
A 2021-es elfogadása után büszkén bemutatott sepsiszentgyörgyi városzászló
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
A legfelsőbb bíróság februárban hagyta jóvá a brassói bíróság azon alapfokú döntését, amely törvénytelennek nyilvánította a sepsiszentgyörgyi városzászlót, ennek az ítéletnek az indoklását kapta meg nemrég a városháza – de nyomós érvek nélkül. Nem törődünk bele – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. A helyi önkormányzat aláírásgyűjtést kezdeményezett és újból felterjeszti a kormányhoz a városzászló-tervezetet.
2023. szeptember 22., 09:012023. szeptember 22., 09:01
Az elöljáró a csütörtöki sajtótájékoztatóján felidézte az előzményeket: a helyi önkormányzat 2015-ben fogadta el a városzászlót (és szinte ugyanakkor a megyei tanács a megyezászlót), ám rövid időn belül az akkori háromszéki prefektus, Codrin Munteanu megtámadta azt a bíróságon.
Ezután az RMDSZ a parlamentben többségi támogatást szerzett egy törvénytervezethez, amely ezt lehetővé tette. Megszületett a törvény, amely „nagyon körültekintően” fogalmazott: a helyi önkormányzat kezdeményezhette a zászló elfogadását, az országos heraldikai bizottság kedvező véleményezése után pedig kormányhatározattal szentesíthették azt. Megvolt tehát a jogalap, a város- és a megyezászlót ismét elfogadták a helyi tanácsok, majd elküldték Bukarestbe, ám a kormány ezt a tervezetet elsüllyesztette, mígnem Cseke Attila RMDSZ-es politikus miniszterként „ki nem húzta azt a bizonyos fiókot”, és útjukra nem indította a dokumentumokat. Végül így született meg 2021-ben a háromszékiek számára kedvező kormányhatározat.
Antal Árpád szerint a brassói bíróság, illetve bíró mellőzte a tényeket, mely szerint közmeghallgatás volt az ügyben, és román tanácsosok is megszavazták a tervezetet (vagy tartózkodtak), szubjektíven ítélt, amikor – azzal az indokkal, hogy a zászló valóban nem képviseli a helyi románokat, mert a többségi szavazás (a magyarságé) nem releváns ebben az ügyben – ez év februárjában semmisnek ítélte a kormányhatározatot.
A legfelsőbb bíróságot is hidegen hagyta, hogy fellebbezésében a maga során a kormány kifejtette: az alapfokú döntést meghozó bíróság, teljesen törvénytelenül és szubjektíven, tévesen értelmezve a 2015-ből származó 141-es törvény mondanivalóját, azt a következtetést vonta le, hogy a zászló nem képviseli a helyi románságot. A kormánynak azt az érvét is leseperték az asztalról, hogy az alapfokú bíróság nem jogosult megítélni a jelképek jelentését, ez a szakmai szervezet, a heraldikai bizottság feladata.
„Mit tehetünk?! Elölről kezdjük a történetet. Visszamegyünk a néphez. Megkérdezzük az embereket, számukra reprezentatív vagy sem a zászló?” – nézett a jövőbe a polgármester.
A románok is így jelezhetik, hogy a Civil Fórum nem képviseli őket. „Egy demokráciában a pártok képviselik az embereket. A Civil Fórum sohasem mutatott fel közösséget maga mögött, nem indult a választásokon, nem szavaztak rájuk” – fejtette ki a polgármester. A stratégia tehát az – folytatta –, hogy a közösségi akaratot felmutatva a város újból felterjeszti a kormányhoz a még érvényben levő tanácsi határozatot a városzászló ügyében.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!