
Időigényes, de vannak, akiknek megéri a névmódosítás
Fotó: Veres Nándor
Megalapozott indokkal ugyan, de minden állampolgárnak joga van arra, hogy hivatalosan megváltoztassa a nevét – akár a családnevét, akár a keresztnevét, akár mindkettőt. Leggyakrabban házasságkötéskor, valamint váláskor van igény erre az eljárásra, de akadnak olyanok is, akik például rosszul hangzó nevük módosítását kérvényezik az önkormányzatoktól.
2022. február 26., 11:252022. február 26., 11:25
A 2003-ból származó 41-es számú kormányrendelet szabályozza a névváltoztatás eljárását, amelyet a polgármesteri hivatalok anyakönyvi irodáitól igényelhetik az érintett állampolgárok. A név módosítását azonban csak a jogszabályban rögzített, megalapozott indokkal lehet kérvényezni. Többek között házasságkötéskor – ha az egyik fél fel szeretné venni a másik fél családnevét –, vagy válás esetén, ha az egyik fél vissza szeretné kapni régi családi nevét. Igényelhető a névmódosítás akkor is, ha külföldi hangzású nevét románosítaná, ám
Szintén megalapozott indoknak számít, ha valamilyen okból az anyakönyvi hivatalban elírták a kívánt nevet, vagy ha nyelvtanilag helytelen, esetleg negatív hangzású a név, illetve az is, ha hosszú, több névből áll az érintett neve.
Amennyiben valaki a szakmai vagy művésznevét szeretné hivatalosan felvenni, akkor erre is ad lehetőséget a jogszabály. Ugyanakkor a kiskorúak esetében is igényelhető névváltoztatás, számukra a szülők vagy gyámjuk teheti le a kérést.
Az eljárás szerint az igénylőnek egy kérést kell benyújtania a lakhelye szerinti önkormányzathoz, amelyhez csatolnia kell a személyi igazolványát és másolatát, esetenként házasságlevelét és a kiskorú gyereke(i) születési bizonyítványát. Továbbá szükséges még az adóügyi feddhetetlenségi bizonyítvány és az erkölcsi bizonylat is az aktacsomó összeállításához. Ugyanakkor szintén az eljárás része, hogy a Hivatalos Közlönyben is meg kell jelentetni a névváltoztatás kérését, ennek költsége 11,6 lej. Ezt leszámítva az eljárás térítésmentes. Azonban
Az ügyintézés a Hivatalos Közlönyben való hirdetés 30 napos lejárta után további 60 napot vesz igénybe. Lehetőség van arra, hogy az okiratokat 15 vagy akár 7 nappal az igénylés után kiállítsák, amelynek 223, avagy 334 lejes felára van. Ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy
„Zömében azok a személyek szokták a névváltoztatást igényelni, akik válás után megtartják a házasságban lévő nevet, majd utólag vissza akarják kérni a lánykori nevüket. Ugyanakkor arra is van példa, hogy az igénylő a szülei válása után, amint betöltötte a 18. életévét, felveszi az édesanya lánykori családnevét, és lemond az édesapa vezetéknevéről” – sorolta az eseteket Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője. Hozzátette,
„Keresztnév módosítására is volt kérés, de ritkábban fordult elő, például ha az igénylőnek több utóneve volt, akkor vagy felvett még egyet, vagy elhagyott egyet, de akadt arra is példa, hogy teljesen megváltoztatta” – magyarázta.
Székelyudvarhelyen egyébként 2018-ban négyen, 2019-ben senki, 2020-ban négyen, tavaly pedig hárman igényelték nevük módosítását.
Marosvásárhelyen valamivel többen éltek ezzel a lehetőséggel. Rigmányi Eszter, a marosvásárhelyi önkormányzat sajtófelelőse által megosztott adatok szerint 2020-ban 23 kérést teljesítettek, 2021-ben pedig 21-et. Ezek közül többen a válás után igényelték vissza születési nevüket, mások házasság után vették fel házastársuk nevét, illetve gyermekek esetében is kértek névváltoztatást. Ugyanakkor számos keresztnév-módosítás történt.
Gyergyószentmiklóson az elmúlt két évben mindössze egy névváltoztatást kértek az anyakönyvi hivatalban. Mint Hegyi Zsuzsánna sajtóreferenstől megtudtuk, egy férfi kérte, hogy felvehesse nagyszülei nevét, mert ők nevelték fel.
Csíkszeredában az anyakönyvi hivatal adatai szerint tavaly tízen igényeltek névváltoztatást: négyen arra hivatkoztak, hogy rosszul hangzik és nem tetszik, a többiek válás után kérték vissza születési nevüket.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!