
Bár most úgy tűnhet, közel sincs vége. A koronavírus-járvány negyedik hullámának visszaszorítására az oltás jelenthet megoldást
Fotó: Haáz Vince
A delta variáns gyors terjedésének következtében egyre több új koronavírusos esetet azonosítanak világszerte, és előbb-utóbb Romániát is utoléri a jelenség. Az alacsony átoltottság miatt a negyedik hullám kimondottan súlyos lehet az országban.
2021. július 17., 09:022021. július 17., 09:02
Noha jelenleg kedvezők a járványmutatók, egyre gyakrabban hallani a delta variáns gyors terjedéséről és az ősszel várható negyedik hullámról. A témával kapcsolatos tudnivalókról Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője beszélt lapunknak.
Mint a kutató elöljáróban rámutatott, a delta variáns tulajdonképpen a koronavírus azon változata, amelyet először Indiában mutattak ki az ottani járványhullám elején. „Három variáns keringett Indiában, abból az egyik a delta, hivatalos nevén a B.1.617.2. Ez az a variáns, amely április végén került be Romániába, és amelyet mi mutattunk ki először.
Szeretném, ha ez nem így lenne, de a gyatra beoltottság miatt sajnos elkerülhetetlen” – mutatott rá Fejér Szilárd. A helyzet szemléltetésére két országot hasonlított össze a szakember. Mint kifejtette,
A veszélyeztetett korosztály nagy része viszont be van oltva, a felnőtt lakosság 65 százaléka teljesen immunizált, tehát szinte kialakult már a nyájimmunitás az országban. Ezért a kórházba utalások, illetve a halálesetek száma jóval lassabban emelkedik, mint az esetszámoké, amelyek egyébként már napi 30 ezer fölött járnak.
Oroszországban szintén rohamosan terjed a delta variáns, naponta mintegy 25 ezer új fertőzést regisztrálnak, a különbség viszont az, hogy ott jóval alacsonyabb az átoltottság aránya: a lakosság mindössze 12 százaléka kapott két dózist, és további 5 százaléka egyet. A nyájimmunitástól tehát még messze vannak, és ez meg is látszik a járványhelyzet súlyosságán:
„Románia egy hajszállal jobban áll, mint Oroszország, nálunk mintegy 25 százalékra tehető az átoltottság, de
– vetítette elő a kutató, aki szerint a nyájimmunitás eléréséhez további 50 százalékkal kellene növelni az átoltottsági arányt, de ő maga már 20 százaléknak is örülne.
Hozzátette, a delta variáns bizonyítottan jobban terjed az összes korábbinál, ezért a gyerekek és fiatalok is gyakrabban fognak megfertőződni, mint a korábbi hullámokban, ugyanakkor a felnőttek körében is nőni fog a megbetegedések száma. Az erősebb fertőzőképesség azzal magyarázható, hogy könnyebben tud bejutni a sejtekbe, és erősebben kötődik a sejtfelszíni receptorokhoz. Emellett a vírustermelés is erősebb.
Jó hír viszont, hogy a vírus nem tud a végtelenségig mutálódni, előbb-utóbb kimeríti a lehetőségeit, és azután nem tud fertőzőképesebb lenni.
„Eddig a delta variáns a legfejlettebb, és ez az első, amelyik világszinten át tudja venni a vezetést, ez a brit variánsnak sem sikerült.
az emberek nem hisznek abban, amit a hatóságok mondanak, ahogy a közvetlen környezetükben lévő józanabb hangoknak sem. Inkább egy csordaszellem működik, azt mondják, hogy úgyis azt csinálunk, amit akarunk, és elhiszik a rengeteg téves információt. Ismét arra buzdítok mindenkit, hogy hallgasson a szakemberekre, és oltassa be magát, mert ettől függ az őszi hullám alakulása” – ajánlotta Fejér Szilárd.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
4 hozzászólás