
A 2021-es elfogadása után büszkén bemutatott sepsiszentgyörgyi városzászló
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
A legfelsőbb bíróság februárban hagyta jóvá a brassói bíróság azon alapfokú döntését, amely törvénytelennek nyilvánította a sepsiszentgyörgyi városzászlót, ennek az ítéletnek az indoklását kapta meg nemrég a városháza – de nyomós érvek nélkül. Nem törődünk bele – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. A helyi önkormányzat aláírásgyűjtést kezdeményezett és újból felterjeszti a kormányhoz a városzászló-tervezetet.
2023. szeptember 22., 09:012023. szeptember 22., 09:01
Az elöljáró a csütörtöki sajtótájékoztatóján felidézte az előzményeket: a helyi önkormányzat 2015-ben fogadta el a városzászlót (és szinte ugyanakkor a megyei tanács a megyezászlót), ám rövid időn belül az akkori háromszéki prefektus, Codrin Munteanu megtámadta azt a bíróságon.
Ezután az RMDSZ a parlamentben többségi támogatást szerzett egy törvénytervezethez, amely ezt lehetővé tette. Megszületett a törvény, amely „nagyon körültekintően” fogalmazott: a helyi önkormányzat kezdeményezhette a zászló elfogadását, az országos heraldikai bizottság kedvező véleményezése után pedig kormányhatározattal szentesíthették azt. Megvolt tehát a jogalap, a város- és a megyezászlót ismét elfogadták a helyi tanácsok, majd elküldték Bukarestbe, ám a kormány ezt a tervezetet elsüllyesztette, mígnem Cseke Attila RMDSZ-es politikus miniszterként „ki nem húzta azt a bizonyos fiókot”, és útjukra nem indította a dokumentumokat. Végül így született meg 2021-ben a háromszékiek számára kedvező kormányhatározat.
Antal Árpád szerint a brassói bíróság, illetve bíró mellőzte a tényeket, mely szerint közmeghallgatás volt az ügyben, és román tanácsosok is megszavazták a tervezetet (vagy tartózkodtak), szubjektíven ítélt, amikor – azzal az indokkal, hogy a zászló valóban nem képviseli a helyi románokat, mert a többségi szavazás (a magyarságé) nem releváns ebben az ügyben – ez év februárjában semmisnek ítélte a kormányhatározatot.
A legfelsőbb bíróságot is hidegen hagyta, hogy fellebbezésében a maga során a kormány kifejtette: az alapfokú döntést meghozó bíróság, teljesen törvénytelenül és szubjektíven, tévesen értelmezve a 2015-ből származó 141-es törvény mondanivalóját, azt a következtetést vonta le, hogy a zászló nem képviseli a helyi románságot. A kormánynak azt az érvét is leseperték az asztalról, hogy az alapfokú bíróság nem jogosult megítélni a jelképek jelentését, ez a szakmai szervezet, a heraldikai bizottság feladata.
„Mit tehetünk?! Elölről kezdjük a történetet. Visszamegyünk a néphez. Megkérdezzük az embereket, számukra reprezentatív vagy sem a zászló?” – nézett a jövőbe a polgármester.
A románok is így jelezhetik, hogy a Civil Fórum nem képviseli őket. „Egy demokráciában a pártok képviselik az embereket. A Civil Fórum sohasem mutatott fel közösséget maga mögött, nem indult a választásokon, nem szavaztak rájuk” – fejtette ki a polgármester. A stratégia tehát az – folytatta –, hogy a közösségi akaratot felmutatva a város újból felterjeszti a kormányhoz a még érvényben levő tanácsi határozatot a városzászló ügyében.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
Legalább 32 ember meghalt, mintegy 700-an pedig megsérültek azt követően, hogy szerdán két rendkívül erős földrengés rázta meg Venezuelát. A rengések jelentős pusztítást okoztak, a hatóságok szerint az áldozatok száma drasztikusan emelkedni fog.
Operettekkel, óratorony koncerttel kezdődnek csütörtökön a 29. Marosvásárhelyi Napok, amely vasárnapig számos érdekes programot kínál az érdeklődőknek. Forgalomkorlátozásra is számítani kell a rendezvény miatt.
szóljon hozzá!