
Sok esetben szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Romániában 23–25 ezerre tehető a jelnyelvet használók száma. Noha törvény írja elő, hogy a közintézményeknek kötelességük jeltolmácsot alkalmazniuk, ennek betartása jóval bonyolultabb probléma, például a megfelelő számú tolmács hiánya az egyik akadály.
2022. augusztus 21., 12:392022. augusztus 21., 12:39
Jeltolmácsnak lenni nem csupán azt jelenti, hogy a jelnyelv ismerője el tudja mondani egy közintézményben az ügyfélnek, adott esetben milyen iratokat kell benyújtania a kéréséhez, de azt is meg kell értenie, amit a siket személy közöl vagy kérdez. Ahhoz pedig nem elég a három hónapos jelnyelvtanfolyam – magyarázta Takács Éva marosvásárhelyi jeltolmács, a Siketek Országos Egyesülete Maros megyei fiókjának munkatársa. Szerinte
Akárcsak bármely más idegen nyelv esetében, a jelnyelvet is elfelejti, aki nem gyakorolja rendszeresen. Mert „nem elég tudni valamit elmondani a jelnyelven, de meg is kell érteni, amit nekem jelelnek. Van, aki nagyon szegényesen fejezi ki magát, egy eldugott kis faluból érkezik, ahol nincs siket közösség, kevésbé járatos a jelnyelvben, alig tudja elmondani, hogy mit akar, míg van, aki egyetemet végzett, sokkal nagyobb a szókincse, választékosan fejezi ki magát” – sorolta Takács Éva.
Az intézmények akadálymentesítését szabályozó törvény nem csupán a mozgássérültekre, de a látás- és hallássérültekre is vonatkozik – mondta a Székelyhonnak Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, hozzátéve,
Sokkal inkább szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson.
Három hónap alatt az alapok elsajátíthatók, de ahhoz, hogy tolmácsoljon valaki, sokkal többre van szükség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ezt Takács Éva is megerősítette, aki arról beszélt, hogy egy siket sem kopog be felkészületlenül a hivatalba, hogy azonnal szüksége van a jeltolmácsra. De
Például házasságkötésnél, kórházi kezelésnél, bankban, közjegyzőnél, bíróságon vagy akár egy balesetnél.
Az is előfordul, hogy az egészségügyi vizsgálat eredményét, a betegség szövődményét, következményét kell ismertetni a sikettel. „Nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, a koronavírus-járvány alatt mentőt hívtam, ha kellett, úgy segítettem, hogy közben nem mehettem be a kórházba. Most,
– magyarázta Takács Éva.
Ezt a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház szóvivője, Mariana Moldovan-Negoiță is megerősítette, aki a Székelyhonnak elmondta, a Siketek Országos Egyesületének Maros megyei fiókjával jól működő szerződéses viszonyban állnak, szükség esetén onnan jön a tolmács. „Nagyon jó a kapcsolatunk az egyesülettel, bármikor fordulhatunk hozzájuk, azonnal segítségünkre vannak” – magyarázta a szóvivő.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a fogyatékkal élő személyek ügyintézéskor külön bánásmódban részesülnek, ha például adót kell fizetniük vagy bármily más problémájuk van, segítséget nyújtanak az adott osztály hivatalnokai, illetve az ott tartózkodó ügyfelek is empátiával viseltetnek irántuk – tudtuk meg Borsos Csaba szóvivőtől.
A Maros megyei tanácsnál kevesebb civil ügyfél fordul meg, ha hallássérült személy keresi fel valamelyik ügyosztályt, eleve kísérővel érkezik – mondta a Székelyhonnak Molnár Imola sajtószóvivő.
Fotó: Veres Nándor
Romániában ahhoz, hogy valaki hivatásos jeltolmács lehessen, három hónapos jelnyelvtanfolyamot kell elvégeznie. Ehhez azonban nem elég az érettségi, egyetemi diplomával kell rendelkeznie. Holott vannak, akik siket családban nőttek fel, és anyanyelvi szinten ismerik, illetve használják a jelnyelvet.
– figyelmeztet Takács Éva, hozzátéve, hogy a jelnyelv is, ha nem gyakorolják, kopik. Az európai modell szerint a jeltolmács-szolgáltatás jelenthetné a legoptimálisabb megoldást, ahogy számos országban működik már. Például Magyarországon a jeltolmácsok egyesületbe tömörültek, jogi személyiségként működve nyújtanak szolgáltatást. Romániában ez a kérdés még megoldásra vár.
A jelnyelv egyébként a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!