Így segíthetünk a fuldoklónak anélkül, hogy mi is a vízbe vesznénk

– tudtuk meg Kovács Róberttől, aki búvároktatóként folyamatosan képezi a csapatot, már tíz búvárkeresőjük van a szolgálatnál.

A szakember szerint a balesetek jó részét meg lehetne előzni némi elővigyázatossággal. Az első és legfontosabb szabály, hogy mérjük fel az úszótudásunkat, és ha nem úszunk elég jól, akkor maradjunk inkább a strandokon, kijelölt úszóhelyeken, ahol sokan vannak, van felügyelet, és van, ki vigyázzon az emberre, ha bajba kerül; vagy olyan helyekre menjünk fürdeni, ahol ismert a terep, tudjuk, milyen mély a víz, vannak-e hirtelen mélyedések. Emellett még az is nagyon fontos, hogy hőségben ne ugorjunk a hideg vízbe, mert teljesen más a test és a víz hőmérséklete. Aki érzékenyebb erre, azoknál okozhat baleseteket a hirtelen hőkülönbség.

„Ugrani, fejest ugrani olyan helyeken különösen veszélyes, mint a Maros vagy a különböző tavak, ahol nem ismerjük a medert. Lehetnek víz alatti akadályok, ezek a vizek nem átlátszók, nem tudjuk, hogy van-e ott kő, szikla, bokor, faág vagy bármi, ami balesetet okozhat” – tanácsolta a hegyimentő, aki szerint aki nem úszik jól, a nagy sodrású, ismeretlen mélységű vizeket is kerülje el, és mindig maradjon közel a vízparthoz, hogy ha bármi történik, hamar ki tudjon jutni a vízből. Ugyanakkor

Segíteni, de nem mindegy, hogyan

Természetesen az sem mindegy, hogyan próbálunk segíteni, ha egy fuldoklót látunk. Ugyanis könnyen bajba kerülhet az is, aki életet akar menteni. „Nagyon kell ügyelni, mert a fuldokló pánikba esik, az életéért harcol. A megmentése nem úgy fog történni, hogy mi odaúszunk mellé, ő pedig nyugodtan megfogja kezünket, vállunkat, és kiúszunk vele a partra. Nem,

Ezeket az eseteket általában csak nagyon jó úszók tudják kezelni, akik ismernek mentési technikákat is” – hívta fel a figyelmet a szakember. Kovács Róbert inkább azt javasolja,

egy hosszabb faágat, egy deszkát a partról, kössük össze a nadrágunkat, blúzunkat, és jó másfél-két méterről nyújtsuk azt a bajba került személynek, azzal ki fogjuk tudni húzni a partra, miközben a mi életünk sem kerül veszélybe.

„Sajnos nem egyszer történt meg, hogy az is meghalt, aki bement segíteni, de történt olyan is, hogy volt annyi ereje, hogy kilökje a sekélyebb vízbe a fuldoklót, de neki már nem volt ereje kiúszni, életét veszítette” – mutatott rá. A búvároktató szerint

ezért jó lenne, ha minél több ember tudná az elsősegélynyújtás alapjait. Kovács Róbert szerint ideális lenne, ha már iskolában elkezdenék tanítani az ilyesmit, hogy bárki segíteni tudjon ilyen helyzetekben.

Maros megyében amúgy a legtöbb fulladásos baleset a Marosban történik. Hosszan szeli át a folyó a megyét, sok kisebb és nagyobb város, település mellett folyik el. A folyó medre nem sima, sokszor megtörténik, hogy derékig érő víz után egy-két lépéssel beljebb már négy-öt méteres mélységű a víz. A Maros mellett a Bözödi-tóban is gyakran lelik halálukat a fürdőzők, hisz helyenként 14–16 méteres mélységű a tó vize.