– magyarázta Takács Éva.
Ezt a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház szóvivője, Mariana Moldovan-Negoiță is megerősítette, aki a Székelyhonnak elmondta, a Siketek Országos Egyesületének Maros megyei fiókjával jól működő szerződéses viszonyban állnak, szükség esetén onnan jön a tolmács. „Nagyon jó a kapcsolatunk az egyesülettel, bármikor fordulhatunk hozzájuk, azonnal segítségünkre vannak” – magyarázta a szóvivő.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a fogyatékkal élő személyek ügyintézéskor külön bánásmódban részesülnek, ha például adót kell fizetniük vagy bármily más problémájuk van, segítséget nyújtanak az adott osztály hivatalnokai, illetve az ott tartózkodó ügyfelek is empátiával viseltetnek irántuk – tudtuk meg Borsos Csaba szóvivőtől.
A Maros megyei tanácsnál kevesebb civil ügyfél fordul meg, ha hallássérült személy keresi fel valamelyik ügyosztályt, eleve kísérővel érkezik – mondta a Székelyhonnak Molnár Imola sajtószóvivő.
Fotó: Veres Nándor
Romániában ahhoz, hogy valaki hivatásos jeltolmács lehessen, három hónapos jelnyelvtanfolyamot kell elvégeznie. Ehhez azonban nem elég az érettségi, egyetemi diplomával kell rendelkeznie. Holott vannak, akik siket családban nőttek fel, és anyanyelvi szinten ismerik, illetve használják a jelnyelvet.
– figyelmeztet Takács Éva, hozzátéve, hogy a jelnyelv is, ha nem gyakorolják, kopik. Az európai modell szerint a jeltolmács-szolgáltatás jelenthetné a legoptimálisabb megoldást, ahogy számos országban működik már. Például Magyarországon a jeltolmácsok egyesületbe tömörültek, jogi személyiségként működve nyújtanak szolgáltatást. Romániában ez a kérdés még megoldásra vár.
A jelnyelv egyébként a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!