Összesen tizenhárom, azaz a tavalyinál hárommal több – köztük egy magyarországi – csapat jelentkezett, hogy feldolgozzon egy-egy disznót és megméretkezzen a főzőversenyen – részletezte érdeklődésünkre Molnár Tibor szentegyházi polgármester, aki szerint az érdeklődők száma is jócskán megnőtt. A szervezők örömére több csoport román turista is kíváncsi volt rá, hogy mi fő a kondérokban. Kóstolni meg bőségesen lehetett.

A közösségi együttlét és a szórakozás mellett a rendezvény célja a disznók feldolgozásával kapcsolatos régi hagyományok továbbörökítése, a különböző sütési, főzési és fűszerezési szokások felelevenítése. Utóbbit feltétlen szükségesnek látta a polgármester, hiszen az elmúlt években többször tapasztalta, hogy egyesek inkább a nagyáruházakból szerzik be a húst.

Külön csapattal jöttek el főzni a szentegyházi huszárok, akiknek kapitánya, Mihály József elmondta, a disznóvágás magyar hagyomány, így ennek megőrzése is egy nagyon fontos dolog. Éppen ezért ők kifejezetten a szüleiktől tanult receptek alapján készítették a káposztalélevest, a lecsipecsit, a vérest, a májast, a kolbászt, de még a magukkal hozott savanyú káposztát is. „Minden csapattagunk a saját, otthonról hozott receptjével érkezett, de ez nagyon jó, hiszen tanulni is tudtunk egymástól” – magyarázta.

Mindemellett úgy érezte, hogy egy fontos közösségépítő jellege is van a rendezvénynek.

Konrád Dezső, a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület vezetője a szervezet tagjaival szintén kivette a részét a főzésből. Ők is a már megszokott hagyományos ételeket készítették el, annyi furfanggal, hogy mangalicát hoztak alapanyagként. Noha nem a verseny megnyerése volt a lényeg számukra, hanem a barátokkal való együttlét, azért mégiscsak igyekeztek hangsúlyt fektetni az ízekre, a felszolgálásra és a sátruk dekorálására is. „Nem a nyerésen van a lényeg, hanem, hogy megmutassuk, hogy egy népes, komoly, összeszedett és összetartó csapatról van szó” – nyilatkozta. Tapasztalatai szerint a hasonló rendezvényeknek egyik legnagyobb hozadéka, hogy ilyenkor az idősebbek is szívesebben kimozdulnak és együtt szórakoznak, beszélgetnek a fiatalabbakkal.

A muzsikusok véleményére is kíváncsiak voltunk, így Kalo Józsefet, a homoródabásfalvi Kalo zenekar prímását kérdeztük. Ő azt mondta, délelőttre kellett megérkezzenek a rendezvényre, s addig zenélnek, amíg szükség van rájuk – „jó eséllyel késő estig”.