
Hunyadi János, Belgrádban felállított szobra. Marosvásárhely is kapna egy hasonlót, amennyiben elfogadják
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A magyar-román együttélés megerősítése érdekében Hunyadi János szobrot kíván ajándékozni Marosvásárhelynek a magyarországi Professzorok Batthyány Köre. A szobor elfogadásáról csütörtökön döntenek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők.
2021. november 25., 08:572021. november 25., 08:57
2021. november 25., 11:242021. november 25., 11:24
A marosvásárhelyi városháza honlapján olvasható határozattervezet értelmében a Sótonyi Péter által vezetett Professzorok Batthyány Kör egy Hunyadi Jánost ábrázoló bronzszobort szeretne adományozni Marosvásárhelynek. Az adomány része lenne a talapzat is, amire majd el lehet helyezni az alkotást.
A tervezet szerint a Professzorok Batthyány Körének tagjai úgy látják, hogy
Mint írják: „a szobor hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyi közösség is jobban megismerje és megértse Hunyadit és családját és javíthat a magyar-román kapcsolatokon is.”
A határozattervezet értelmében az önkormányzati képviselők felhatalmazzák Soós Zoltán polgármestert, hogy fogadja el a Hunyadi-szorbot és annak talapzatát, és kösse meg az adományozásról szóló szerződést. A döntés a csütörtöki soros tanácsülésen születik majd meg.
A Professzorok Batthyány Köre 2019-ben szinten egy Hunyadi-szobrot adományozott a Belgrád melletti Zimonynak, a nándorfehérvári csata emlékére. Az ottani Hunyadi-szobor megosztotta a közvéleményt, egyesek szerint inkább képregényhőshöz hasonlít, mint a törökverő hőshöz.
Hunyadi János
Hunyadi János Kolozsváron született 1407-ben, és Zimonyban hunyt el 1456. augusztus 11-én. Magyarország kormányzója volt 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának a törökverő melléknevet, annak ellenére, hogy az általa vezetett másik két jelentős csata, a várnai és a rigómezei súlyos vereséggel végződött. (forrás: Wikipédia)
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás