Marosvásárhelyben óriási kulturális potenciált lát Csegzi Sándor
Fotó: Boda L. Gergely
Marosvásárhely volt már potenciálisan a sport és a szabadidős kikapcsolódás városa, felmerült, hogy az IT-szektor erősítésével amolyan erdélyi Szilícium-völgyként jelenítse meg magát, okos- és fenntartható város víziója is létezik, és egy lehetséges fejlesztési irány az egészségügy is. A lehetőségeken túl a konkrétumokra voltunk, vagyunk kíváncsiak.
2017. július 17., 14:322017. július 17., 14:32
Kétségtelen, hogy Marosvásárhelynek meg kell találnia az önképét és az önhangját, Kolozsvár, Nagyszeben és Brassó háromszöge által közrefogva valamerre mozdulni kell, mert a helyben toporgás a legrosszabb fejlődési stratégia. Minderre annál inkább szükség van, mert a közeljövőben eléri a várost az egyik autópálya, az ígéretek szerint pedig nemsokára elkezdik a másik autópálya építését is, továbbá úgy tűnik, hogy végre valahára elkészül a Nagyernye–Koronka útvonalon a terelőút is. Emellett nemrég átadták a felújított vasútállomást, és ha minden igaz, akkor év végére ismét fogadhat, illetve indíthat repülőgépeket a vidrátszegi légikikötő is. Egyszóval
A Vásárhelyi Hírlap a mikéntre, a fejlesztési vízióra kíváncsi, azokra a konkrét tervekre, elképzelésekre, amelyek mentén a marosvásárhelyi közösség jövőjét tervezheti.
Dorin Florea polgármester álláspontját a városháza szóvivőjétől tudtuk meg. Cosmin Blaga kiemelte, a stratégia szempontjából elsősorban az orvoslásra helyezik a hangsúlyt, amelyet a város legfontosabb brandjének tartanak: egy regionális kórház létrehozását szorgalmazzák, amely több megyét szolgálna ki, és koordinálná a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló tevékenységet is.
Továbbá a polgármester tervei szerint az összes marosvásárhelyi felsőoktatási intézményt egy konzorciumban kell összefogni, így közösen sokkal erősebbek lesznek, és életképes kínálatot állíthatnak ki, amellyel idevonzanák a fiatalokat az ország minden szegletéből” – ismertette a szóvivő.
Dorin Florea
Fotó: Boda L. Gergely
Az egészségügy és felsőoktatás mellett további pillér a fejlesztési stratégiában a városi mobilitási terv: gyorsforgalmi utak építése, legfőképpen Marosvásárhely és Szászrégen között, amelyet a remélhetőleg decemberben ismét megnyíló repülőtérig lehetne meghosszabbítani.
„Nem mondtunk le az IT kutatási központ létesítéséről sem, amelyet a polgármester évekkel ezelőtt kezdeményezett, és a memorandumot többek között az IBM képviselői is aláírták. Ez a sportrepülőtér területén kellett volna megvalósuljon, de ez a bürokrácia és a jóváhagyások miatt meghiúsult. A sport és szabadidő terén a Víkend fejlesztése,
A Somostetőn különböző nehézségi fokozatú kerékpárútvonalak kialakítása kezdőkik, amatőröknek és profiknak, a feljutást pedig drótkötélpályán mozgó függővasúttal oldanánk meg a Tudorból és a November 7-ből. Ezek azok a területek, amelyekre a városnak nagy hangsúlyt kell fektetnie a fenntartható fejlődés érdekében a következő 10–15 évben” – tájékoztatott Cosmin Blaga.
Csegzi szerint Kolozsvárral nem versenyezni, hanem együttműködni kell
Fotó: Boda L. Gergely
Arra a kérdésünkre, hogy a fenti elképzelések jelenleg milyen fázisban vannak, azt mondta, az összes esetében folyamatosan tesznek lépéseket: a regionális kórház esetében például átiratot küldtek az egészségügyi és az oktatási minisztériumba, a városi mobilitási terv esetében a szállításügyi tárcához, az egyetemi konzorcium ügyében több találkozót szerveztek a rektorokkal, az IT-központ terve pedig egyelőre leállt, mert nem tisztázott a sportrepülőtér jogi helyzete.
A városvezető szerint tehát a kiugrási, fejlődési lehetőséget az egészségügy, a felsőoktatás, az IT-szektor, a mobilitás és a szabadidős infrastruktúra bővítése jelenti. A vízióról megkérdeztük Dorin Florea személyes tanácsadóját, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem vezetőjét, Csegzi Sándort is, aki 2000 és 2012 között Marosvásárhely alpolgármestere volt. Meglátása szerint hajlamosak vagyunk Marosvásárhelyt Kolozsvárhoz hasonlítgatni, viszont figyelembe kell venni a települések sajátosságait. Elmondta, egyrészt
Másrészt Romániában nem az Európában elterjedt módon foglalkoztak a városfejlesztés kérdéskörével, 1990 után központilag nem fektettek hangsúlyt arra, hogy a helyi sajátosságok erősítsék az országot. Románia-szinten mindenhol eltűnt az ipar, és a gazdaságot nem szakemberek építették újjá. A versengésből az látszik, hogy egyes régiók jobban érvényesítették a helyi gazdasági és politikai potenciált.
Csegzi Sándor
Fotó: Haáz Vince
„Marosvásárhely profilján, megítélésén mély nyomot hagyott az 1990-es Fekete március. Következetesen a nemzetiségi konfliktus helyzetére épül a politikai érdekérvényesítés a négyévente megtartott kampányokban. Ebben a kontextusban
A kreativitást nem tudta kellőképpen érvényesíteni, mert hiányzott az országos szintű politikai lobbi, mindig közel voltunk, de ezek a lehetőségek nem voltak kellőképpen kihasználva” – fogalmazott Csegzi Sándor, aki a fejlesztési stratégiák közül kiemelte az Általános Városrendezési Tervet, a település fenntartható fejlődését leíró Agenda 21 tervet, a nagyvárosi övezet kialakítását, valamint az alapvető infrastruktúra (úthálózat, ivóvízellátás, szennyvízrendszer, hulladékgazdálkodás, elektromos hálózat) újjáépítését.
„A város arculatát az orvosi tevékenység köré kell kialakítani. Ezért kezdeményeztük, hogy egy szuperkomputer köré hozzunk létre egy orvosi kutatóközpontot, de ez politikai okok miatt akadályokba ütközött, nem állt le, csak lelassult. Az egyetemek összefogását kezdeményeztük a digitális Marosvásárhely projektben, amellyel még nagyon sok a teendő. Úgy gondolom, továbbra is
mert én továbbra is alapvető értéknek tartom a kultúrák találkozását. Az óriási lemorzsolódást, kivándorlást, akut munkaerőhiányt a marosvásárhelyiek kreativitásának, plusz értékteremtő képességének kiaknázásával kell pótolni. Nemrég létrehoztuk a Lifetech City klasztert, hogy összefogjuk és összehangoljuk a kreatív erőket, hogy Marosvásárhelyt visszahozzuk a világ értékteremtő környezetébe” – fogalmazott Csegzi, akinek meggyőződése, hogy Kolozsvárral szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a városnak, főként Marosvásárhely óriási kulturális potenciálja tekintetében.
Fel kell mérni, hogy milyen gazdasági és szellemi potenciál marad itt, és arra kell építeni, ez pedig mások számára is vonzó lehet” – mondta Csegzi Sándor.
Petíciót kezdeményezett magyar és román nyelven az Erdélyi Magyar Szövetség marosvásárhelyi szervezete, amelyben azt kéri a városvezetéstől és a képviselő-testülettől, hogy gondolják át a főtér, valamint a Tudor–November 7. útszakasz felújítását.
Az Unext Romania, a lengyel Unilink csoport tagja, segítette a bolgár Dallbogg Life and Health Inc. biztosítót a román kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (RCA) piacra való belépésében, az európai útlevél alapján.
A Román Postának nem prioritása a postahivatalok bezárása, de veszteséges működésük alapos vitát igénylő, komoly téma – tájékoztatott kedden este az állami vállalat.
Önként jelentkezett kedden este a rendőrségen az a sofőr, aki jelentős anyagi károkat okozott Marosvásárhely egyik utcájában, majd elhagyta a helyszínt.
Kezdetét vette Székelyudvarhelyen a két éve elindított erdőtelepítés folytatásaként zajló facsemete-ültetés a Bükkfatetőn – közölte Facebook-oldalán a polgármesteri hivatal.
Huszonöt százalékkal emelték a fuvardíj árát a csíkszeredai taxitársaságok november közepétől: a korábbi, kilométerenkénti 3,99 lej nappali fuvardíj helyett egy lejjel többet, 4,99 lejt kell fizetniük a szolgáltatást igénybe vevőknek.
„Az erdélyi magyar közösségnek olyan képviseletre van szüksége, amely érti és képviseli igényeit és problémáit” – hangsúlyozza Hajdu Gábor, az RMDSZ csíkszéki parlamenti képviselőjelöltje.
Idén is lesz Katalin-bál Csíkszeredában, a jótékonysági rendezvény fókuszában ez alkalommal a gyermekmentő szolgálat, a művészetis diákok és a kritikus állapotú betegek állnak – derül ki a szervezők szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményéből.
Noha tegnap még arról írtunk, hogy Székelyföld-szerte Csíkban volt legenyhébb a hajnal, ma már helyreállt a világ rendje: nemcsak Székelyföldön, hanem az egész országban Csíkszeredában volt a leghidegebb szerdára virradóan.
Az örmények Erdélybe településére emlékeztető információs táblákat helyez ki az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége november 28-án Gyimesbükkön. Az ünnepélyes táblaavatást egy kulturális műsor is kíséri majd.
szóljon hozzá!