
Sok esetben szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Romániában 23–25 ezerre tehető a jelnyelvet használók száma. Noha törvény írja elő, hogy a közintézményeknek kötelességük jeltolmácsot alkalmazniuk, ennek betartása jóval bonyolultabb probléma, például a megfelelő számú tolmács hiánya az egyik akadály.
2022. augusztus 21., 12:392022. augusztus 21., 12:39
Jeltolmácsnak lenni nem csupán azt jelenti, hogy a jelnyelv ismerője el tudja mondani egy közintézményben az ügyfélnek, adott esetben milyen iratokat kell benyújtania a kéréséhez, de azt is meg kell értenie, amit a siket személy közöl vagy kérdez. Ahhoz pedig nem elég a három hónapos jelnyelvtanfolyam – magyarázta Takács Éva marosvásárhelyi jeltolmács, a Siketek Országos Egyesülete Maros megyei fiókjának munkatársa. Szerinte
Akárcsak bármely más idegen nyelv esetében, a jelnyelvet is elfelejti, aki nem gyakorolja rendszeresen. Mert „nem elég tudni valamit elmondani a jelnyelven, de meg is kell érteni, amit nekem jelelnek. Van, aki nagyon szegényesen fejezi ki magát, egy eldugott kis faluból érkezik, ahol nincs siket közösség, kevésbé járatos a jelnyelvben, alig tudja elmondani, hogy mit akar, míg van, aki egyetemet végzett, sokkal nagyobb a szókincse, választékosan fejezi ki magát” – sorolta Takács Éva.
Az intézmények akadálymentesítését szabályozó törvény nem csupán a mozgássérültekre, de a látás- és hallássérültekre is vonatkozik – mondta a Székelyhonnak Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, hozzátéve,
Sokkal inkább szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson.
Három hónap alatt az alapok elsajátíthatók, de ahhoz, hogy tolmácsoljon valaki, sokkal többre van szükség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ezt Takács Éva is megerősítette, aki arról beszélt, hogy egy siket sem kopog be felkészületlenül a hivatalba, hogy azonnal szüksége van a jeltolmácsra. De
Például házasságkötésnél, kórházi kezelésnél, bankban, közjegyzőnél, bíróságon vagy akár egy balesetnél.
Az is előfordul, hogy az egészségügyi vizsgálat eredményét, a betegség szövődményét, következményét kell ismertetni a sikettel. „Nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, a koronavírus-járvány alatt mentőt hívtam, ha kellett, úgy segítettem, hogy közben nem mehettem be a kórházba. Most,
– magyarázta Takács Éva.
Ezt a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház szóvivője, Mariana Moldovan-Negoiță is megerősítette, aki a Székelyhonnak elmondta, a Siketek Országos Egyesületének Maros megyei fiókjával jól működő szerződéses viszonyban állnak, szükség esetén onnan jön a tolmács. „Nagyon jó a kapcsolatunk az egyesülettel, bármikor fordulhatunk hozzájuk, azonnal segítségünkre vannak” – magyarázta a szóvivő.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a fogyatékkal élő személyek ügyintézéskor külön bánásmódban részesülnek, ha például adót kell fizetniük vagy bármily más problémájuk van, segítséget nyújtanak az adott osztály hivatalnokai, illetve az ott tartózkodó ügyfelek is empátiával viseltetnek irántuk – tudtuk meg Borsos Csaba szóvivőtől.
A Maros megyei tanácsnál kevesebb civil ügyfél fordul meg, ha hallássérült személy keresi fel valamelyik ügyosztályt, eleve kísérővel érkezik – mondta a Székelyhonnak Molnár Imola sajtószóvivő.
Fotó: Veres Nándor
Romániában ahhoz, hogy valaki hivatásos jeltolmács lehessen, három hónapos jelnyelvtanfolyamot kell elvégeznie. Ehhez azonban nem elég az érettségi, egyetemi diplomával kell rendelkeznie. Holott vannak, akik siket családban nőttek fel, és anyanyelvi szinten ismerik, illetve használják a jelnyelvet.
– figyelmeztet Takács Éva, hozzátéve, hogy a jelnyelv is, ha nem gyakorolják, kopik. Az európai modell szerint a jeltolmács-szolgáltatás jelenthetné a legoptimálisabb megoldást, ahogy számos országban működik már. Például Magyarországon a jeltolmácsok egyesületbe tömörültek, jogi személyiségként működve nyújtanak szolgáltatást. Romániában ez a kérdés még megoldásra vár.
A jelnyelv egyébként a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak.
Harminckét járvezetői engedélyt függesztettek fel a hétvégén a hatóságok Maros megyében, de olyan sofőrt is feltartóztattak, aki nem rendelkezett jogosítvánnyal – tájékoztat a Maros Megyei rendőr-főkapitányság.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás „rendkívül veszélyessé” vált, ezért az államnak határozottabban kell fellépnie, szükség esetén a jogszabályok szigorításával.
A házbizottság érvényesnek minősítette azt a 140 képviselő által támogatott indítványt, amelyben a Tisza parlamenti frakciója Baka Andrást jelöli államfőnek.
Magyar és román nyelven rakták ki Csíkszereda nevét a város egyik újonnan létrehozott körforgalmában, a Hargita utcában.
Új szabályok léptek életbe a más uniós tagállamokban vásárolt jövedéki termékek Romániába történő behozatalára.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték hétfőn azt a hét személyt, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá szombat éjjel a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira – közölte hétfőn a dési ügyészség.
Jócskán túlhaladva a megengedett sebességet, 172 km/órával száguldó sofőrt mértek be a rendőrök vasárnap Buzău megyében, de miután megállították, váratlan fordulatot vett a gyorshajtásos eset.
Tovább fokozódik a hőség az elkövetkező napokban, az Országos Meteorológiai Igazgatóság előrejelzése szerint azonban viharosra fordulhat az időjárás szerdára virradóra.
Őrizetbe vettek egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Udvarhely-, Gyergyó- és Csíkszéken is kaptak el ittas sofőröket hétvégén a hatóságok, sőt volt, aki vezetői engedély nélkül közlekedett járművével – derül ki a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
szóljon hozzá!