
Hunyadi János, Belgrádban felállított szobra. Marosvásárhely is kapna egy hasonlót, amennyiben elfogadják
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A magyar-román együttélés megerősítése érdekében Hunyadi János szobrot kíván ajándékozni Marosvásárhelynek a magyarországi Professzorok Batthyány Köre. A szobor elfogadásáról csütörtökön döntenek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők.
2021. november 25., 08:572021. november 25., 08:57
2021. november 25., 11:242021. november 25., 11:24
A marosvásárhelyi városháza honlapján olvasható határozattervezet értelmében a Sótonyi Péter által vezetett Professzorok Batthyány Kör egy Hunyadi Jánost ábrázoló bronzszobort szeretne adományozni Marosvásárhelynek. Az adomány része lenne a talapzat is, amire majd el lehet helyezni az alkotást.
A tervezet szerint a Professzorok Batthyány Körének tagjai úgy látják, hogy
Mint írják: „a szobor hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyi közösség is jobban megismerje és megértse Hunyadit és családját és javíthat a magyar-román kapcsolatokon is.”
A határozattervezet értelmében az önkormányzati képviselők felhatalmazzák Soós Zoltán polgármestert, hogy fogadja el a Hunyadi-szorbot és annak talapzatát, és kösse meg az adományozásról szóló szerződést. A döntés a csütörtöki soros tanácsülésen születik majd meg.
A Professzorok Batthyány Köre 2019-ben szinten egy Hunyadi-szobrot adományozott a Belgrád melletti Zimonynak, a nándorfehérvári csata emlékére. Az ottani Hunyadi-szobor megosztotta a közvéleményt, egyesek szerint inkább képregényhőshöz hasonlít, mint a törökverő hőshöz.
Hunyadi János
Hunyadi János Kolozsváron született 1407-ben, és Zimonyban hunyt el 1456. augusztus 11-én. Magyarország kormányzója volt 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának a törökverő melléknevet, annak ellenére, hogy az általa vezetett másik két jelentős csata, a várnai és a rigómezei súlyos vereséggel végződött. (forrás: Wikipédia)
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
1 hozzászólás