Kirakatszínház. A bevételi oldalon ugyan nem segít, de a színház így igyekszik kapcsolatban maradni a nézőkkel • Fotó: Beliczay László
A saját bevételek terén nagyon rosszul teljesítettek a székelyföldi kulturális intézmények 2020-ban: a koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozások miatt legtöbben hónapokig lakatott tehettek a bejáratra, és bár decembertől újraindulni látszik az élet, a idénre még mindig óvatosan terveznek az intézményvezetők.
Kevesebb mint fele jött össze
A Csíki Székely Múzeumnál tavalyra 500 ezer lejes saját bevétellel terveztek: általában a teljes működési költség mintegy tíz-tizenöt százalékát teszi ki az az összeg, amely például a jegyeladásból gyűl az intézmény kasszájába, avatott be Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója. A tervekkel szemben azonban mindössze 112 925 lejt sikerült megvalósítani, annak ellenére, hogy például a múzeumok már nyáron megnyithattak. A korai nyitás ellenére azonban a látogatók elmaradoztak.
A tavalyi tapasztalatokból okulva tehát idén már csak 150 ezer lejes bevételt terveznek az intézménynél, a fenntartótól pedig mintegy 3,1 millió lejre számítanak, amely a munkatársak fizetése és az anyagi költségek mellett beruházásokra is elegendő lenne.
Hasonló arányokat mutat a Csíki Játékszín tavalyi költségvetése is: „békeidőben” itt is a teljes költségvetés 15 százalékát teszi ki a saját bevétel, ennek azonban idén kevesebb mint egyharmadát sikerült megvalósítani, árulta el Bartalis Gabriella, a színház ideiglenesen kinevezett igazgatója. „A saját bevételt a bérek és fenntartási költségek fedezésére szoktunk fordítani. De a tavaly tapasztaltak ellenére aránylag a megszokott módon terveztük a 2021-es év költségvetését, ugyanakkor készenlétben vagyunk, hogy időben reagáljunk a további járványügyi fejleményekre” – jegyezte meg az intézményvezető.
A pályázatokra számítanak
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál például évente mintegy 350 ezer lejes saját bevétellel számolnak (ennek egy része a jegy- és bérletbevétel, másik része pályázati pénz), és a csonka 2020-2021-es évad ellenére ezt idén is sikerült teljesíteni: a pályázatokból származó pénzeknek köszönhetően az intézmény 345 ezer lejhez jutott saját bevételként. „A jegy- és bérletekből a befolyt összeg mellett még körülbelül 100 ezer lejt kellett volna bevételezzünk, ami a járvány miatt elmaradt. Ugyanakkor a kiadásoknál körülbelül 200 ezer lejjel költöttünk kevesebbet” – matematikázott Nagy Pál színházigazgató.
A helyzet azonban nem annyira rózsás, mint ahogyan azt első ránézésre tűnik: az intézménynél tavalyi bérletekből befolyt összeg idén kiesik, hiszen a 2020/21-es évadra váltott bérletek a következő évadra, azaz 2021/22-re lesznek érvényesek.
„Ezt a »szokásos« bevételt tulajdonképpen már »előlegbe« megkaptuk. Ugyanakkor az első fél évben csak csökkentett nézőszámmal játszathatunk, amit szintén megérezhet a bevételi oldal. A tavalyi spórlás viszont részben pótolni tudja ezeket a kieséseket. Tehát ha valami nagyobb probléma nem jön közbe és megkapjuk az önkormányzattól is a kért támogatást, egyensúlyban leszünk az év végén is” – tette hozzá bizakodón az igazgató.
A székelyföldi hivatásos táncegyüttesek közül a legkisebb költségvetéssel működő az Udvarhely Néptáncműhely: 2019-ben például 920 ezer lejnyi támogatást kaptak a helyi önkormányzattól, amely mellé 188 ezer lejes bevételt valósítottak meg. Ezzel szemben tavaly (a bérek emelkedése miatt) kevéssel több mint 1 millió lejt kaptak a fenntartótól, ellenben 80 ezer lejnyi bevétel gyűlt az intézmény kasszájába.
A társulat most is folyamatosan fellép, többször vidéken is, ellenben a szabályozások miatt kevésbé kifizetődők ezek az előadások: játszani csak félházzal lehet, ellenben az előadás költségei (a zenekar bére, az üzemanyag, stb.) állandók.
„Mi így is örülünk, hogy felléphetünk” – jegyezte meg Orendi István. A táncműhely igazgatója ugyanakkor hozzátette: a már említettek mellett az intézmény működését mindig is pályázati forrásokkal segítették, a tavaly is így éltek túl, úgy 2021-ben is számolnak ezekkel a forrásokkal is.
A járványtól függetlenek bizonyos költségek
Gyergyószentmiklóson a helyi múzeumot kevéssé érintették a járványügyi korlátozások, ugyanis a folyamatban lévő felújítási munkálatok miatt egész évben zárva tartottak, a világjárvány hatásait azonban annál jobban elszenvedte a Figura Stúdió Színház: a tavalyelőtti húszezer nézőből 2020-ban csupán ötezren jártak színházba. „Ennek alapján tulajdonképpen a saját bevétel több mint fele esett ki” – summázott Albu István színházigazgató. Habár az idei költségvetés taglalásába még nem bocsátkozott az intézményvezető, elárulta: a saját bevételre nagy szüksége van a színháznak, hiszen ebből fedezik az ingatlan fenntartását.
Tavaly is már elve csak az ingatlanfenntartás felét biztosította az önkormányzat, a többi mi kellett kitermeljük. Sajnos ez nem egy elhalasztható költség, hiszen villanyra, fűtésre szükség van
– jegyezte meg Albu István.
Gyenge, de a tavalyinál jobb év jöhet
A Maros Megyei Múzeumnak elsősorban a régészeti ásatásokból, a jegyek eladásából, illetve publikációk értékesítéséből, valamint a terembérlésből folynak be a saját forrásai. A legnagyobb bevételek általában a régészeti ásatásokból származnak, ezek mértéke azonban előre megjósolhatatlan, nagyban függ attól, hogy a megyében vagy városban zajlik-e épp valahol nagyberuházás, sorolta Ötvös Koppány Bulcsú, az intézmény ideiglenes vezetője. 2020 ilyen tekintetből mélypontot jelent, az intézménynél ugyanis megfeleződtek a saját bevételek.
Elmaradt a legnagyobb rendezvénynek számító múzeumok éjszakája, a tervezett kiállításokból is csak egyet tudtunk megnyitni, s tudományos konferencia is csak egy zajlott le
– ecsetelte az intézményvezető. A Maros Megyei Múzeumnál egyébként a saját bevételek, illetve az működtetés önrészének mértékét a fenntartó, azaz a megyei tanács határozza meg, habár ez minden évben alku eredményeként születik meg, ettől függetlenül az intézményél a bevétel szempontjából a gyenge, bár a tavalyinál kicsivel jobb évre számítanak.
24h
