Homoródkarácsonyfalva adottságait és különlegességeit ünnepelték

Szakmai előadással nyitott a fesztivál pénteken: vetítéses élménybeszámolót tartott Radócz László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatója, aki egyedüli magyarként vett abban a nemzetközi expedícióban, amely a csendes-óceáni Ducie korallsziget természeti környezetének átalakulását vizsgálta 2018-ban. Ugyanakkor

nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők a kutatónak a szelídgesztenye európai helyzetéről, termeléséről szóló kiselőadását, amely tartalmazta a napokban Portugáliában lezajlott 10. Európai Szelídgesztenye Konferencia legfrissebb adatait.

Ismerik a helybéliek és elismerik Radócz László tevékenységét, hiszen nevéhez kötődik a karácsonyfalvi szelídgesztenyés felmérése és kezelési tervének kidolgozása is.

Szombaton a helyi rezesbanda zenés ébresztője a hídavatás után a kultúrházban Benedek Enikő, a szervező Dungó Kulturális Egyesület elnöke valamint Cseke Miklós, Oklánd község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a Homoród menti Hannover Huszárok pedig október 6-ra emlékeztek. Mindeközben a parázs fölött pirult a nap ünnepeltje, a szelídgesztenye, sokan érte utaztak el távolabbról is Karácsonyfalvára.

Nagy keletje volt a gesztenyés finomságoknak is, hasonlóképpen a homoródújfalvi Vad-Ászok főzőcsapat üstjeiben készült különleges fogásoknak.

A szakmai előadások sorát a marosvásárhelyi Nagy Zsolt nyitotta. Mint kiemelte: két híres természeti-tájképi értéke van Karácsonyfalvának. Egyik a véderdő alatti gesztenyés és diós liget, a másik a Dungó népi gyógyferedő, mindkettő a múlt századi polgárosodás hozadéka. Az etno-botanikus, doktorandusz utóbbinak a környékén végzett gyógynövényfelmérést. Eredeti céljuk az volt, hogy a nyáron kalákában felújított feredő területén lévő teaház környékén kihelyeznek majd egy ismertető táblát az ott fellelhető gyógynövényekről. Hogy ez többre sikeredett, és kiadvány lett belőle,  a rendkívül gazdag, mintegy ötven gyógynövény jelenlétének köszönhető.

2006 óta természetvédelmi terület a Dungó-feredő, és nem csak gyógyvize és -iszapja, de a növényvilága is szerepet játszik a falu gyógyító hagyományában. A pár hektáros területen közel húszféle élőhely található.

A terepszemlén két, államilag védett, ritkának számító gyógynövényt is sikerült dokumentálni: a Szent László-tárnicsot illetve a sárga lent. A helytörténeti sorozat újabb kiadványának címlapfotóján együtt szerepel a Szent László füve az unitárius templom freskóábrázolásával. Büszkék lehetnek a homoródkarácsonyfalviak, hogy híres falképük és a legendás növény egyként jelen van náluk, ugyanakkor

a Székelyföld mai hét csodája közül az első, a gesztenyeliget szintén az övék.

A szervezők máris készülnek a következő fesztiválra, ugyanis jövőben 115 éves lesz a szelídgesztenye-liget.

1905-ben Kelemen Lajos kántortanító kezdeményezésére hozták létre a gesztenyést illetve dióst. A lakosság mellett a gyermekek is kivették belőle részüket: fakászuban hordták az öntözéshez a vizet a Homoródból. Ezért a kilencvenkilenc dió- és negyvennyolc gesztenyefa terménye megilleti a falu mindenkori kicsinyeit.

Az idei termésünnepen a felsőboldogfalvi Zilincki Nóra Hanna népdalokat énekelt, a kisgalambfalvi Murzán Zoltán mesét mondott, a homorodkarácsonyfalvi rezesbanda színpadon, szabadtéren egyaránt fújt. A helybéli elemisták szüreti műsort mutattak be. Nagy sikernek örvendett a marosvásárhelyi HIFA Egyesület keretében működő, kerekesszékesek vegyes tánccsoportjának Építsünk hidakat című bemutatója. Az oklándi Szolga Barbara népdalcsokorral, Zilincki Nóra Hanna klasszikus zenei összeállítással örvendeztette meg a nagyérdeműt. Visszatérő vendégük volt a cserépfalvi Szabó László, „Kicsi Laci”. Először hallhatták az oklándi elhelyező központ Trióját, Gábor Rudolf pedig gitárkísérettel énekelt.