
Sok esetben szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Romániában 23–25 ezerre tehető a jelnyelvet használók száma. Noha törvény írja elő, hogy a közintézményeknek kötelességük jeltolmácsot alkalmazniuk, ennek betartása jóval bonyolultabb probléma, például a megfelelő számú tolmács hiánya az egyik akadály.
2022. augusztus 21., 12:392022. augusztus 21., 12:39
Jeltolmácsnak lenni nem csupán azt jelenti, hogy a jelnyelv ismerője el tudja mondani egy közintézményben az ügyfélnek, adott esetben milyen iratokat kell benyújtania a kéréséhez, de azt is meg kell értenie, amit a siket személy közöl vagy kérdez. Ahhoz pedig nem elég a három hónapos jelnyelvtanfolyam – magyarázta Takács Éva marosvásárhelyi jeltolmács, a Siketek Országos Egyesülete Maros megyei fiókjának munkatársa. Szerinte
Akárcsak bármely más idegen nyelv esetében, a jelnyelvet is elfelejti, aki nem gyakorolja rendszeresen. Mert „nem elég tudni valamit elmondani a jelnyelven, de meg is kell érteni, amit nekem jelelnek. Van, aki nagyon szegényesen fejezi ki magát, egy eldugott kis faluból érkezik, ahol nincs siket közösség, kevésbé járatos a jelnyelvben, alig tudja elmondani, hogy mit akar, míg van, aki egyetemet végzett, sokkal nagyobb a szókincse, választékosan fejezi ki magát” – sorolta Takács Éva.
Az intézmények akadálymentesítését szabályozó törvény nem csupán a mozgássérültekre, de a látás- és hallássérültekre is vonatkozik – mondta a Székelyhonnak Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, hozzátéve,
Sokkal inkább szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson.
Három hónap alatt az alapok elsajátíthatók, de ahhoz, hogy tolmácsoljon valaki, sokkal többre van szükség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ezt Takács Éva is megerősítette, aki arról beszélt, hogy egy siket sem kopog be felkészületlenül a hivatalba, hogy azonnal szüksége van a jeltolmácsra. De
Például házasságkötésnél, kórházi kezelésnél, bankban, közjegyzőnél, bíróságon vagy akár egy balesetnél.
Az is előfordul, hogy az egészségügyi vizsgálat eredményét, a betegség szövődményét, következményét kell ismertetni a sikettel. „Nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, a koronavírus-járvány alatt mentőt hívtam, ha kellett, úgy segítettem, hogy közben nem mehettem be a kórházba. Most,
– magyarázta Takács Éva.
Ezt a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház szóvivője, Mariana Moldovan-Negoiță is megerősítette, aki a Székelyhonnak elmondta, a Siketek Országos Egyesületének Maros megyei fiókjával jól működő szerződéses viszonyban állnak, szükség esetén onnan jön a tolmács. „Nagyon jó a kapcsolatunk az egyesülettel, bármikor fordulhatunk hozzájuk, azonnal segítségünkre vannak” – magyarázta a szóvivő.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a fogyatékkal élő személyek ügyintézéskor külön bánásmódban részesülnek, ha például adót kell fizetniük vagy bármily más problémájuk van, segítséget nyújtanak az adott osztály hivatalnokai, illetve az ott tartózkodó ügyfelek is empátiával viseltetnek irántuk – tudtuk meg Borsos Csaba szóvivőtől.
A Maros megyei tanácsnál kevesebb civil ügyfél fordul meg, ha hallássérült személy keresi fel valamelyik ügyosztályt, eleve kísérővel érkezik – mondta a Székelyhonnak Molnár Imola sajtószóvivő.
Fotó: Veres Nándor
Romániában ahhoz, hogy valaki hivatásos jeltolmács lehessen, három hónapos jelnyelvtanfolyamot kell elvégeznie. Ehhez azonban nem elég az érettségi, egyetemi diplomával kell rendelkeznie. Holott vannak, akik siket családban nőttek fel, és anyanyelvi szinten ismerik, illetve használják a jelnyelvet.
– figyelmeztet Takács Éva, hozzátéve, hogy a jelnyelv is, ha nem gyakorolják, kopik. Az európai modell szerint a jeltolmács-szolgáltatás jelenthetné a legoptimálisabb megoldást, ahogy számos országban működik már. Például Magyarországon a jeltolmácsok egyesületbe tömörültek, jogi személyiségként működve nyújtanak szolgáltatást. Romániában ez a kérdés még megoldásra vár.
A jelnyelv egyébként a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
szóljon hozzá!