Íme, a vitatéma: megszámolták a medvéket

„Ez nagyjából ugyanolyan ütemű növekedés”, mint a kilövési keretek eltörlése előtti években – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilárd. Úgy véli, a nyers felmérési adatok alapján nagyon nehéz lenne megmondani, miért nem nőtt nagyobb mértékben a medvék száma azóta, hogy a minisztérium csak rendkívüli esetben ad engedélyt egy-egy problémás egyed kilövésére.

„Idén is nagyon változó arányokat jelentettek a vadásztársaságok. Van több vadászterület, ahonnan egyáltalán nem jelentettek állományváltozást, mások 3–5 százalékról számoltak be, de vannak extrém esetek, ahol 25–30 százalékos növekedést is jelentettek” – fogalmazott. Szerinte a jelentős különbségek a felmérési módszerből adódnak, vagyis azzal magyarázhatók, hogy

Nagyon pontatlanok, tehát csak hozzávetőlegesek a vadszámbecslés számai, ugyanis a nyomok alapján nem lehet pontos felmérést végezni – hangsúlyozta a felméréssel kapcsolatban Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Ő például eltúlzottnak tartja a medveállományra vonatkozó adatokat, mondván, hogy 2005-ben még csak 800–1000 példányra becsülték a megyében élő medvék számát, ami mostanra – a vadásztársaságok által végzett vadszámbecslés adatai szerint – 1900 körülire nőtt.

Az amerikai Yellowstone Nemzeti Park medveállománya egy évtized alatt nem nő 1–2 százaléknál nagyobb mértékben, akkor itt miként tudna megduplázódni a populáció? – teszi fel a kérdést.

A medvék számával kapcsolatban annyi cirkusz volt az utóbbi években, hogy Domokos László József szerint ideje volna már egy pontos felmérést végezni az országban. Reménykedik, hogy belátható időn belül sor kerülhet erre, hiszen a szakminisztérium tavaly el is fogadott egy menedzsmenttervet a medvepopulációra vonatkozóan, amelynek része egy genetikai vizsgálatok alapján történő tanulmány elkészítése is. Szerinte azért lenne ez fontos, mert a vadásztársaságok minél nagyobb medvepopulációról szeretnének jelentést tenni, hogy kikényszerítsék a szaktárcától a 2016-ban eltörölt kilövési kvóták újbóli jóváhagyását.

A vadásztársaságok képviselői viszont arra panaszkodnak, hogy a hivatalos adatok alábecsülik a medvepopuláció méretét, és a valóságban sokkal több a medve, mint a hivatalos összesítésekben. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője, Benke József például már a kilövési kvóták eltörlését követő évben azt nyilatkozta lapunknak, hogy semmilyen jelentősége nincs annak, milyen adatok kerülnek a statisztikába, a valóságban olyan sok a medve Hargita megyében, hogy egy pár száz egyeddel pontosabb vadszámbecslési kimutatás sem változtatna a probléma súlyán. Úgy vélte, a feldolgozás során nagymértékben torzulnak a medvepopulációra vonatkozó vadszámbecslési adatok.

Egy biztos: az optimálisnál több van

Hargita megyében olyan vadásztársaság is van, amelynek vadászterületein a medvék száma a terület mérete és egyéb jellemzői alapján megállapított optimális egyedszám tízszeresénél is több. Igaz ugyan, hogy ez a megállapítás is a vadszámbecslés állandóan vitatott adatai alapján tehető, de

Az optimális egyedszámot illetően is több adat létezik. A vadászterületek pontozásos módszerrel történő felmérése alapján kevesebb mint 350 egyedet számláló medvepopuláció lenne ideális Hargita megyében, miközben a korábbi, ezer hektáronként egy medvével kalkuláló számítás szerint hatszáz egyed lenne az optimális, de van olyan vadász szakember is, aki szerint az itteni élőhelyek 750 medvét tudnak eltartani. Az idei vadszámbecslési adatok szerint azonban még a legnagyobb egyedszámmal kalkuláló eltartóképességi számítás eredményének kétszeresénél is jóval több a megyében élő medvék száma.

Ábrán Péter szerint a jelentős különbség a két szám között abból adódik, hogy a vadászok megszámolták télen a hegyekben, magas területeken levő nagyvadakat, majd májusban a Mezőségen, városok közelében levőket is. De sok esetben ugyanazt a medvét kétszer számolták meg.

„Tudni kell, hogy tavasszal az erősebb medvék elűzik a hegyekből a fiatalabbakat, így azok lejönnek az alacsonyabb területekre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy késő ősszel, amikor több, a Mezőségen garázdálkodó medve kilövésére volt engedélye a vadásztársaságoknak, nem tudták ezeket kilőni, mert már nem voltak ott. Tavasszal jöttek ismét vissza oda, vagy más helyekre” – ismertette.

A minisztériumhoz küldött jelentésben a Maros megyei szakember azt javasolta, hogy 99 medve kilövésre adjanak engedélyt, és távolítsák el azokat az egyedeket, amelyeket Marosvásárhely vagy Szászrégen környékén vagy a Mezőségen garázdálkodnak, vagy puszta jelenlétükkel félelmet keltenek a lakókban.

Ábrán Péter elmondta, hogy a települések közelébe szokott, ott könnyebben élelmet találó medvéket hiába is altatják és szállítják el a hegyekbe, mert visszajönnek, és továbbra is rettegésben tartják az embereket. Hétfőn a szakember Alsóidecsre készült felmérni egy kárt, hétfőre virradóan ugyanis egy medve szétmarcangolt egy tehenet.

A minisztériumhoz eljuttatott becslések szerint Maros megyében száz hiúz „rejtőzködik”. A vadásztársaságok engedélyt kértek három példány kilövésére, arra hivatkozva, hogy kordában kell tartani a szaporodásukat. Ábrán Péter szerint a kérés nem indokolt, hiszen a hiúzok soha nem tettek kárt emberek által nevelt állatokban, és megyeszerte a vaddisznók, őzek, szarvasok elszaporodása is tapasztalható, ami azt jelenti, hogy nincs túl sok hiúz.