
2005 októbere óta várják a hívásokat az Áradat Egyesület által kezdeményezett lelkisegély-szolgálat ügyelői
Fotó: Rédai Attila
Mindenkin lehet segíteni, aki segítséget kér. Ezt népszerűsíti már tizenkilenc éve a Hallgatlak – Telefonos és Internetes Lelkisegély-szolgálat. A nagyon súlyos mondatokat is meg tudják hallgatni, és már ez mentőöv lehet sokak számára.
2024. november 30., 21:132024. november 30., 21:13
Tizenkilenc évvel ezelőtt az egyik legnagyobb székelyföldi természeti katasztrófa, a 2005-ös Nyikó-menti árvíz után jött létre a telefonos lelkisegély-szolgálat, de nem emiatt indultak el – meséli az Áradat Egyesület által működtetett kezdeményezés erdélyi regionális felelőse, Simó Irma klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember és szupervizor a Hallgatlak lelkisegély-szolgálatról. Akkor az öngyilkosság-megelőzés volt a céljuk elsősorban, meg az, hogy a krízisben lévő emberek ingyenesen jussanak segítséghez, ami minden más országban is alapvető emberi jog.
„Folyamatosan arra érzékenyítettük a társadalmat a koronavírus-világjárvány időszakáig is, hogy az embereknek szabad segítséget kérni.
– foglalja össze Simó Irma a szolgálatuk lényegét.
Fotó: Rédai Attila
A világjárvány előtti időszakban esténként voltak jelen az ügyelők, és várták a telefonhívásokat, de aztán jött a pandémia, és az volt az érzésük, mintha az azelőtti 15 év csupán előkészület lett volna a pandémia megterhelő időszakára. Egy bibliai hasonlattal élve, mint amikor Noé kezdte építeni a bárkát, mielőtt az árvíz jött volna.
„Akkor úgy éreztem, hogy már annyira felkészült volt a csapatunk, hogy mi egyáltalán nem ijedtünk meg. Ahhoz képest, hogy hatalmas krízis volt a világjárvány, mi rögtön úgy éreztük, hogy erre fel vagyunk készülve. Azonnal beálltunk szolgálatba reggel 8-tól éjfélig, és nagyon sok segítő bejelentkezett, így online tudtunk ügyeleteket koordinálni. Mindenki otthon ügyelt akkor, és ez egy nagy fejlődést hozott technikai, home office-szinten, meg átirányításos szinten is.
– emlékszik vissza a szakember a 2020-as világjárványra, amikor minden órában csöngetett a telefon, rengeteg „segélykiáltás” érkezett feléjük.
Azóta is elérhetők reggel 8-tól éjfélig, Erdély bármely csücskéből telefonálhatnak, vagy akár külföldön élő magyarok. Bár kevesebb most a hívás, de sokkal többen megismerték a szolgálatot. Nemrég az egyik jászvásári televíziós műsorban hozták fel példaértékű szolgálatként őket, hiszen hasonló román nyelvű szolgáltatás csak hétvégén működik az országban.
A szolgálat folyamatosan fejlődik, most éppen egy gyergyói stábnak a képzése folyik. De a kolozsvári egyetem szociológiai és szociális munkás kar mesteri képzésén lévő egyetemistáival is lesz egy másik csoportjuk, akik jövő ősztől tudnak szolgálatba állni, sőt nekik ez szakmai gyakorlatnak is számít. A képzés ugyanis nagyon fontos – teszi hozzá Simó Irma, merthogy ez egy speciális szolgálat, itt gyorsnak és operatívnak kell lenni, illetve fel kell ismerni, hogy mikor van szükség „csak” meghallgatásra. Hozzáteszi, most már letisztultabbak a működési alapelveik, az önkéntességgel kapcsolatos kultúrájuk, és
A hosszú távú céljuk az, hogy Nagyvárad és Szatmárnémeti, Temesvár, Arad környéke – ahol szintén jó szakmai kapcsolataik vannak – is igénybe tudja venni a szolgálatot, hiszen mindig az a kulcs, hogy legyen helyben egy jó szakember, aki összefogja az ott összegyűlt lelkes önkénteseket.
Segítséget kérni erő - ezt kell népszerűsíteni a hazai tárasdalomban
Fotó: Pixabay
Simó Irma jelezte,
A problémák pedig széleskörűek: a nehezen viselhető időskori magányból fakadó egzisztenciális kérdésektől a családon belüli erőszakig, a megszégyenüléstől és konfliktusoktól a párkapcsolati gondokig. Sok külföldön dolgozó is igénybe veszi, hiszen itt magyar nyelven mondhatja el gondjait. A hívóknak nagy százaléka nyilvántartott pszichiátriai beteg, akik kezelésre járnak, de nekik nagy szükségük van a támogató jelenlétre, amikor elmozdulnak a belső egyensúlyból. Tehát támogatói szolgálatként is működik a szolgálat a pszichiátriai betegek számára, akik amúgy megkapják a kezelést, de nincs lehetőségük olyan rehabilitációs programokhoz kapcsolódni, ami a gyógyszeres kezelés mellett segítség lenne abban, hogy visszataláljanak önmagukhoz, a saját magukkal való élő kapcsolathoz.
Ez egy jó terep arra, hogy férfiak is nyugodtan csörögjenek, mert nem kell bemutatkozni.
– teszi hozzá a szakember, aki érzi az első beszélgetés „súlyát”, hiszen ha megértve érzi magát a hívó, akkor könnyebben keres magának terapeutát vagy valamilyen segítői fórumot.
Van, amikor e-mailben keresik meg, de Messengeren is írnak. Az utóbbira még nincs kialakítva egy állandó csapatuk, de szeretnék, mert időnként van rá igény, ez is a szervezet jövőbeli fejlesztési kihívásai közé tartozik, hiszen ez külön energiát igényel, miközben nincs semmiféle egyházi vagy állami finanszírozásuk – fejti ki a szervezet regionális felelőse.
Férfiak is nyugodtabban hívják, ha szükség van meghallgatásra, mert nem kell bemutatkozni
Fotó: Pixabay
Számtalanszor szembesültek már krízishelyzetekkel is, amikor valaki öngyilkossági szándékairól számol be nekik.
De ilyen eset egyszer volt, és akkor ő akarta, úgyhogy megmondta a címet. Viszont amikor valakinek öngyilkossági gondolatai vannak, és felhív, fölvállalja ezeket, akkor mi nem akarjuk rögtön lepasszolni az illetőt egy más szervnek, hanem mi beszélgetünk vele.
– magyarázza Simó Irma az ügyelők meghallgató attitűdjéről.
A mindennapi életben az emberek nagyon nehezen hallgatják meg egymást, hogyha valaki már nem látja a reményt és nincs jövőképe. A Hallgatlak-szolgálat csapata pont ezt a hozzáadott értéket „teszi bele” a telefonbeszélgetésekbe, hiszen ezeket a nagyon súlyos mondatokat is meg tudják hallgatni.
A szakember azt meséli, hogy egyszer egy hívó arról számolt be, hogy gyógyszereket akar bevenni öngyilkosság céljából, de a telefonhívást kezelő önkéntes, aki egyébként egészségügyis volt, nagyon frappánsan tudott válaszolni: honnan gondolja, hogy a gyógyszer nem járt le, és arra kérte, hogy együtt nézzék meg, ő tartja addig a telefont, és így elterelődött a hívó figyelme a gyógyszerbevevésről. Végre tudott arról beszélni, hogy mi nincs rendben az életében, és milyen lehetőségei vannak, hogy a családban vagy a rokonságban ki az az egy személy, akire mégiscsak számíthat, és
– teszi hozzá Simó Irma, akinek meggyőződése, hogy minden olyan személyen lehet segíteni, aki segítséget kér. Ezért is fektet a szervezet nagy hangsúlyt az érzékenyítésre, annak az attitűdnek a népszerűsítésére, hogy segítséget kérni erő.
„Még mielőtt ezt a végletes megoldást kidolgozná, azelőtt kotyogja el valakinek, vagy hívjon minket. Fontos a lakosságot is ilyen módon felkészíteni, hogyha valaki ilyenről beszél, akkor az nem csak hülyéskedik, a Cry for Help-szindrómát (öngyilkossági krízis jelei – szerk. megj.) komolyan kell venni, ha valaki ilyenekről beszél. A harmadik szakaszban még kérik a segítséget, de
– összegzi a klinikai pszichológus, de rögtön hozzá is teszi, minden befutott hívásnál a „fény” végül megjelenik. Visszahívhatják őket, a krízis idején rendelkezésükre állnak. Általában 6-8 hét, amíg kitisztulnak a hívó dolgai, és utána terápiára tud menni, vagy másfajta segítői szolgálatot is igénybe tud venni.
A Hallgatlak – lelkisegély-szolgálatot bárki igénybe veheti akár névtelenül mindennap reggel nyolctól éjfélig a következő telefonszámon: 0754 800 808
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
szóljon hozzá!