Hirdetés
Hirdetés

Iskolai bántalmazások: ne hagyjuk cserben a gyerekeket, merjünk cselekedni

Az agresszor, az áldozat és a szemtanúk is elszenvedői a bullyingnak. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF

Az agresszor, az áldozat és a szemtanúk is elszenvedői a bullyingnak. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

A nagy érdeklődésnek, illetve a probléma súlyosságának köszönhetően párbeszéddé alakult az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete, valamint helyi és udvarhelyszéki nőszervezete által megtartott Szülők iskolája aktuális előadása, amelyen a bullying, vagyis a gyerekek bántalmazása volt a téma. A rendezvényen egyértelművé vált, hogy jelenteni kell, ha hasonlót tapasztalunk, ugyanakkor a szülőknek is felelősségük van.

Fülöp-Székely Botond

2023. március 28., 21:062023. március 28., 21:06

Noha nincs jó megfelelője a magyar nyelvben a bullyingnak, mégis talán az iskolai bántalmazás a leginkább találó fordítás – magyarázta Szalay Zsuzsanna pszichológus a székelyudvarhelyi előadáson.

Idézet
Általánosan fogalmazva, rendszeresen ismétlődő, szándékos bántásról van szó. (…) Ez valójában egy hatalmi játszma, amikor egy agresszor a hatalmi fölényét szeretné érzékeltetni. Megkeresi azokat a személyeket, akik fölött a fizikai erejét vagy bántó hatását úgy gyakorolja, hogy megalázza őket

– fogalmazott.

Több formája létezik

A testi bántalmazás – lökdösődés, verekedés stb. – a legismertebb formája a bullyingnak, ami annyira nyilvánvaló, hogy viszonylag hamar észre lehet venni – így a szakember.

A lányok esetében azonban gyakrabban előfordul az érzelmi vagy kapcsolati bántalmazás, amelyekre a legegyszerűbb példa a kiközösítés.

Mindemellett verbális bántás is létezik, amelynek része a csúfolódás, a fenyegetés, a gúnynevek aggatása vagy éppen az érzelmi zsarolás.

Hirdetés

A szexuális bántalmazás is előfordulhat, ezért meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy az ő engedélyük nélkül senki sem érhet a testükhöz, még akkor sem, ha ezt sokszor a kamaszodó fiúk „játékból” teszik. Sajnos a tapasztalat szerint a pornónézés már az 1–4. osztályos gyerekek esetében is nagyon kezd elharapódzni, a látott mozdulatokat pedig gyakran egymáson is igyekeznek kipróbálni – vázolta a helyzetet Szalay Zsuzsanna.

A felsoroltak mellett ugyanakkor

nagy problémát jelent a cyberbullying is, ami elől nem tudnak elmenekülni a diákok.

Öltözőkben vagy éppen verekedés közben készült fotók és videók terjednek az interneten a gyerekekről, mindemellett nem ritka, hogy megalázó, sértő mémeket gyártanak az áldozatokról, beszólnak nekik vagy kirekesztik bizonyos csoportokból. A sértő megjegyzésekről például érdemes képernyőfotót készíteni, hogy a későbbiekben bizonyítani lehessen a tettet.

Tünetek

A rendszeresen bántalmazottak folyamatos stresszhelyzetben vannak a toxikus környezetben, az e miatti szorongás pedig rontja a kognitív funkciókat, ezáltal pedig az iskolai teljesítményt. Mindemellett önbizalomhiány jelentkezik a társas környezetben és a kapcsolatteremtés is egyre nehezebbé válik. Ez az állapot hosszútávon krónikussá válhat, ami miatt reális fizikai fájdalmak is jelentkeznek: hasfájás, fejfájás vagy akár láz is.

Az áldozatoknál jelentkezhetnek depressziós tünetek, például a falcolás, ami önmaguk vagdosását jelenti. Utóbbi sokszor a test olyan részein történik, ami kevésbé látható. Ez a helyzet súlyosbodhat és öngyilkossághoz is vezethet.

A felsoroltak mellett tünet lehet a táplálkozási zavar, az álmatlanság és a bezárkózás is, az, hogy a gyerek például nem szeretne iskolába menni.

A bullying jelenléte hamar észrevehető például azokban az osztályokban, ahol egyik órán kötetlenebb beszélgetést szeretnénk megvalósítani, mégis csendben maradnak a diákok; a gyerekek ugyanis félnek megszólalni, nehogy ők legyenek a bántalmazás következő célpontjai – osztotta meg tapasztalatait Szalay Zsuzsanna.

A családból hozott minta

Megjegyezte, noha a bullying megállítása érdekében nyugaton már komoly törvényi rendelkezésekkel igyekeznek védeni a gyerekeket, nálunk még mindig úgy van kezelve a helyzet, mintha valami felkapott túlérzékenység lenne.

Idézet
Minket is vertek, minket is csúfoltak, nem kell felvenni, ne szólj vissza, erősödj meg, ne pityeregj annyit, szedd össze magad. Ezek a gyereknek mondott legkárosabb mondatok, amivel rontunk a helyzeten. A legnagyobb baj, ha elbagatellizáljuk a problémát

– magyarázta a szakember. Tudni kell, hogy a gyerekek a családból veszik a mintát, és ha otthon folyamatos bántalmazásnak vannak kitéve, akkor úgy érezhetik, hogy ezt ők is megtehetik másokkal. „Minden agresszor, valahol áldozat” – mondta a pszichológus. A helyzet fordítottja az, amikor a fiatal másképp gondolkozva azt látja, hogy nincs mit tegyen a bántalmazás ellen, hiszen ez az iskolai környezete mellett a családjában is megtörténik. „Az otthoni attitűdöt otthonról továbbviszi és az iskolában is elszenvedi némán a bullyingot” – konkretizált. Éppen ezért

fontos, hogy a szülők ne verjék meg a gyerekeket és mellőzzék a nagyon megalázó, földbe döngölő minősítéseket.

A bántalmazások okai közé sorolható az is, hogy ellenőrizhetetlen a gyerekek internetes kommunikációja.

Amikor a tanár is bűnös

A bullying nem csak a kortársaktól, hanem a tanároktól, a szabadidős tevékenységek vezetőitől is érkezhet – hívta fel a figyelmet a szakember. Ide tartoznak egyebek mellett a fizikai fenyítések, a nagyon lealacsonyító szidások. Ez ebből fakadó hosszútávú problémákra jó példa, hogy az idősebb generáció tagjai nem mernek megszólalni egy közösség előtt, félnek elmondani a saját véleményüket, hiszen az iskolai éveik alatt beléjük nevelték, hogy jobb, ha hallgatnak.

Az áldozattá válás alapját képezheti bármilyen testi vagy személyiségbeli – ha valaki nagyon jó vagy rossz tanuló – eltérés az átlagtól.

Ha egy tanár durván leszólja, esetleg szamárpadba ülteti vagy letérdepelteti a diákot, akkor az már alapot képez arra, hogy társai szekálják, kinevessék.

Ugyanezt a végkifejletet éri el a pedagógus akkor is, ha kollektív büntetést alkalmaz: erre gyakori példa, ha az egész osztály felmérőt kell írjon egyetlen tanuló magaviselete miatt. „Ha a tanár minősít egy gyereket, akkor feljogosítja a társait arra, hogy ők is megtegyék” – jelentette ki Szalay Zsuzsanna. Szerinte ki kell kopjon a pedagógusi magatartásból a nyilvános megszégyenítés.

•  Fotó: Fülöp-Székely Botond Galéria

Fotó: Fülöp-Székely Botond

Arra is kitért, hogy az agresszorok (akik más környezetben szintén áldozatok) is terápiás kezelésre szorulnak, mivel a bántalmazások által igyekeznek presztízst szerezni egy rosszul megtanult minta alapján. Természetesen, ha szükséges, szankciót is kell alkalmazni.

A bullying harmadik részvevője „a szürke tömeg,” amely tanúja a bántalmazó viselkedésnek és együttérez az áldozattal, ám ezt nem meri szóvá tenni.

Sajnos ők is stresszhelyzetben vannak, hiszen bűntudat és az ebből származó frusztráció gyötri őket. „Gyakorlatilag mindenki szenved valamilyen szinten ebben a felállásban” – szögezte le a szakember.

Jelenteni, nem árulkodni

Az osztályközösségeket úgy lehet jó irányba fejleszteni, ha minél hamarabb tudatosítjuk a gyerekekben, hogy mi a különbség az árulkodás és a problémák jelentése között – közölte a pszichológus. Az apróbb, zavaró dolgok folyamatos elmondása minősül árulkodásnak, az igazán rosszul eső, bántó tetteket azonban jelenteni kell. A felnőttek is bejelentik – esetükben a rendőrségen –, ha az utcán bántják őket. A gyerekek a felnőtteknek kell szóljanak.

A törvények szerint egyébként a szülőknek és a pedagógusoknak is bejelentési kötelezettségük van, amennyiben bántalmazást tapasztalnak, ennek elmulasztása szankciókat von maga után.

Érdemes tudni azt is, hogy a bullying rendszerint mindig megszűnik, amint az nyilvánosságra kerül, ha titokban tartják, akkor pedig tovább burjánzik. Ezért arra kell tanítani a gyerekeket, hogy ha névtelenül is, de jelentsék a hasonló eseteket, még akkor is, ha nem ők a közvetlen elszenvedők.

Amit a szülők tehetnek

A szülők felelőssége, hogy folyamatosan, megértő és elfogadó módon beszéljenek a gyerekükkel, főleg, ha a korábban említett tünetek valamelyikét érzékelik rajtuk. Amennyiben bebizonyosodik, hogy bullying áldozata, azt elsőként a tanítónak, osztályfőnöknek kell jelenteni a fogadóóráján. Ezt már a kezdetekben meg kell tenni. A bántalmazó szüleivel is lehet beszélni. Ha nem változik a helyzet, akkor szintet lehet lépni, beszélni kell a tanintézmény igazgatójával, a tanfelügyelőséggel, esetleg a gyermekvédelmi szerveket is értesíthetik.

Már arra is volt példa, hogy polgári per indult egy hasonló ügyben.

A szakember szerint ugyanakkor, ha a szép szó nem működik, akkor a sajtó értesítése is jó megoldás lehet. Fontos az is, hogy mindez a gyerek beleegyezésével történjen, ha ellenkezik, akkor is meg kell értetni vele, hogy csak akkor tud a szülő segíteni, ha engedik cselekedni. Van fiatal, aki esetleg megtorlástól tart – főleg, ha a tanár a bántalmazó –, de nekik is el kell mondani, hogy ha ez bekövetkezik, akkor nagyobb szintre emeljük a probléma taglalását.

Idézet
Gyakran előfordul az is, hogy bár a gyerek elmondja a szülőknek, hogy őt bántalmazzák, a szülők viszont nem merik jelenteni ezt a tanítónak vagy az osztályfőnöknek

– osztotta meg Szalay Zsuzsanna. Ez tulajdonképpen a legnagyobb hiba, hiszen gyakorlatilag cserben hagyjuk a gyerekünket, aki azt fogja érezni, hogy még az is fél segíteni, aki megtehetné. Ennek elkerülése érdekében tanácsos bátran fellépni és kiállni mellettük. A tanintézmény ugyanis felelős azért, hogy a gyerek bullying-mentes nyugodt környezetben tanulhasson.

Megdöbbentő adatok

A romániai Mentsétek meg a gyerekeket szervezet tavaly októberi felmérése szerint (amely során 10–18 éves fiatalokat kérdeztek) a diákok 80 százaléka látta már az iskolában a bullying jelenséget, közülük 50 százalék pedig már áldozat is volt. Utóbbiak 33 százaléka nem kért segítséget, ráadásul minden tizedik gyerek gyakran vagy nagyon gyakran éli meg a bántalmazást. A megkérdezettek 27 százaléka volt elkövető. A magyarországi felmérések szerint ott még rosszabb a helyzet, hiszen a gyerekek 66 százaléka volt áldozat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Hirdetés
2026. november 21., szombat

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel

A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel
2026. november 21., szombat

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben
2026. november 21., szombat

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt

Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt
Hirdetés