
A két szélső sáv az úszni tanuló gyerekeké a gyergyószentmiklósi tanuszodában
Fotó: Gergely Imre
Három hónapja nyílt meg a gyergyószentmiklósi tanuszoda, amely az első ilyen jellegű létesítmény Gyergyószéken. Az első hónapok tapasztalatai biztatók: nagyon népszerűek az úszástanfolyamok, és egyre többen használják a középső sávokat is.
2022. január 30., 14:472022. január 30., 14:47
Ottjártunkkor is gyerekzsivaj uralkodott a medencében, a két szélső sávban egy-egy iskolai osztály tanulóinak tanították az úszás alapjait. Ez délelőtt zajlott, és amint megtudtuk, minden hétköznap így van: 8–9 osztály használja ki ezt az úszósuli lehetőséget rendszeresen. A két szélső sávban egyébként szinte mindig gyermekek lubickolnak, délutánonként is több oktató dolgozik a kicsikkel, már több ilyen csoport vizsgázott itt sikeresen. A középső sáv pedig azoké, akik már oktató felügyelete nélkül is tudnak úszni.
Amint Kercsó Zoltán, a létesítményt működtető Gyergyószentmiklósi VSK vezetője elmondta, az uszoda első három hónapjában mintegy 1700 időpontfoglalást jegyeztek, és
de a környező települések lakói is kezdték megszokni, hogy van ilyen lehetőség.
Az úszásoktatás mellett vízi torna és gyógyúszás is szerepel a kínálatban, és most tervezik egy infraszauna beszerzését, hogy ezzel is kellemesebbé tegyék az uszoda használatát.
A tavaly októberben megnyílt uszoda bevétele a bérletekből és napijegyekből havonta 20 ezer lej fölött volt, míg az első villany- és gázszámla közel 30 ezer lej értékű. Decemberre (más gyergyószentmiklósi fogyasztókhoz hasonlóan) az uszodához sem érkezett számla egyelőre, ugyanis az Electrica átvette a Hargaztól a szolgáltatást, és az átállási folyamat még zajlik, így
Kercsó Zoltán optimista, amint elmondta, egyre növekszik az igény az úszás iránt, és a bevételi oldalon is további növekedésre számít. Ugyanakkor a költségek pótlását reklámfelületek bérbeadásával próbálják kiegészíteni.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!