
Hunyadi János, Belgrádban felállított szobra. Marosvásárhely is kapna egy hasonlót, amennyiben elfogadják
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A magyar-román együttélés megerősítése érdekében Hunyadi János szobrot kíván ajándékozni Marosvásárhelynek a magyarországi Professzorok Batthyány Köre. A szobor elfogadásáról csütörtökön döntenek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők.
2021. november 25., 08:572021. november 25., 08:57
2021. november 25., 11:242021. november 25., 11:24
A marosvásárhelyi városháza honlapján olvasható határozattervezet értelmében a Sótonyi Péter által vezetett Professzorok Batthyány Kör egy Hunyadi Jánost ábrázoló bronzszobort szeretne adományozni Marosvásárhelynek. Az adomány része lenne a talapzat is, amire majd el lehet helyezni az alkotást.
A tervezet szerint a Professzorok Batthyány Körének tagjai úgy látják, hogy
Mint írják: „a szobor hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyi közösség is jobban megismerje és megértse Hunyadit és családját és javíthat a magyar-román kapcsolatokon is.”
A határozattervezet értelmében az önkormányzati képviselők felhatalmazzák Soós Zoltán polgármestert, hogy fogadja el a Hunyadi-szorbot és annak talapzatát, és kösse meg az adományozásról szóló szerződést. A döntés a csütörtöki soros tanácsülésen születik majd meg.
A Professzorok Batthyány Köre 2019-ben szinten egy Hunyadi-szobrot adományozott a Belgrád melletti Zimonynak, a nándorfehérvári csata emlékére. Az ottani Hunyadi-szobor megosztotta a közvéleményt, egyesek szerint inkább képregényhőshöz hasonlít, mint a törökverő hőshöz.
Hunyadi János
Hunyadi János Kolozsváron született 1407-ben, és Zimonyban hunyt el 1456. augusztus 11-én. Magyarország kormányzója volt 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának a törökverő melléknevet, annak ellenére, hogy az általa vezetett másik két jelentős csata, a várnai és a rigómezei súlyos vereséggel végződött. (forrás: Wikipédia)
Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
1 hozzászólás