Így működik a romaprogram Hargita megyében

Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Rokonokra bízott gyermekek, személyi iratok hiánya, alacsony iskolai végzettség, ebből kifolyólag munkanélküliség – többek között ezek azok a problémák, amelyekkel gyakran szembesülnek Hargita Megye Tanácsának szakfelügyelői, mediátorai a megyei cigány közösségekben. Ugyanakkor előrelépésként értékelik, hogy a cigány gyermekek egyre nagyobb számban járnak óvodába, iskolába.

Barabás Hajnal

2017. május 08., 14:392017. május 08., 14:39

Hargita Megye Tanácsának legutóbbi ülésén fogadták el azt a határozattervezetet, amely a romák szociális és kulturális életének javítását célzó programját tartalmazta. Ezt a programot minden évben jóváhagyja a megyei önkormányzat, és bizonyos összeget fordít a megye költségvetéséből ennek megvalósítására. Idén 10 ezer lejt szántak a roma kultúra és szociális élet támogatására. A határozat kapcsán Bíró Barna Botondtól, a megyei önkormányzat alelnökétől az évek óta működő program céljáról, mibenlétéről érdeklődtünk.

Mint megtudtuk, a program részeként a korábbi években rendszeres időközönként találkozókat szerveztek a roma iskolai mediátorok, a romaügyekért felelős tanfelügyelő és a prefektusi hivatal keretében működő megyei romairoda képviselőivel, azzal a céllal, hogy ellenőrizzék, az iskolai mediátorok pontosan közvetítik-e a romákra vonatkozó oktatásügyi rendelkezéseket. Ugyanakkor népszerűsítették az Én adok neked ajánlólevelet elnevezésű mozgalmat, amelynek eredményeképpen

évről évre több cigány gyermek iratkozik be a középiskolákba, egyetemekre a számukra elkülönített helyekre.

Pozitív példaként említették, hogy a Hargita Megyei Művészeti Népiskola 2014-ben öt tehetséges roma gyereket választott ki, ők hegedűszakon tanulnak, és több kulturális eseményen szerepeltek már. Emellett Hargita Megye Tanácsa romaügyben megbízott felügyelője évente felkereste a csíkszeredai romaközösségeket is, hogy segítse a gyermekek óvodába, valamint előkészítő osztályba íratását.

„Továbbá a romaügyben megbízott felügyelő a roma munkacsoport tagjaként évente részt vett a prefektúránál oktatásügyben tartott gyűléseken, amelyeken megbeszélték a Második esély és az Iskola az iskola után program kiterjesztését, utóbbit azokra az iskolákra, amelyekbe számottevő roma tanuló jár” – osztotta meg további tevékenységeiket az alelnök. Mint megtudtuk, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hivataltól több alkalommal is rovarirtó szert, tetű és rüh elleni oldatot kapott Hargita Megye Tanácsa, ezeket a romaügyi felügyelő kiosztotta az egészségügyi és iskolai közvetítőknek, akik továbbították a roma közösségeknek és az érintett iskoláknak. Az egészségügyi közvetítők munkája révén a cigány gyerekek testi higiéniája jelentősen javult, e tényt a tanügyi alkalmazottak is alátámasztották.

A szakfelügyelők felé több gondot is jeleztek az iskolai mediátorok, például Székelykeresztúr környéki romaközösségekben fordult elő, hogy a külföldön dolgozó szülők rokonokra bízták a gyermekeiket. Emellett egyes cigányok azzal fordultak a megyei önkormányzat munkatársához, hogy

nem rendelkeznek személyi iratokkal,

például nincs születési anyakönyvi kivonatuk, személyazonossági igazolványuk. Ezek közül több esetet is sikerült már megoldani, szintén Székelykeresztúr térségében. „Sokan munkahelykeresésben kérnek segítséget, de a nyolc osztály hiányában nem lehet őket képzésre küldeni, így az elhelyezkedésük is problémás. Ideiglenes iratokkal pedig külföldre sem mehetnek dolgozni” – folytatta a jelzett gondok sorát Bíró.

Huszonhatezer roma él Hargita megyében

Arra vonatkozóan nincs adat, hogy hány roma közösség van a megyében, gyakorlatilag minden településen léteznek kisebb, nagyobb csoportok. A hivatalos statisztikák szerint Hargita megyében 3850-en vallják magukat roma nemzetiségűnek, a megyei romaszövetség adatai szerint viszont számuk mintegy 26 ezer – ismertette az adatokat az elöljáró. Hozzátette, a tanfelügyelőség adatai alapján közülük 4485-en járnak iskolába, ebből 200–300 közötti a középiskolába járók száma.