
Időigényes, de vannak, akiknek megéri a névmódosítás
Fotó: Veres Nándor
Megalapozott indokkal ugyan, de minden állampolgárnak joga van arra, hogy hivatalosan megváltoztassa a nevét – akár a családnevét, akár a keresztnevét, akár mindkettőt. Leggyakrabban házasságkötéskor, valamint váláskor van igény erre az eljárásra, de akadnak olyanok is, akik például rosszul hangzó nevük módosítását kérvényezik az önkormányzatoktól.
2022. február 26., 11:252022. február 26., 11:25
A 2003-ból származó 41-es számú kormányrendelet szabályozza a névváltoztatás eljárását, amelyet a polgármesteri hivatalok anyakönyvi irodáitól igényelhetik az érintett állampolgárok. A név módosítását azonban csak a jogszabályban rögzített, megalapozott indokkal lehet kérvényezni. Többek között házasságkötéskor – ha az egyik fél fel szeretné venni a másik fél családnevét –, vagy válás esetén, ha az egyik fél vissza szeretné kapni régi családi nevét. Igényelhető a névmódosítás akkor is, ha külföldi hangzású nevét románosítaná, ám
Szintén megalapozott indoknak számít, ha valamilyen okból az anyakönyvi hivatalban elírták a kívánt nevet, vagy ha nyelvtanilag helytelen, esetleg negatív hangzású a név, illetve az is, ha hosszú, több névből áll az érintett neve.
Amennyiben valaki a szakmai vagy művésznevét szeretné hivatalosan felvenni, akkor erre is ad lehetőséget a jogszabály. Ugyanakkor a kiskorúak esetében is igényelhető névváltoztatás, számukra a szülők vagy gyámjuk teheti le a kérést.
Az eljárás szerint az igénylőnek egy kérést kell benyújtania a lakhelye szerinti önkormányzathoz, amelyhez csatolnia kell a személyi igazolványát és másolatát, esetenként házasságlevelét és a kiskorú gyereke(i) születési bizonyítványát. Továbbá szükséges még az adóügyi feddhetetlenségi bizonyítvány és az erkölcsi bizonylat is az aktacsomó összeállításához. Ugyanakkor szintén az eljárás része, hogy a Hivatalos Közlönyben is meg kell jelentetni a névváltoztatás kérését, ennek költsége 11,6 lej. Ezt leszámítva az eljárás térítésmentes. Azonban
Az ügyintézés a Hivatalos Közlönyben való hirdetés 30 napos lejárta után további 60 napot vesz igénybe. Lehetőség van arra, hogy az okiratokat 15 vagy akár 7 nappal az igénylés után kiállítsák, amelynek 223, avagy 334 lejes felára van. Ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy
„Zömében azok a személyek szokták a névváltoztatást igényelni, akik válás után megtartják a házasságban lévő nevet, majd utólag vissza akarják kérni a lánykori nevüket. Ugyanakkor arra is van példa, hogy az igénylő a szülei válása után, amint betöltötte a 18. életévét, felveszi az édesanya lánykori családnevét, és lemond az édesapa vezetéknevéről” – sorolta az eseteket Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője. Hozzátette,
„Keresztnév módosítására is volt kérés, de ritkábban fordult elő, például ha az igénylőnek több utóneve volt, akkor vagy felvett még egyet, vagy elhagyott egyet, de akadt arra is példa, hogy teljesen megváltoztatta” – magyarázta.
Székelyudvarhelyen egyébként 2018-ban négyen, 2019-ben senki, 2020-ban négyen, tavaly pedig hárman igényelték nevük módosítását.
Marosvásárhelyen valamivel többen éltek ezzel a lehetőséggel. Rigmányi Eszter, a marosvásárhelyi önkormányzat sajtófelelőse által megosztott adatok szerint 2020-ban 23 kérést teljesítettek, 2021-ben pedig 21-et. Ezek közül többen a válás után igényelték vissza születési nevüket, mások házasság után vették fel házastársuk nevét, illetve gyermekek esetében is kértek névváltoztatást. Ugyanakkor számos keresztnév-módosítás történt.
Gyergyószentmiklóson az elmúlt két évben mindössze egy névváltoztatást kértek az anyakönyvi hivatalban. Mint Hegyi Zsuzsánna sajtóreferenstől megtudtuk, egy férfi kérte, hogy felvehesse nagyszülei nevét, mert ők nevelték fel.
Csíkszeredában az anyakönyvi hivatal adatai szerint tavaly tízen igényeltek névváltoztatást: négyen arra hivatkoztak, hogy rosszul hangzik és nem tetszik, a többiek válás után kérték vissza születési nevüket.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!