
Bár most úgy tűnhet, közel sincs vége. A koronavírus-járvány negyedik hullámának visszaszorítására az oltás jelenthet megoldást
Fotó: Haáz Vince
A delta variáns gyors terjedésének következtében egyre több új koronavírusos esetet azonosítanak világszerte, és előbb-utóbb Romániát is utoléri a jelenség. Az alacsony átoltottság miatt a negyedik hullám kimondottan súlyos lehet az országban.
2021. július 17., 09:022021. július 17., 09:02
Noha jelenleg kedvezők a járványmutatók, egyre gyakrabban hallani a delta variáns gyors terjedéséről és az ősszel várható negyedik hullámról. A témával kapcsolatos tudnivalókról Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője beszélt lapunknak.
Mint a kutató elöljáróban rámutatott, a delta variáns tulajdonképpen a koronavírus azon változata, amelyet először Indiában mutattak ki az ottani járványhullám elején. „Három variáns keringett Indiában, abból az egyik a delta, hivatalos nevén a B.1.617.2. Ez az a variáns, amely április végén került be Romániába, és amelyet mi mutattunk ki először.
Szeretném, ha ez nem így lenne, de a gyatra beoltottság miatt sajnos elkerülhetetlen” – mutatott rá Fejér Szilárd. A helyzet szemléltetésére két országot hasonlított össze a szakember. Mint kifejtette,
A veszélyeztetett korosztály nagy része viszont be van oltva, a felnőtt lakosság 65 százaléka teljesen immunizált, tehát szinte kialakult már a nyájimmunitás az országban. Ezért a kórházba utalások, illetve a halálesetek száma jóval lassabban emelkedik, mint az esetszámoké, amelyek egyébként már napi 30 ezer fölött járnak.
Oroszországban szintén rohamosan terjed a delta variáns, naponta mintegy 25 ezer új fertőzést regisztrálnak, a különbség viszont az, hogy ott jóval alacsonyabb az átoltottság aránya: a lakosság mindössze 12 százaléka kapott két dózist, és további 5 százaléka egyet. A nyájimmunitástól tehát még messze vannak, és ez meg is látszik a járványhelyzet súlyosságán:
„Románia egy hajszállal jobban áll, mint Oroszország, nálunk mintegy 25 százalékra tehető az átoltottság, de
– vetítette elő a kutató, aki szerint a nyájimmunitás eléréséhez további 50 százalékkal kellene növelni az átoltottsági arányt, de ő maga már 20 százaléknak is örülne.
Hozzátette, a delta variáns bizonyítottan jobban terjed az összes korábbinál, ezért a gyerekek és fiatalok is gyakrabban fognak megfertőződni, mint a korábbi hullámokban, ugyanakkor a felnőttek körében is nőni fog a megbetegedések száma. Az erősebb fertőzőképesség azzal magyarázható, hogy könnyebben tud bejutni a sejtekbe, és erősebben kötődik a sejtfelszíni receptorokhoz. Emellett a vírustermelés is erősebb.
Jó hír viszont, hogy a vírus nem tud a végtelenségig mutálódni, előbb-utóbb kimeríti a lehetőségeit, és azután nem tud fertőzőképesebb lenni.
„Eddig a delta variáns a legfejlettebb, és ez az első, amelyik világszinten át tudja venni a vezetést, ez a brit variánsnak sem sikerült.
az emberek nem hisznek abban, amit a hatóságok mondanak, ahogy a közvetlen környezetükben lévő józanabb hangoknak sem. Inkább egy csordaszellem működik, azt mondják, hogy úgyis azt csinálunk, amit akarunk, és elhiszik a rengeteg téves információt. Ismét arra buzdítok mindenkit, hogy hallgasson a szakemberekre, és oltassa be magát, mert ettől függ az őszi hullám alakulása” – ajánlotta Fejér Szilárd.
Legszebb virágaikat mutatják be, és kínálják eladásra az udvarfalvi termesztők szombaton és vasárnap a hagyományos kiállításon és vásáron. Szombaton a településen Májusfa néptánctalálkozót is tartanak, immár nyolcadik alkalommal.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
4 hozzászólás