
Bár most úgy tűnhet, közel sincs vége. A koronavírus-járvány negyedik hullámának visszaszorítására az oltás jelenthet megoldást
Fotó: Haáz Vince
A delta variáns gyors terjedésének következtében egyre több új koronavírusos esetet azonosítanak világszerte, és előbb-utóbb Romániát is utoléri a jelenség. Az alacsony átoltottság miatt a negyedik hullám kimondottan súlyos lehet az országban.
2021. július 17., 09:022021. július 17., 09:02
Noha jelenleg kedvezők a járványmutatók, egyre gyakrabban hallani a delta variáns gyors terjedéséről és az ősszel várható negyedik hullámról. A témával kapcsolatos tudnivalókról Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője beszélt lapunknak.
Mint a kutató elöljáróban rámutatott, a delta variáns tulajdonképpen a koronavírus azon változata, amelyet először Indiában mutattak ki az ottani járványhullám elején. „Három variáns keringett Indiában, abból az egyik a delta, hivatalos nevén a B.1.617.2. Ez az a variáns, amely április végén került be Romániába, és amelyet mi mutattunk ki először.
Szeretném, ha ez nem így lenne, de a gyatra beoltottság miatt sajnos elkerülhetetlen” – mutatott rá Fejér Szilárd. A helyzet szemléltetésére két országot hasonlított össze a szakember. Mint kifejtette,
A veszélyeztetett korosztály nagy része viszont be van oltva, a felnőtt lakosság 65 százaléka teljesen immunizált, tehát szinte kialakult már a nyájimmunitás az országban. Ezért a kórházba utalások, illetve a halálesetek száma jóval lassabban emelkedik, mint az esetszámoké, amelyek egyébként már napi 30 ezer fölött járnak.
Oroszországban szintén rohamosan terjed a delta variáns, naponta mintegy 25 ezer új fertőzést regisztrálnak, a különbség viszont az, hogy ott jóval alacsonyabb az átoltottság aránya: a lakosság mindössze 12 százaléka kapott két dózist, és további 5 százaléka egyet. A nyájimmunitástól tehát még messze vannak, és ez meg is látszik a járványhelyzet súlyosságán:
„Románia egy hajszállal jobban áll, mint Oroszország, nálunk mintegy 25 százalékra tehető az átoltottság, de
– vetítette elő a kutató, aki szerint a nyájimmunitás eléréséhez további 50 százalékkal kellene növelni az átoltottsági arányt, de ő maga már 20 százaléknak is örülne.
Hozzátette, a delta variáns bizonyítottan jobban terjed az összes korábbinál, ezért a gyerekek és fiatalok is gyakrabban fognak megfertőződni, mint a korábbi hullámokban, ugyanakkor a felnőttek körében is nőni fog a megbetegedések száma. Az erősebb fertőzőképesség azzal magyarázható, hogy könnyebben tud bejutni a sejtekbe, és erősebben kötődik a sejtfelszíni receptorokhoz. Emellett a vírustermelés is erősebb.
Jó hír viszont, hogy a vírus nem tud a végtelenségig mutálódni, előbb-utóbb kimeríti a lehetőségeit, és azután nem tud fertőzőképesebb lenni.
„Eddig a delta variáns a legfejlettebb, és ez az első, amelyik világszinten át tudja venni a vezetést, ez a brit variánsnak sem sikerült.
az emberek nem hisznek abban, amit a hatóságok mondanak, ahogy a közvetlen környezetükben lévő józanabb hangoknak sem. Inkább egy csordaszellem működik, azt mondják, hogy úgyis azt csinálunk, amit akarunk, és elhiszik a rengeteg téves információt. Ismét arra buzdítok mindenkit, hogy hallgasson a szakemberekre, és oltassa be magát, mert ettől függ az őszi hullám alakulása” – ajánlotta Fejér Szilárd.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
4 hozzászólás