
Hunyadi János, Belgrádban felállított szobra. Marosvásárhely is kapna egy hasonlót, amennyiben elfogadják
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A magyar-román együttélés megerősítése érdekében Hunyadi János szobrot kíván ajándékozni Marosvásárhelynek a magyarországi Professzorok Batthyány Köre. A szobor elfogadásáról csütörtökön döntenek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők.
2021. november 25., 08:572021. november 25., 08:57
2021. november 25., 11:242021. november 25., 11:24
A marosvásárhelyi városháza honlapján olvasható határozattervezet értelmében a Sótonyi Péter által vezetett Professzorok Batthyány Kör egy Hunyadi Jánost ábrázoló bronzszobort szeretne adományozni Marosvásárhelynek. Az adomány része lenne a talapzat is, amire majd el lehet helyezni az alkotást.
A tervezet szerint a Professzorok Batthyány Körének tagjai úgy látják, hogy
Mint írják: „a szobor hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyi közösség is jobban megismerje és megértse Hunyadit és családját és javíthat a magyar-román kapcsolatokon is.”
A határozattervezet értelmében az önkormányzati képviselők felhatalmazzák Soós Zoltán polgármestert, hogy fogadja el a Hunyadi-szorbot és annak talapzatát, és kösse meg az adományozásról szóló szerződést. A döntés a csütörtöki soros tanácsülésen születik majd meg.
A Professzorok Batthyány Köre 2019-ben szinten egy Hunyadi-szobrot adományozott a Belgrád melletti Zimonynak, a nándorfehérvári csata emlékére. Az ottani Hunyadi-szobor megosztotta a közvéleményt, egyesek szerint inkább képregényhőshöz hasonlít, mint a törökverő hőshöz.
Hunyadi János
Hunyadi János Kolozsváron született 1407-ben, és Zimonyban hunyt el 1456. augusztus 11-én. Magyarország kormányzója volt 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának a törökverő melléknevet, annak ellenére, hogy az általa vezetett másik két jelentős csata, a várnai és a rigómezei súlyos vereséggel végződött. (forrás: Wikipédia)
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás