Hol tartanak a csíkszéki települések a földgázszolgáltatással?

A közbirtokosságok és az önkormányzat is hozzájárultak ahhoz, hogy 2005-ben bevezették a földgázat Csíkszentmártonban. Gergely András községvezető hozzátette, szinte a teljes községben megoldották ezt, leszámítva néhány kisebb falurészt. Hozzátette,

Csíkszentkirályon is van működő földgázrendszer. „2006-ben gyújtottuk meg az első gázlángot”– mondta el Székely Ernő polgármester, hozzátéve, a rendszer kiépítését a közbirtokosság is támogatta.

„Tavaly lobbant fel a gáz lángja a községben, miután kissé elhúzódva, de működésbe hozták az elosztóállomást is, és elkezdtek a lakók rácsatlakozni a rendszerre” – osztotta meg Szántó László, Csíkkozmás polgármestere. Kozmáson ugyanis már 2005 óta hozzáférhető volt a gázhálózat, akkoriban a közbirtokosság támogatta a beruházást és a lakók is gyűjtöttek erre a célra, illetve a községháza is hozzájárult, de az elosztóállomás elindítására csak a tavaly került sor. Ugyanakkor megtudtuk, hogy Lázárfalva egy részén még szükség volna gázhálózat bővítésre.

Fejlesztéseket terveznek

Péter Lukács, Csicsó polgármestere kifejtette, a fölgázhálózat kiépítése terén hasonló helyzetben vannak, mint a szomszédos Csíkrákos és Madéfalva községek. Amikor ugyanis egyetlen községet alkottak, elindították a földgáz bevezetését, de aztán leállt a fejlesztés. „Most kezdtük újraindítani, ami egykor megszakadt, a födgáz-infrastruktúra kialakítása érdekében létrehoztunk az említett községekkel közösen egy fejlesztési társulást. A múlt héten pedig egyeztettünk a közbirtokosságokkal is, amelyek a rendszer újratervezésére nyújtanak anyagi támogatást” – magyarázta a községvezető. Hozzátette, a régi terveket módosítaniuk kell, hiszen azok az évek során elavultak, ugyanakkor úgy számoltak, hogy

„Sajnos a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy közpénzből is hozzájárulhassunk egy ilyen fejlesztéshez” – jegyezte meg. Ugyanakkor hozzáfűzte, reméli a parlamentben olyan döntés születik, amely az önkormányzatoknak lehetővé teszi, hogy támogassák a földgázhálózat-építést.

Bíró László, Csíkmadaras polgármestere úgy fogalmazott, a település szegénységi bizonyítványa az, hogy még nem épült ki a földgáz infrastruktúrája, ezért idén szeretnének is tenni azért, hogy változás történjen az ügyben. Megegyeztek a földgázhálózatokat üzemeltető és földgázat szolgáltató Hargita Gáz Rt.-vel, hogy a cég elosztóállomást szereltessen fel, erre az önkormányzat ebben az évben 400 ezer lejt biztosít. Ezután következhet a fővezetékek lefektetése a községben. A teljes beruházás költségét egyébként 2 millió lejre becsülték.

korábban írtuk

Közpénzből fedeznék a földgázhálózatok kiépítését

A szenátus már elfogadta, a képviselőház pedig ezután tárgyalja azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné az önkormányzatok számára, hogy fejlesszék saját településeiken a földgázhálózatot. Erre a célra kormánytámogatást is biztosítanának.

„Még megvárjuk, hogy milyen lehetőségek lesznek a finanszírozásra, ha nem lesz más mód, akkor önerőből valósítjuk meg. Szükség van erre a fejlesztésre, hiszen üzemeink vannak, és a lakosságnak is fontos, hiszen

– tette hozzá a községvezető.

Kétszer is hozzáfogtak

Kétszer is hozzáfogtak, hogy Csíkszentimrére bevezettessék a földgázat, először 2005-ben, próbáltak rá gyűjteni, de végül

majd 2009-ben európai uniós pályázatot nyújtottak be, de végül nem kaptak rá finanszírozást. „Most úgy néz ki, hogy újra van érdeklődés a községben erre, most, hogy megdrágult a tűzifa” – jegyezte meg Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere. Hozzátette, most tárgyalások folynak a Hargita Gázzal a beruházás folytatására.

„Készült egy gazdasági számítás, hogy hozzávetőleg 3 millió lejbe kerülne a fejlesztés. Így kiküldtünk minden falubelinek egy kérdőívet, rákérdezve, vállalnának-e részt a fejlesztésből, mert a jelenlegi jogszabályok nem engedik, hogy közpénzt fordítsunk földgázvezetésre. A hétvégéig várjuk a lakók válaszát” – osztotta meg a polgármester. Családonként hozzávetőleg 7–10 ezer lej közötti összeggel kellene a község lakóinak hozzájárulniuk. A polgármester ugyanakkor hozzátette, amennyiben a jogszabályok módosulnak, akkor a polgármesteri hivatal is támogatná a beruházást.

Értesítőket küldtek

Csíkszentléleken – hasonlóan, mint Csíkszentimrén – értesítőket küldtek ki a lakosságnak, hogy felmérjék, hány háztartás vállalná, hogy anyagilag is hozzájáruljon a földgázhálózat kialakításához. Keresztes Balázs, Csíkszentlélek polgármestere elmondta, korábban is volt erre próbálkozás, 2007-ben Csíkszentkirály irányából Mindszentre bevezették a földgázt. „Nem tudom, mi történhetett, mert mire összegyűlt a pénz Szentléleken és Fitódban, addigra leállt a fejlesztés. Azóta többször is egyeztettünk a Hargita Gáz vállalattal, legutóbb márciusban küldtek új árajánlatot” – részletezte a községvezető.

A beruházást Csíkszentléleken több mint 1,3 millió lejre becsülték, ennek hozzávetőleg 10 százalékát állná a Hargita Gáz, a többit a lakók kellene biztosítsák. Az egy háztartásra eső összeget pedig úgy számolták ki, hogy 100 családra osztották le, így a hozzájárulás összege nagyobb mint 13 300 lej háztartásonként. Persze, ha ennél többen vállalnák az anyagi befektetést, akkor az egy háztartásra eső összeg csökkenne – magyarázta a községvezető.

Mint fogalmazott, „borsos ára van” a fejlesztésnek. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy amennyiben a későbbiekben a jogszabályok lehetővé teszik, akkor az önkormányzat is támogatná a beruházást.

Nem a lakóké, a község feladata

Csíkszentmihály polgármesterétől, Izsák-Székely Lóránttól megtudtuk, hogy Csíkszentmihályon és Vacsárcsiban már a 90-es évek végén, a szépvízi beruházással egy időben lefektették a földgázcsöveket, továbbá egy elosztóállomást is felszereltek, de ezután elakadt a további fejlesztés. Az önkormányzat 2016-ban kötött együttműködési szerződést a Hargita Gázzal, amelynek értelmében kicserélik az időközben elévült nyomásszabályozó állomást, erre közel 83 ezer lejt fizetett ki a községháza, azaz a beruházás 90 százalékát, ugyanis a 10 százalékát a Hargita Gáz vállalta. Ezután következik, hogy felmérjék a hálózat technikai állapotát, és amennyiben használható, akkor az önkormányzat a következőkben szolgáltatót fog keresni. A későbbiekben pedig Lóvészen és Ajnádon is folytatnák a fejlesztéseket.

Elsődlegesnek tartja a földgáz bevezettetését Csíkszentsimonba Kozma István polgármester. Mint megkeresésünkre elmondta, 14 évvel ezelőtt is volt erre próbálkozás, de végül nem volt rá igény, és elmaradt a beruházás. Azonban idén,

„Már megkötöttük a szerződést a Hargita Gázzal, hogy építsenek ki egy nyomásszabályozó állomást” – emelte ki a polgármester. Mint megtudtuk, a községtől mindössze 740 méterre halad a gerincvezeték, amelyre csatlakozhatnak majd, a községvezető pedig abban bízik, hogy lesz megoldás arra, hogy ezt is tudja majd támogatni az önkormányzat. „Úgy gondolom, a község feladata, hogy a földgázvezetést megoldja, elég anyagi terhet jelent ezen kívül a lakosságnak, hogy a saját telkeiken belül rácsatlakozzanak a rendszerre” – vélte.

Egyelőre nincs kilátás

Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere elmondta, amikor Csíkszenttamással közösen egy községet alkottak, a 2000-es évek elején fogtak hozzá, hogy a Nagyboldogasszony Alapítványon keresztül gyűjtsenek a földgáz bevezetésére. A pénzből egy elosztóállomás épült, illetve lefektették a gázvezetékeket Csíkszentdomokos irányából Csíkszenttamás széléig – ezt Fülöp Lászlótól, a felszámolás alatt lévő alapítvány volt vezetőjétől tudtuk meg, aki hozzátette, akkoriban Karcfalva és Jenőfalva állt hozzá a legjobban az elképzeléshez, ők fizették a legtöbbet, ehhez képest Csíkszenttamáson nem gyűlt megfelelően a pénz, így elakadt a beruházás.

Gábor Tibor községvezetőtől arról is érdeklődtünk, hogy tervezik-e folytatni a fejlesztést, aki erre azt válaszolta, hogy először Csíkszenttamáson kellene áthozni a vezetéket, hogy Karcfalván is meg lehessen valósítani a gázhálózat kiépítését.

Túl nagy a távolság

Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok községek földrajzi fekvésükből kiindulva hasonló helyzetben vannak. Mint Gergely Károly és Pap Imre községvezetők lapunknak elmondták, túl messziről kell bevezetni a földgázat a Gyimesekbe, akár Csíkszépvíz, akár a Bákó megyei Kománfalva irányából, ez pedig nagyon költséges. Így egyelőre egyik település esetében sincs rövid távon kilátás arra, hogy ezt a beruházást megvalósítsák.

Kászonaltízen szintén ugyanez a probléma, hiszen vagy Csíkszentmárton, vagy Háromszék irányából kellett volna a szállítóvezetékeket végighozni a községig, amely nagy távolságot jelent. András Zoltán polgármester érdeklődésünkre elmondta, régebb ugyan még szóba került az a lehetőség, hogy

így elmaradt ez a beruházás. György József, Tusnád község polgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy a Hargita Gáz Rt. 4 millió lejre becsülte, hogy a községbe kiépítse a földgázhálózatot, ezt a nagyon magas összeget a község lakói azonban nem tudják felvállalni, ráadásul ehhez képest a vállalat a beruházásnak csak az 5 százalékát fedezné.

Nem mindig éri meg önerőből

Bár több mint egy évtizede koncessziós jogot szerzett a Hargita Gáz Rt. a csíkszéki települések gázhálózatának kiépítésére, és üzemeltetésére sok településen nem valósította meg a fejlesztéseket. Kovács Domokos, a földgázhálózatokat üzemeltető és földgázszolgáltató Hargita Gáz Rt. technikai igazgatója megkeresésünkre elmondta, jövő hónapig kaptak határidőt a szakminisztériumtól arra, hogy eldöntse a vállalat, mely csíkszéki településeken valósít meg fejlesztéseket, és melyeken nem. Továbbá a szakminisztérium ragaszkodik ahhoz is, hogy minden érintett település tanácsi határozatban fogalmazza meg álláspontját, hogy van-e lehetőségük hozzájárulni a gázhálózat fejlesztéséhez, vagy nem. Egyelőre még folyik az összesítés, hogy mely településeken fog beruházni a részvénytársaság, mert még nem érkezett be minden településről a döntés. Arra a kérdésre, hogy a vállalat mennyivel járulna hozzá a beruházásokhoz, elmondta, a gazdasági számításaik alapján, azokon a településeken, ahol nincs jelentősebb ipari fogyasztó, hogy nagy mennyiségű földgázforgalmazásra lehessen számítani, ott

Mivel szabad piaca van a gázszolgáltatásnak – tehát bárki szolgáltathat földgázat –, így csak a gázhálózat üzemeltetési, földgázelosztási díjjal számolhatnak, ennek alapján dönthetik el, hogy mennyi idő múlva térül meg egy befektetés. Arra a kérdésre, hogy mennyi a legkevesebb számú fogyasztó, amellyel már megérné a hálózatépítés a vállalatnak, azt válaszolta, hogy ez több tényezőtől függ. Például attól, hogy milyen a település, milyen hosszú hálózatot kell kiépíteni, milyen messze van a gázátadó-állomás. A várható fogyasztói számot nehéz megbecsülni, hiszen tapasztalatból tudják, hogy elsőre nem csatlakozik minden fogyasztó a rendszerre, hanem ahogy telik az idő, fokozatosan nő a fogyasztók száma egy adott hálózaton.