Ezután az RMDSZ a parlamentben többségi támogatást szerzett egy törvénytervezethez, amely ezt lehetővé tette. Megszületett a törvény, amely „nagyon körültekintően” fogalmazott: a helyi önkormányzat kezdeményezhette a zászló elfogadását, az országos heraldikai bizottság kedvező véleményezése után pedig kormányhatározattal szentesíthették azt. Megvolt tehát a jogalap, a város- és a megyezászlót ismét elfogadták a helyi tanácsok, majd elküldték Bukarestbe, ám a kormány ezt a tervezetet elsüllyesztette, mígnem Cseke Attila RMDSZ-es politikus miniszterként „ki nem húzta azt a bizonyos fiókot”, és útjukra nem indította a dokumentumokat. Végül így született meg 2021-ben a háromszékiek számára kedvező kormányhatározat.

Antal Árpád szerint a brassói bíróság, illetve bíró mellőzte a tényeket, mely szerint közmeghallgatás volt az ügyben, és román tanácsosok is megszavazták a tervezetet (vagy tartózkodtak), szubjektíven ítélt, amikor – azzal az indokkal, hogy a zászló valóban nem képviseli a helyi románokat, mert a többségi szavazás (a magyarságé) nem releváns ebben az ügyben – ez év februárjában semmisnek ítélte a kormányhatározatot.

A legfelsőbb bíróságot is hidegen hagyta, hogy fellebbezésében a maga során a kormány kifejtette: az alapfokú döntést meghozó bíróság, teljesen törvénytelenül és szubjektíven, tévesen értelmezve a 2015-ből származó 141-es törvény mondanivalóját, azt a következtetést vonta le, hogy a zászló nem képviseli a helyi románságot. A kormánynak azt az érvét is leseperték az asztalról, hogy az alapfokú bíróság nem jogosult megítélni a jelképek jelentését, ez a szakmai szervezet, a heraldikai bizottság feladata.

Nem fognak beletörődni

„Mit tehetünk?! Elölről kezdjük a történetet. Visszamegyünk a néphez. Megkérdezzük az embereket, számukra reprezentatív vagy sem a zászló?” – nézett a jövőbe a polgármester.

A románok is így jelezhetik, hogy a Civil Fórum nem képviseli őket. „Egy demokráciában a pártok képviselik az embereket. A Civil Fórum sohasem mutatott fel közösséget maga mögött, nem indult a választásokon, nem szavaztak rájuk” – fejtette ki a polgármester. A stratégia tehát az – folytatta –, hogy a közösségi akaratot felmutatva a város újból felterjeszti a kormányhoz a még érvényben levő tanácsi határozatot a városzászló ügyében.