Hasonló arányokat mutat a Csíki Játékszín tavalyi költségvetése is: „békeidőben” itt is a teljes költségvetés 15 százalékát teszi ki a saját bevétel, ennek azonban idén kevesebb mint egyharmadát sikerült megvalósítani, árulta el Bartalis Gabriella, a színház ideiglenesen kinevezett igazgatója. „A saját bevételt a bérek és fenntartási költségek fedezésére szoktunk fordítani. De a tavaly tapasztaltak ellenére aránylag a megszokott módon terveztük a 2021-es év költségvetését, ugyanakkor készenlétben vagyunk, hogy időben reagáljunk a további járványügyi fejleményekre” – jegyezte meg az intézményvezető.

A pályázatokra számítanak

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál például évente mintegy 350 ezer lejes saját bevétellel számolnak (ennek egy része a jegy- és bérletbevétel, másik része pályázati pénz), és a csonka 2020-2021-es évad ellenére ezt idén is sikerült teljesíteni: a pályázatokból származó pénzeknek köszönhetően az intézmény 345 ezer lejhez jutott saját bevételként. „A jegy- és bérletekből a befolyt összeg mellett még körülbelül 100 ezer lejt kellett volna bevételezzünk, ami a járvány miatt elmaradt. Ugyanakkor a kiadásoknál körülbelül 200 ezer lejjel költöttünk kevesebbet” – matematikázott Nagy Pál színházigazgató.

„Ezt a »szokásos« bevételt tulajdonképpen már »előlegbe« megkaptuk. Ugyanakkor az első fél évben csak csökkentett nézőszámmal játszathatunk, amit szintén megérezhet a bevételi oldal. A tavalyi spórlás viszont részben pótolni tudja ezeket a kieséseket. Tehát ha valami nagyobb probléma nem jön közbe és megkapjuk az önkormányzattól is a kért támogatást, egyensúlyban leszünk az év végén is” – tette hozzá bizakodón az igazgató.

A székelyföldi hivatásos táncegyüttesek közül a legkisebb költségvetéssel működő az Udvarhely Néptáncműhely: 2019-ben például 920 ezer lejnyi támogatást kaptak a helyi önkormányzattól, amely mellé 188 ezer lejes bevételt valósítottak meg. Ezzel szemben tavaly (a bérek emelkedése miatt) kevéssel több mint 1 millió lejt kaptak a fenntartótól, ellenben 80 ezer lejnyi bevétel gyűlt az intézmény kasszájába.

„Mi így is örülünk, hogy felléphetünk” – jegyezte meg Orendi István. A táncműhely igazgatója ugyanakkor hozzátette: a már említettek mellett az intézmény működését mindig is pályázati forrásokkal segítették, a tavaly is így éltek túl, úgy 2021-ben is számolnak ezekkel a forrásokkal is.

A járványtól függetlenek bizonyos költségek

Gyergyószentmiklóson a helyi múzeumot kevéssé érintették a járványügyi korlátozások, ugyanis a folyamatban lévő felújítási munkálatok miatt egész évben zárva tartottak, a világjárvány hatásait azonban annál jobban elszenvedte a Figura Stúdió Színház: a tavalyelőtti húszezer nézőből 2020-ban csupán ötezren jártak színházba. „Ennek alapján tulajdonképpen a saját bevétel több mint fele esett ki” – summázott Albu István színházigazgató. Habár az idei költségvetés taglalásába még nem bocsátkozott az intézményvezető, elárulta: a saját bevételre nagy szüksége van a színháznak, hiszen ebből fedezik az ingatlan fenntartását.

– jegyezte meg Albu István.

Gyenge, de a tavalyinál jobb év jöhet

A Maros Megyei Múzeumnak elsősorban a régészeti ásatásokból, a jegyek eladásából, illetve publikációk értékesítéséből, valamint a terembérlésből folynak be a saját forrásai. A legnagyobb bevételek általában a régészeti ásatásokból származnak, ezek mértéke azonban előre megjósolhatatlan, nagyban függ attól, hogy a megyében vagy városban zajlik-e épp valahol nagyberuházás, sorolta Ötvös Koppány Bulcsú, az intézmény ideiglenes vezetője. 2020 ilyen tekintetből mélypontot jelent, az intézménynél ugyanis megfeleződtek a saját bevételek.

– ecsetelte az intézményvezető. A Maros Megyei Múzeumnál egyébként a saját bevételek, illetve az működtetés önrészének mértékét a fenntartó, azaz a megyei tanács határozza meg, habár ez minden évben alku eredményeként születik meg, ettől függetlenül az intézményél a bevétel szempontjából a gyenge, bár a tavalyinál kicsivel jobb évre számítanak.