Marosvásárhelyben óriási kulturális potenciált lát Csegzi Sándor
Fotó: Boda L. Gergely
Marosvásárhely volt már potenciálisan a sport és a szabadidős kikapcsolódás városa, felmerült, hogy az IT-szektor erősítésével amolyan erdélyi Szilícium-völgyként jelenítse meg magát, okos- és fenntartható város víziója is létezik, és egy lehetséges fejlesztési irány az egészségügy is. A lehetőségeken túl a konkrétumokra voltunk, vagyunk kíváncsiak.
2017. július 17., 14:322017. július 17., 14:32
Kétségtelen, hogy Marosvásárhelynek meg kell találnia az önképét és az önhangját, Kolozsvár, Nagyszeben és Brassó háromszöge által közrefogva valamerre mozdulni kell, mert a helyben toporgás a legrosszabb fejlődési stratégia. Minderre annál inkább szükség van, mert a közeljövőben eléri a várost az egyik autópálya, az ígéretek szerint pedig nemsokára elkezdik a másik autópálya építését is, továbbá úgy tűnik, hogy végre valahára elkészül a Nagyernye–Koronka útvonalon a terelőút is. Emellett nemrég átadták a felújított vasútállomást, és ha minden igaz, akkor év végére ismét fogadhat, illetve indíthat repülőgépeket a vidrátszegi légikikötő is. Egyszóval
A Vásárhelyi Hírlap a mikéntre, a fejlesztési vízióra kíváncsi, azokra a konkrét tervekre, elképzelésekre, amelyek mentén a marosvásárhelyi közösség jövőjét tervezheti.
Dorin Florea polgármester álláspontját a városháza szóvivőjétől tudtuk meg. Cosmin Blaga kiemelte, a stratégia szempontjából elsősorban az orvoslásra helyezik a hangsúlyt, amelyet a város legfontosabb brandjének tartanak: egy regionális kórház létrehozását szorgalmazzák, amely több megyét szolgálna ki, és koordinálná a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló tevékenységet is.
Továbbá a polgármester tervei szerint az összes marosvásárhelyi felsőoktatási intézményt egy konzorciumban kell összefogni, így közösen sokkal erősebbek lesznek, és életképes kínálatot állíthatnak ki, amellyel idevonzanák a fiatalokat az ország minden szegletéből” – ismertette a szóvivő.
Dorin Florea
Fotó: Boda L. Gergely
Az egészségügy és felsőoktatás mellett további pillér a fejlesztési stratégiában a városi mobilitási terv: gyorsforgalmi utak építése, legfőképpen Marosvásárhely és Szászrégen között, amelyet a remélhetőleg decemberben ismét megnyíló repülőtérig lehetne meghosszabbítani.
„Nem mondtunk le az IT kutatási központ létesítéséről sem, amelyet a polgármester évekkel ezelőtt kezdeményezett, és a memorandumot többek között az IBM képviselői is aláírták. Ez a sportrepülőtér területén kellett volna megvalósuljon, de ez a bürokrácia és a jóváhagyások miatt meghiúsult. A sport és szabadidő terén a Víkend fejlesztése,
A Somostetőn különböző nehézségi fokozatú kerékpárútvonalak kialakítása kezdőkik, amatőröknek és profiknak, a feljutást pedig drótkötélpályán mozgó függővasúttal oldanánk meg a Tudorból és a November 7-ből. Ezek azok a területek, amelyekre a városnak nagy hangsúlyt kell fektetnie a fenntartható fejlődés érdekében a következő 10–15 évben” – tájékoztatott Cosmin Blaga.
Csegzi szerint Kolozsvárral nem versenyezni, hanem együttműködni kell
Fotó: Boda L. Gergely
Arra a kérdésünkre, hogy a fenti elképzelések jelenleg milyen fázisban vannak, azt mondta, az összes esetében folyamatosan tesznek lépéseket: a regionális kórház esetében például átiratot küldtek az egészségügyi és az oktatási minisztériumba, a városi mobilitási terv esetében a szállításügyi tárcához, az egyetemi konzorcium ügyében több találkozót szerveztek a rektorokkal, az IT-központ terve pedig egyelőre leállt, mert nem tisztázott a sportrepülőtér jogi helyzete.
A városvezető szerint tehát a kiugrási, fejlődési lehetőséget az egészségügy, a felsőoktatás, az IT-szektor, a mobilitás és a szabadidős infrastruktúra bővítése jelenti. A vízióról megkérdeztük Dorin Florea személyes tanácsadóját, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem vezetőjét, Csegzi Sándort is, aki 2000 és 2012 között Marosvásárhely alpolgármestere volt. Meglátása szerint hajlamosak vagyunk Marosvásárhelyt Kolozsvárhoz hasonlítgatni, viszont figyelembe kell venni a települések sajátosságait. Elmondta, egyrészt
Másrészt Romániában nem az Európában elterjedt módon foglalkoztak a városfejlesztés kérdéskörével, 1990 után központilag nem fektettek hangsúlyt arra, hogy a helyi sajátosságok erősítsék az országot. Románia-szinten mindenhol eltűnt az ipar, és a gazdaságot nem szakemberek építették újjá. A versengésből az látszik, hogy egyes régiók jobban érvényesítették a helyi gazdasági és politikai potenciált.
Csegzi Sándor
Fotó: Haáz Vince
„Marosvásárhely profilján, megítélésén mély nyomot hagyott az 1990-es Fekete március. Következetesen a nemzetiségi konfliktus helyzetére épül a politikai érdekérvényesítés a négyévente megtartott kampányokban. Ebben a kontextusban
A kreativitást nem tudta kellőképpen érvényesíteni, mert hiányzott az országos szintű politikai lobbi, mindig közel voltunk, de ezek a lehetőségek nem voltak kellőképpen kihasználva” – fogalmazott Csegzi Sándor, aki a fejlesztési stratégiák közül kiemelte az Általános Városrendezési Tervet, a település fenntartható fejlődését leíró Agenda 21 tervet, a nagyvárosi övezet kialakítását, valamint az alapvető infrastruktúra (úthálózat, ivóvízellátás, szennyvízrendszer, hulladékgazdálkodás, elektromos hálózat) újjáépítését.
„A város arculatát az orvosi tevékenység köré kell kialakítani. Ezért kezdeményeztük, hogy egy szuperkomputer köré hozzunk létre egy orvosi kutatóközpontot, de ez politikai okok miatt akadályokba ütközött, nem állt le, csak lelassult. Az egyetemek összefogását kezdeményeztük a digitális Marosvásárhely projektben, amellyel még nagyon sok a teendő. Úgy gondolom, továbbra is
mert én továbbra is alapvető értéknek tartom a kultúrák találkozását. Az óriási lemorzsolódást, kivándorlást, akut munkaerőhiányt a marosvásárhelyiek kreativitásának, plusz értékteremtő képességének kiaknázásával kell pótolni. Nemrég létrehoztuk a Lifetech City klasztert, hogy összefogjuk és összehangoljuk a kreatív erőket, hogy Marosvásárhelyt visszahozzuk a világ értékteremtő környezetébe” – fogalmazott Csegzi, akinek meggyőződése, hogy Kolozsvárral szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a városnak, főként Marosvásárhely óriási kulturális potenciálja tekintetében.
Fel kell mérni, hogy milyen gazdasági és szellemi potenciál marad itt, és arra kell építeni, ez pedig mások számára is vonzó lehet” – mondta Csegzi Sándor.
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.
Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő csomag a pénteki kormányülésen való jóváhagyását követően a parlament elé kerül.
Július nagy részében az ilyenkor megszokottnál melegebb és szárazabb idő várható országszerte, valamivel több csapadékra csak jövő héten számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat július 7-től augusztus 4-ig érvényes előrejelzéséből.
Tüntetésre készülnek Parajdon, emiatt forgalomkorlátozás lesz szombaton délelőtt a településen.
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: az államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Munkálatok zajlanak Szentegyházán a Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának közelében, lezárják a közeli parkolót.
Több részlet is kiderült a Transzfogarasi úton történt tegnapi halálos medvetámadást követően, aminek következtében egy olasz motoros vesztette életét.
szóljon hozzá!